Erdős Péter mestere maga a természet volt

A tavaly elhunyt Erdős Péter vásárhelyi festőművész mintegy száz képéből álló emlékkiállítása nyílt meg szombat délután az Alföldi Galériában, egy nappal 87. születésnapja után.

A tavaly elhunyt művész az alföldi festészeti hagyományok képviselője volt. Művein a Vásárhelyt körülölelő táj, a földeken dolgozó emberek, a mezőgazdasági eszközök, az állatok és a tanyák jelentek meg; kedvelt és visszatérő témája volt a Tisza, valamint a mártélyi holtág szépsége és harmóniája.

– Erdős Péter tegnap lett volna 87 éves. A Vásárhelyi Őszi Tárlatok állandó résztvevője volt, a 70. seregszemlén azonban már nem lehetett jelen. A kiállítást megnyitó előtt három héttel érkezett a hír, hogy elhunyt. A tárlaton azonban mégis jelen volt, mert a szervezők az iránta érzett tiszteletből egy festményét elhelyezték ebben a számára is oly fontos kiállításban. Így lett teljes a körkép – a Tornyai Múzeum ekkor búcsúzott el tőle. De azt is tudtuk, hogy ez nem elég: 2025-ben méltó, az életművet áttekintő kiállítással fogunk emlékezni rá. Ez a tárlat most megszületett. Reményeink szerint újdonsággal szolgál azok számára is, akik jól ismerik festészetét, hiszen most a diákévek tanulmányrajzaitól a legutolsó művekig terjed a bemutatott anyag – mondta Gál Boglárka, a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ főigazgatója, az Alföldi Galériában szombat délután megnyílt emlékkiállításon.

Márki-Zay Péter polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy ezt a kiállítást még Miklós Péter kezdte el szervezni 5–6 évvel ezelőtt, Erdős Péter volt felesége, Gizike kérésére és tanácsára.

– Hosszú idő telt el azóta, és nem voltunk tétlenek, hiszen többek között Erdős Péter díszpolgári címet kapott a várostól, azaz még életében megkapta azt a legmagasabb elismerést, amit egy város adhat saját fiának. Aki ismerte, tudja, hogy rendkívül aprólékos, kissé várakozó, gyűjtögető, halogató ember volt – így ezt a tárlatot sajnálatos módon csak halála után tudtuk megnyitni – mondta, majd felidézte a festőművészhez kapcsolódó saját- és családi emlékeit.

– Ennek a vásárhelyi tájnak, a vásárhelyi kultúrának az egyik nagy őrzője volt. A festményeken látjuk, hogy nagyjából két fő témája volt: a legerősebb talán a mártélyi holtág, a másik pedig az alföldi táj és a vásárhelyi kultúra. Aki ezekre a képekre tekint, az nem tud öröm, csodálkozás és meghatottság nélkül rájuk nézni – és egyben büszkeséggel is, hiszen Hódmezővásárhelyt látjuk visszatükröződni a képeken – emelte ki Márki-Zay Péter.

– A 20. század második felének és az ezredforduló óta eltelt évtizedek vásárhelyi művészetének jól ismert alkotója Erdős Péter festőművész, akinek emléke előtt tisztelgünk a ma nyíló kiállítással. Ez a tárlat a gazdag életműnek csak töredékét mutatja be, mégis magában foglalja annak legfőbb sajátosságait – mondta megnyitójában Képíró Ágnes művészettörténész. – E kiállítás szerencsésen együtt láttatja az alkotó különböző periódusokban készült műveit, valamint bemutatja alkotói sokrétűségét tematikai, műfaji és technikai eljárások mentén is. Erdős Péter már az első Vásárhelyi Őszi Tárlaton is szerepelt 1954-ben készült fiatalkori önarcképével. Ekkor még mindössze 16 éves volt, de képzőművészek gyermekeként otthonosan mozgott a múzeumi közegben. Később szintén művészi pályát választott Hézső Ferenccel, akivel élete végéig tartó szoros barátság fűzte össze. Erdős visszaemlékezése szerint a tárlatok indulásakor a múzeumot akkor vezető, legendás igazgató, Galyasi Miklós kérte fel, hogy szerepeljen az első tárlaton, amelyen édesapja, Erdős János is kiállított.

– Ezt követően folyamatosan jelen volt az ország egyik legrangosabb seregszemléjén, így a legutóbbin, tavaly ősszel megrendezett 70. tárlaton is – bár akkor sajnos már csak az emléke előtt tiszteleghettünk. Összesen hét alkalommal kapott munkajutalmat, munkásságát az Őszi Tárlatok látogatói az Alföld és a mártélyi holtág tájfestőjeként ismerhették meg. A mostani kiállítás képei – csakúgy, mint a szintén megtekinthető kerámiaedényei – az alkotó kísérletező attitűdjét is tükrözik. Friss, lendületes akvarellképei is a felszabadult, kísérletező kedvű művészt mutatják. A kiállítótérben ugyan nem láthatók, de az életmű egészét tekintve fontosak a bronzborítással készült dombormű-portréi, amelyek számos vásárhelyi intézményben megtekinthetők – például a városháza földszinti előcsarnokában található Vásárhelyi testamentum című, nagy méretű domborműve. Az itt szereplő alkotások a még feldolgozásra váró életmű méltó esszenciáját mutatják be, a családtól származó művekből és a Tornyai Múzeumban őrzött festményekből válogatva – emelte ki Képíró Ágnes.

A tárlaton közreműködött Dratsay Ákos, Bessenyei-díjas fuvolaművész.

A kiállítás augusztus 20-ig látogatható.