Közösen járták körül a növények titkos világát ma a Szegedi Tudományegyetem vásárhelyi Mezőgazdasági Karán rendezett szimpózium előadói.
Hogyan zajlik a növényék és a károkozói titkos háborúja? Feltámadhatnak-e a növények? Alkalmas-e a Dél-Alföld talaja és klímája a fásításra? Hogyan segítheti a mesterséges intelligencia és a számítógép vezérlés a paprika termesztést? Többek közt ezeket a témákat járták körül ma szakemberek a Mezőgazdasági Kar, A növények titkos világa című szimpóziumán.
– Április 8-án alakult meg a Szegedi Akadémiai Bizottság Növényvédelmi Munkabizottsága. Ezt követően vettük fel a kapcsolatot a Nemzetközi Növények Napja rendezvénysorozattal, amelynek magyarországi vezetője dr. Pór Péter. A kezdeményezéshez azért csatlakoztunk, mert a karon több, növényorvosláshoz kapcsolódó képzés is működik, köztük növényorvos MSc-, valamint növényvédő szakmérnök-képzés. Fontos, hogy a hallgatók és a laikus közönség is minél többet megtudjon a növények világáról, valamint arról, milyen sokrétű kutatások és tudományterületek kapcsolódnak hozzájuk. A rendezvényt kétévente rendezik meg, 2012 óta pedig most rendezik a nyolcadik alkalommal – mondta Albert Réka, a kar főiskolai docense, a szimpózium főszervezője.
A program szakmai koordinátora elárulta, hogy a szimpózium iránt jelentős az érdeklődés: számos hallgató és külsős résztvevő is jelen volt rajta. Az előadások többek között a sivatagi körülmények közötti kertészeti termesztéstechnológiákról, különböző fásítási projektekről, valamint a növények klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról szólnak. Növényvédelmi témák is szerepelnek a programban, például a napraforgó szádorral kapcsolatos kutatások, illetve a „Láthatatlan háború” című előadás, amely a növényi kórokozók és mikroorganizmusok működését mutatja be. Kiemelt téma a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma, valamint annak terjesztője, az amerikai szőlőkabóca, amely komoly problémát okoz a szőlőültetvényekben. Az előadások arra is kitérnek, hogyan próbálnak a növények védekezni ezekkel a kórokozókkal szemben.
Az egyik érdekes előadást Hódi László növényorvos tartotta, a napraforgót pusztító szádorrol: – Ma már mintegy 750 ezer hektár, vagy annál is nagyobb területen vetnek napraforgót Magyarországon, ami meghaladja az összes szántóterület 20 százalékát, ez pedig igen nagy volument jelent. Érdekesség, hogy a kukorica – amely a kalászos gabonák után korábban a második legnagyobb vetésterületű növényünk volt – mára a harmadik helyre szorult vissza a napraforgó következtében. A napraforgó valamivel jobban tűri az aszályt, ugyanakkor van egy élősködő gyomnövénye, a napraforgó szádor, más néven napraforgó-vajvirág, amelyre a termesztés növekedésével talán kisebb figyelem fordult, pedig komoly veszélyt jelenthet. Világszerte körülbelül 30–35 millió hektáron termelnek napraforgót, és ennek csaknem felét Oroszország és Ukrajna adja, így ezek az országok jól mutatják, milyen problémákat okozhat a napraforgó szádor jelenléte – mondta.
A szakemberek szerint azokban az országokban, ahol a napraforgó vetésterülete meghaladja az összes vetésterület 10 százalékát, ott ez a betegség komoly problémává válik. Ez alapján várható, hogy Magyarországon is egyre nagyobb gondot fog okozni. Csongrád megyében már láttak olyan táblát is, ahol a fertőzés százszázalékos termésveszteséget eredményezett.
– Megfigyelhető egy kelet–nyugati irányú zöldség- és gyümölcsszállítási tendencia is. A vetőmagokat jellemzően keletről nyugat felé szállítják: a nálunk vetett vetőmagot gyakran román, bolgár vagy török termelők állítják elő, míg a Magyarországon megtermelt vetőmag Franciaországba vagy Spanyolországba kerül. A napraforgó kaszatjának héja szőrözött, és ezeken az apró szőrökön a szádor rendkívül apró magvai könnyen megtapadnak. A csávázás során szinte rá is ragadnak a vetőmagra, így ezen gyomnövény magok észrevétlenül bekerülhetnek Magyarországra is. Biológiailag nagyon változatos, több rassza ismert, ezért nehéz ellene védekezni. Komoly termésveszteséget képes okozni, és egyre nagyobb teret hódít. Jelenlétét ma még részben elfedi, hogy létezik olyan gyomirtószer, amelyre ellenálló napraforgófajtákat nagy arányban termesztenek, és ez hatékony ellene is. Ugyanakkor a magja akár húsz évig is megőrzi csíraképességét a talajban, és egyetlen növény 500 ezertől akár 1 millió magot is képes érlelni. Ez jól mutatja, hogy már egy-egy megmaradt növény is mekkora utánpótlást biztosíthat. Ez ráadásul holoparazita növény, vagyis nem rendelkezik zöld színtesttel, nem fotoszintetizál. Csak akkor csírázik ki, ha érzékeli, hogy a közelében napraforgó fejlődik. Egy rövid tömlő segítségével ránő a napraforgó gyökerére, majd onnan szívja el a nedvességet és a tápanyagokat. A talajjal később gyakorlatilag már nincs kapcsolata. Egyetlen napraforgón akár 10–20–30-50 élősködő gyom is kifejlő, tehát ami aztán a napraforgó pusztulását okozza, ezért is nevezik korunk pestisének – mutatta be a gyomnövény veszélyességét a növényorvos.
Hozzászólások lezárva.