Nemrégiben bő 14 ezer aláírást adott át a CitizenGO Magyarország a hódmezővásárhelyi városvezetésnek a Rapcsák András-szobor főtérről történő eltávolítása ellen. Berényi Károly alpolgármester most azt írja: a névsor szerinte nem alkalmas arra, hogy a közgyűlés döntését befolyásolja. A politikus többek között az aláírók lakóhelyének hiányát, az adatok rendszerezetlenségét és a hitelesítés módját kifogásolja, továbbá azt javasolja, hogy a szobor ne az Emlékpontba, hanem a Városháza udvarára kerüljön.
Folytatódik a hódmezővásárhelyi Rapcsák-szobor körüli vita. Berényi Károly alpolgármester hétfő reggeli Facebook-posztjában élesen bírálta a CitizenGO Magyarország által összegyűjtött, a szobor eltávolítását ellenző petíciót, amelynek valamivel több mint 14 ezer aláírását augusztus 12-én adták át neki és Márki-Zay Péter polgármesternek.
Az alpolgármester bejegyzésében azt írja, hogy a 453 oldalas dokumentumban az aláírók neve, az aláírás dátuma és az országkód szerepel, a lakóhelyük viszont nem. Berényi szerint éppen ez az adat lenne fontos annak megítéléséhez, hogy valójában mekkora a helyi támogatottsága a szobor főtéri megtartásának.
„Vajon hány vásárhelyi aláírót találnánk a petíciós könyvben.” – teszi fel a kérdést az alpolgármester, hozzátéve, hogy így erre nem lehet választ adni.
A bejegyzés szerint az aláírások között a magyar mellett több más országkód is megjelenik – Berényi felsorolása alapján Romániából, Görögországból, Németországból, Ausztriából, Svájcból, Kanadából, Írországból, Észak-Macedóniából, Szerbiából, Szlovákiából, Svédországból, Pakisztánból és Dániából is találhatók aláírások.
Szerinte az adatokból az sem állapítható meg egyértelműen, hogyan történt az aláírások hitelesítése, a dokumentumban nincs ABC- vagy időrendi sorrend, csak annyit tudni, hogy a gyűjtés nagyjából június közepétől augusztus közepéig tarthatott.
Berényi bejegyzésében a CitizenGO kapcsán a Political Capital 2021-es elemzését idézi, amely a szervezetet oroszbarát dezinformációs portálként jellemezte. A Political Capital erre példaként több, a platform által indított kampányt is említett.
Az alpolgármester hangsúlyozza, a petíció átadásakor nem derült ki, hogy ki volt a kezdeményezés megbízója vagy elindítója, és erről a CitizenGO magyarországi kampányigazgatójától nem kaptak választ. Értékelése szerint a petíció „szánalmasan gyenge bizonyíték” a szobor megtartása mellett, és szerinte az aláírások „nem kötelezik” a város közgyűlését a korábbi döntés megváltoztatására.
A közgyűlés már döntött az áthelyezés előkészítéséről
A Rapcsák-szobor ügye a 2026-os választások után került ismét napirendre Hódmezővásárhelyen. A közgyűlés május 27-én két határozati javaslatról döntött: az egyik az Emlékpont tematikus bővítésének kezdeményezéséről szólt, a másik pedig arról, hogy megkezdik a szükséges egyeztetéseket és engedélykéréseket a Rapcsák-szobor más helyszínre történő áthelyezéséhez. A lehetséges helyszínként az Emlékpontot vagy annak környékét jelölték meg.
A vita során Berényi Károly és Márki-Zay Péter is hangsúlyozta, hogy nem Rapcsák András személyiségének vagy városvezetői teljesítményének átfogó értékeléséről van szó, hanem arról, hogy indokolt-e a néhai polgármester szobrának a Kossuth téren, a Kossuth-szobor közvetlen közelében maradnia.
Az alpolgármester mostani posztjában ugyanezt az érvelést folytatja. Szerinte Hódmezővásárhely korábbi jelentős polgármesterei közül másnak nincs szobra a városban, Kossuth Lajos pedig olyan történelmi személyiség, akinek elfogadottsága szerinte vitathatatlan.
Márki-Zay Péter javaslatával egyet nem értve Berényi azonban azt javasolja, a Városháza udvarán, a „volt munkahelyén” lenne a volt polgármester szobrának „méltó és megnyugtató” helye. Szerinte az udvar rendezése egyébként is aktuális lehet, a szobor új helyének kialakítása akár ebbe a munkába illeszthető lehetne.
A politikus a Rapcsák család álláspontját is érinti. Azt írja, megérti, hogy a család megpróbálja megvédeni a volt polgármester emlékét, ugyanakkor szerinte nem lenne szerencsés, ha a családnak egy olyan emlékállítás méltóságát kellene „bizonyítania”, amelynek megítélését korábbi bírósági döntések, bizottsági vizsgálatok és telekügyletek dokumentumai is terhelik.