A magyar Robinsonról is szól esett Propper Valéria vásárhelyi előadásán

Propper Valéria irodalomtörténész tartott előadást a nagy utazókról, felfedezőkről és kalandorokról szerdán este a Németh László Városi Könyvtárban.

Az előadó öt felfedező, kalandor és utazó életéről szólt, de olyanokat választott, akik kevésbé ismertek a nagyközönség, vagy az olvasóközönség előtt, nem pedig olyanokat, mint például Kőrösi Csoma Sándor, Germanus Gyula, vagy Vámbéry Ármin. Mégis mindannyian nagyon fontos utazók és felfedezők voltak, hiszen valami olyat tettek, amellyel mélyen beírták magukat Európa és Magyarország történelmébe.

– Magyar felfedezőkről beszélek, és bár a nagy földrajzi felfedezések korából, vagyis az 1400-as évektől kezdem a történetet, természetesen a nyugat-európai felfedezőket is érinteni fogom. Részletesebben azonban öt magyar felfedező-utazó történetét mesélem el. Az elsőt Eszkandéli Máténak hívták. Budai polgár volt, aki elzarándokolt Jeruzsálembe, a Szentföldre, majd néhány hónappal később továbbutazott Kínába, a Kínai Birodalomba. Jelentősége abban rejlik, hogy kétszáz évvel korábban járt Kínában, mint Marco Polo. Arról nem is beszélve, hogy az olasz történészek máig vitatkoznak azon, hogy Marco Polo egyáltalán eljutott-e Kínába, vagy csak a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vidékén találkozott perzsa utazókkal, és az ő történeteiket diktálta le Rustichello da Pisának. Az azonban biztos, hogy Eszkandéli Máté európai utazóként első magyar emberként jutott el a Kínai Nagybirodalomba – mondta Propper Valéria.

Az előadásban természetesen női utazóról is volt, hiszen az irodalomtörténész kutatási területe a híres magyar nők életének legendái, ezért fontosnak tartotta, hogy egy hölgyet is bemutassak. – Sas Flóra, a Föld egyik legveszélyesebb vidékére utazott férjével, Sir Samuel White Baker angol lorddal. A házaspár a Nílus forrásvidékére jutott el, és gyakorlatilag ők fedezték fel elsőként a Nílus eredetének vidékét. Bár tíz évvel később Stanley bebizonyította, hogy a Nílus még délebbről ered, ez semmit sem von le a házaspár afrikai teljesítményének jelentőségéből.

A következő utazó Maximilianus Transylvanus, magyar nevén Erdélyi Miksa, aki a 16. század elején élt, és diplomataként vált ismertté. Erdélyi származású fiatalember volt, aki már gyermekként Nyugat-Európába került, ahol taníttatták és támogatták. Rendkívül fiatalon magas diplomáciai pozíciókba jutott. A Német-római Birodalomban szolgált diplomataként, majd a spanyol királyságban még a spanyol nagytanács tagja is lett. Azért került az előadásába, mert ő tudósította először a világot Magellán világ körüli útjáról.

– Magellán expedíciója bizonyította be végérvényesen Kolumbusz állítását, hogy a Föld gömbölyű és körbehajózható. Igaz, Magellán maga végül nem tudta befejezni az utat, mert az indonéz szigetvilágban összetűzésbe keveredett a bennszülöttekkel, akik megölték. Így végül csak hajójának egyetlen megmaradt egysége tért vissza Európába, mégis Magellán nevét kötjük az első föld körüli úthoz. És egy magyar diplomata volt az, aki elsőként tájékoztatta Európát erről a fantasztikus vállalkozásról – mondta az irodalomtörténész, aki szólt az utazó Benyovszky Károlyról, akit a „magyar Robinsonként” is emlegettek. Pozsonyi születésű fiatalember volt, akinek visszaemlékezései német nyelven jelentek meg „Der ungarische Robinson”, vagyis „A magyar Robinson” címmel. Diplomataként dolgozott, és egy tengeri útja során kalózok támadták meg a hajóját. Sikerült elmenekülnie, és kiúszott egy lakatlan szigetre, ahol kilenc hónapot töltött teljesen egyedül, mígnem egy arra járó hajó megmentette. A sziget valahol a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán térségében lehetett. Ő nevezte el a szigetet menyasszonyáról Lisbeth-szigetnek.

Bíró Lajos erdélyi rovarász, zoológus és entomológus az 1800-as évek végén Pápua Új-Guineában kutatott, abban az időszakban, amikor a pápuák a misszionáriusokat és a kutatókat gyakran inkább megölték, mintsem hogy segítsék őket. Bíró Lajost azonban befogadták, mert egészen másképpen viszonyult a helyiekhez, mint az európai gyarmatosítók. Olyannyira elfogadták, hogy az egyik törzs kunyhót és feleséget is ajánlott neki. Az erdélyi székely kutatóra jellemző módon a kunyhót nem fogadta el, a feleséget azonban igen.