A mai közgyűlés legvitatottabb napirendi pontja a Rapcsák-szobor áthelyezésének ügye, melyet előrehozott napirendi pontként még délelőtt tárgyalt a testület. A Fidesz-frakció, ahogyan azt Markó Csaba már az ülés elején bejelentette, nem vett részt sem a napirendi pont vitájában, sem a szavazáson. Berényi Károly alpolgármester előterjesztése után Kecskés Ákos ügyvéd korábbi iratok – egy bírósági ítélet és egy önéletrajz – bemutatásával helyezte kontextusba a szobor áthelyezésének ügyét.
Nem vett részt a Fidesz-frakció a Rapcsák-szobor áthelyezésének mai közgyűlési vitáján, sem a szavazáson – ezt Markó Csaba már a napirendi pontok vitája előtt bejelentette, de már az elmúlt közgyűlésen is előrevetítette.
Berényi Károly alpolgármester, az ügy előterjesztőjeként felidézte mindazokat az érveket, amelyeket korábban közösségi oldalán már többször részletesen is kifejtett. Ő is, majd utána a polgármester és az összes többi megszólaló is hangsúlyozta: nem szeretnék megítélni a néhai Rapcsák András személyiségét, vagy munkásságát, a kegyeleti szempontokra pedig tekintettel kell lenni.
A közgyűlésen felszólalójeggyel szót kért Kecskés Ákos ügyvéd is, aki, mint mondta, érzi, hogy megosztott a város közvéleménye, az emberek érzelmi alapon alkotnak véleményt a szoborról, ő viszont tények, objektív szempontok alapján szeretné megvilágítani az ügyet. Szerinte Rapcsák a TOP 3-as vezetője volt a „maffiarendszernek„, melyet április 12-én leváltott az ország. A képviselők előtt felolvasott egy, a volt polgármestert elítélő, tisztségét megszüntető bírósági ítéletet – ezt cikkünk végén fotóként csatoljuk. De megosztotta a képviselőkkel a volt polgármester 1988-ban, még a rendszerváltozás előtt írt önéletrajzát is, amely Rapcsák korábbi, kommunista, szocialista kötődéseiről tesz tanúbizonyságot (szintén csatoljuk cikkünk végén). Kiemelte, a felolvasott dokumentumok, a rendelkezésre álló információk fényében elfogadhatatlannak érzi azt, hogy a Rapcsák Andrásnak szobrot állítottak.
Nem az a kérdés, hogy a szobor szép, vagy nem szép, vagy Rapcsák jó ember volt-e vagy sem, hanem arról kell döntenünk, hogy ennek az önkényuralmi rendszernek, amelynek most lett vége, ennek az elképesztő maffiaállamnak, ennek a diktatórikus rendszernek akarnak-e egy ilyen kegytárgyat fenntartani, ami semmi mást nem jelképez, csak azt, hogy milyen önkényuralom működött Magyarországon, és Hódmezővásárhelyen
– fogalmazott.
Ugyanezt támasztotta alá Márki-Zay Péter is, mint elmondta: Rapcsák ellen még a saját képviselői is ellene fordultak néhány hónapon belül – míg kezdetben négy ellenzéki (azaz a polgármester elleni) képviselő volt, ez az ellenkezőjébe, 19-4 es többségbe fordult. Ahogyan a polgármester fogalmazott, a „legnagyobb koalíció jött létre ellene az országban”. Hangsúlyozta, bár ő is elfogadta korábban Rapcsák Andrást, még szavazott is rá, azonban úgy látja, a néhai polgármester nem hagyott meghatározó pozitív nyomot a városon – kivételként említette a Fekete Sas felújítását, ami „kétségkívül az ő érdeme”. „Komoly fejlesztés, beruházás azonban nem jött a városba”, sem alatta, sem Lázár polgármestersége alatt – folytatta. „Módszeresen pusztították a várost”– fogalmazott, sorolva a bezárt Kossuth Zsuzsanna iskolát, a nem létrejött szennyvíztisztító-korszerűsítést, és az ATEV-bűz ügyét.
