Bemutatta a kormány, mire lesz pénz jövőre
Hétfőn kezdődött és szerdán fejeződött be a központi költségvetés vitája az Országgyűlésben. Kármán András pénzügyminiszter elmondása szerint az összeállításakor az volt az alapelv, hogyan lehet egyszerre rendbe tenni az ország pénzügyeit, jobb életet biztosítani az eddig magukra hagyott embereknek, és letenni a hosszú távú gyarapodás alapjait. A költségvetés zárószavazása december második felében várható.
Hétfőn, a vita első napján Magyar Péter napirend előtt kifejtette: amikor összeállították a 2027-es költségvetést, sokszor fájó döntéseket kellett meghozniuk, nem minden igényre jutott annyi, mint amennyit szerettek volna. Bárkitől nyitottan és alázattal fogad minden kritikát, azonban nem fogad el kritikát a Fidesz-KDNP padsoraiból.
A miniszterelnök ezt követően szólt a béremelésekről, a családi pótlék emeléséről, az alacsonyabb keresetűek adóterheinek csökkentéséről, illetve az „állami pazarlás” csökkentéséről, és azt mondta, egészen más lehetőségei lennének az országnak, ha az elmúlt 16 év „eltérített, ellopott közvagyona” már a rendelkezésükre állna.
Kármán András pénzügyminiszter az általános vitát megnyitó expozéjában arról beszélt, a minimálbér kétszereséig csökken a közteher, amivel 2-2,5 millió munkavállaló jár jobban. Jövőre 677 milliárd forint jut a közszolgáltatásokban dolgozó 600 ezernél több ember béremelésére és a családi pótlék növelése 1 millió család számára jelent „havonta is jól érezhető többletet”.
A családok biztonsága érdekében a rezsivédelmet változatlan formában megtartja a kormány.
A nyugdíjasokról szólva a pénzügyminiszter jelezte: januártól minden nyugdíj 3 százalékkal nő, megmarad a 14. havi nyugdíj egyheti összege, 120 ezer forintra emelik a nyugdíjminimumot, és bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
Az MTI tudósítása szerint kitért a közszolgáltatásokra, hangsúlyozva, hogy az egészségügyre több mint 500 milliárd forint pluszforrás jut. Ebből jut az ápolók és szakdolgozók béremelésére, a kórházi gyógyszerek finanszírozására, kórházak működésére, új mentőautókra és gépekre, klimatizálásra, a kórházi étkeztetésre és a várólisták csökkentésére.
A szociális ellátás is soha nem látott pluszforrást kap, az ideinél több mint 700 milliárd forinttal magasabb összeget fordít a kormány szociális célokra. A rendőrök, a tűzoltók, a büntetés-végrehajtásban dolgozók és az igazságszolgáltatás munkatársai is két számjegyű béremelést kapnak – mondta.
A közteherviselés igazságosabbá tételéről szólva jelezte: bevezetik a vagyonadót, de csak ott, ahol van teherbíró képesség, tehát kizárólag az 1 milliárd forint feletti vagyonrész után kell fizetni. Ez mintegy 15 ezer embert érint.
Akik a természeti erőforrásokat használják, a környezetet szennyezik, többet fizetnek, és népegészségügyi okból emelkedik a dohány és az alkohol adója is. Nagyobb hozzájárulást vár a kormány a bankoktól, biztosítóktól, az energiacégektől és a kereskedelmi láncoktól is – sorolta. Visszavágják a kormányzati propagandát, észszerűbben fog gazdálkodni a közmédia, és megszűnik politikai alapú pénzosztás.
Kedd éjszaka a vitához hozzászólt a térség országgyűlési képviselője is. Dr. Ferenczi Gábor (TISZA) azt mondta, a tiszta és egészséges ivóvíz minden magyar állampolgárnak jár, de ez nem valósul meg ma mindenhol Magyarországon. Az ivóvízhálózatban van, ahol a víz több mint 60 százaléka elfolyik, a 94 ezer kilométeres hálózatból 40 ezer felújításra szorul. Ennek érdekében a Tisza-kormány 51 milliárdos pályázatot indított. A képviselő tájékoztatása szerint a kormány az előző évhez képest 53,6 százalékkal többet fordít a víziközmű-fejlesztésekre és a vízkészlet védelmére.
Az Országgyűlés várhatóan jövő hétfőn folytatja munkáját.

Hozzászólások lezárva.