A Rapcsák-korszak megítélése szerinte egyértelmű, „Vásárhely bukott vele„. Szerinte az a kérdés, hogy mindennek akarunk-e a Kossuth téren, a Kossuth-szobor mellett szobrot állítani. „Csak Lázár Jánosnak köszönhető, hogy szobra van” – mondta az alkotásról, amely szerinte nem sok büszkeségre ad okot.
A vita során több képviselő is megszólalt, Turi Csaba elmondta: támogatta a tanulmányait, ezért köszönettel tartozik a néhai polgármesternek. Nem Rapcsák András-, hanem Lázár-kérdés szerinte az ügy. Rapcsák szobrát Tóth Sándorral hozta párhuzamba, aki hősi halált halt, és utcát neveztek el róla, Rapcsák esetében, aki csak a dolgát végezte polgármesterként, szerinte nem arányos szobrot és az utcát is elnevezni. Visszautasította azonban azokat a vádakat, mely szerint kegyeletsértő volna az áthelyezési tervük. Szerinte az sem lehet irányadó feltétlenül, milyen véleményt fogalmaznak meg a városlakók: „Ha annak idején megkérdezték volna lakókat, elmozdítsák-e a Lenin-szobrot, nem akarták volna a legtöbben” – állította. Szerinte nem lehet kérdés, ne legyen a Kossuth téren a Rapcsák-szobor, arról azonban nem akar véleményt mondani, hogy az Emlékpontba kerüljön, vagy máshová.
Jovány Gyula javasolta, az Emlékpont tematikus bővítése, és a Rapcsák-szobor áthelyezése két külön határozati javaslatban legyen – ezt a képviselők meg is szavazták, vagyis végül külön szavaztak az Emlékpont tematikus bővítésének kezdeményezéséről, és arról, hogy megkezdik a szükséges vizsgálatokat, amelyek szükségesek a Rapcsák-szobor más helyszínre való áthelyezéséhez. Hangsúlyozta, a Rapcsák-család iránti tiszteletből nem fogja megszavazni a szobor áthelyezését, de megítélni sem tudja a kérdést, hiszen csak egy éves volt, amikor a néhai polgármester elhunyt.
Berényi Károly a vita során újra szót kért, felidézte a Tiszta Lap Polgári Egyesület szerepét az akkori közéletben. „Mindig Rapcsák András ellenében indultunk” – idézte fel, hangsúlyozva, méltánytalanul elfeledkeznek a civilekből álló egyesületükről, amely szerinte olyan szerepet töltött be akkoriban, mint később a Márki-Zay alapította MMM. Azt is elmondta, ő maga annak idején nemmel szavazott a szoborállításra.
Arany-Tóth Katalin azt hangsúlyozta, hogy a lakosság tájékoztatása lenne nagyon fontos, hogy ne a városvezetés „aktuálpolitikai hírverésének” látsszon az intézkedés. Elmondta, ő maga nem tudja megszavazni a szobor áthelyezését, nagyon megosztottnak érzi a lakosság véleményét az ügyben. Gyöngyösi Ferenc alpolgármester szerint hibás döntést hozott a korábbi közgyűlés, amelyet a mostaninak felül kell vizsgálni – de ez nem a Rapcsák-család ellen szól.
Mint a polgármester megjegyezte, az Emlékpont tematikus bővítését ők maguk nem tudják elvégezni, mivel állami intézmény, így egyeztetniük kell, valószínűleg a kulturális minisztériummal.
A két határozati javaslatot végül megszavazták, az egyikben az Emlékpont Múzeum tematikus bővítését -egyhangúlag, két ellenszavazat – Jovány Gyula és Arany-Tóth Katalin – ellenében pedig azt, hogy megkezdik a szükséges egyeztetéseket és engedélykéréseket a Rapcsák-szobornak az Emlékpont Múzeumban, vagy annak környékére való áthelyezéséről.