Április 13-án Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Budapesten, ahol a friss választási győzelem után először fogalmazta meg részletesen politikai irányvonalát a hazai és külföldi média előtt. Az eseményt a közmédia is kiemelten kezelte, az M1 élőben közvetítette, így az országos és nemzetközi közönség egyaránt közvetlenül követhette a bejelentéseket.
A választást követő napon Magyar Péter nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, ahol először a magyar újságírók tehették fel kérdéseiket, elismerve a Magyarországon működő független sajtó eddigi tevékenységét. A sajtótájékoztató egy pontján, amikor a 444.hu újságírója, Kaufmann Balázs tette fel kérdéseit Magyar Péter kihangsúlyozta, hogy ennek az újságírónak köszönhető az a folyamat, aminek a vége a választási eredményhirdetésen mutatkozott meg, ő volt ugyanis aki először megírta a kegyelmi ügyet, aminek következtében Magyar Péter politikai karrierje elindult.
A politikus már beszéde elején történelmi jelentőségűnek nevezte a választás eredményét. Úgy fogalmazott: „Magyarország és a magyar emberek történelmet írtak”, és kiemelte, hogy pártja több mint 3 millió 300 ezer szavazatot kapott, ami példa nélküli támogatást jelent. Elmondása szerint a 199 fős Országgyűlésben jelen állás szerint 138 képviselőjük lesz, de ez akár 141–142-re is emelkedhet a még meg nem számolt szavazatok után. Hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt kétharmados felhatalmazást kapott, „óriási felhatalmazás, ami óriási felelősséget is jelent”.
Magyar Péter élesen bírálta a korábbi kormányzást és Orbán Viktor politikáját, a Fideszt pedig „állampártnak” nevezte. Azt állította, hogy a kormánypárt egy kiterjedt, több százmilliárd forintos propagandagépezetre és az államapparátusra támaszkodva tudott jelentős parlamenti jelenlétet fenntartani. Szerinte, ha ezek nem álltak volna rendelkezésre, a Fidesz támogatottsága jóval alacsonyabb lenne. Úgy vélte, a választók magas, közel 80 százalékos részvétellel egyértelműen jelezték: változást akarnak.
Válaszaiban többször hangsúlyozta, hogy Magyarország jövőjét a magyar emberek határozzák meg: „a magyar történelmet a magyar emberek írják, nem Moszkvában, nem Brüsszelben, nem Washingtonban”. Egyúttal leszögezte, hogy a politika számára szolgálat, és célja, hogy visszahozza azt az emberekhez.
A társadalmi kérdések kapcsán világosan fogalmazott: Magyarországon mindenki úgy élhet, „azzal és azt szeret, akit szeretni kíván”, amennyiben másoknak nem árt és betartja a törvényeket. Ezzel az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása mellett állt ki, ahogyan a gyülekezési jog kapcsán is röviden, de egyértelműen fogalmazott. Azt mondta, hogy Magyarországon ma mindenki élhet a gyülekezési jogával, vagyis szerinte ez az alapvető szabadságjog jelenleg is biztosított.
A nemzetközi kérdésekben kiegyensúlyozott, de egyértelmű álláspontot képviselt. Kijelentette, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja marad, és konstruktív partnerként kíván együttműködni, ugyanakkor határozottan képviseli saját érdekeit. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem avatkozik más országok belügyeibe, és ugyanezt várja el másoktól is.
Az ukrajnai háború kapcsán kijelentette, hogy Magyarország a béke pártján áll, ugyanakkor egyértelműen kimondta: Ukrajna az áldozat, és joga van szuverenitásához és területi integritásához. Fontosnak nevezte a szomszédos országgal való kapcsolatok rendezését, különösen az ott élő magyar kisebbség helyzetére tekintettel.
Az orosz kapcsolatokkal kapcsolatban pragmatikus megközelítést vázolt fel. Elismerte, hogy Magyarország energiafüggősége miatt szükséges az együttműködés fenntartása, ugyanakkor jelezte, hogy minden jelentős szerződést felülvizsgálnak. Kiemelte, hogy Oroszország biztonsági kockázatot jelent, de a földrajzi adottságok miatt a kapcsolatokat reálisan kell kezelni. Azt is mondta, hogy ha Vlagyimir Putyin felhívná, felvenné a telefont, és a háború befejezésére szólítaná fel.
Gazdasági kérdésekben hangsúlyozta az együttműködés fontosságát az intézmények között, és külön kitért arra, hogy együtt kíván dolgozni Varga Mihály jegybankelnökkel. Úgy fogalmazott, egy nehéz gazdasági helyzetben elengedhetetlen a monetáris és fiskális politika összehangolása, miközben tiszteletben tartják a jegybank függetlenségét.
A sajtótájékoztatón részletesen beszélt a tervezett intézkedésekről is. Első lépéseik között említette a korrupcióellenes fellépést, Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, valamint egy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítását. Célként jelölte meg a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítását, valamint azt, hogy az alaptörvényben korlátozzák a miniszterelnöki ciklusok számát.
Magyar Péter azt közölte, miniszterelnökként a határon túli magyarok minden olyan szervezetével együtt fog működni, „amelyek magyar embereket képviselnek”, és minden segítséget megadnak a külhoni magyaroknak. Jelezte, a napokban telefonon beszél Kelemen Hunorral, és közli vele, hogy a szemében nem az számít, mit mondott róla korábban az erdélyi politikus, hanem hogy mit tudnak tenni a magyar emberek érdekében. Hangsúlyozta, szeretné tovább javítani a magyar-román együttműködést, gazdasági és kulturális területen egyaránt, ezzel is javítva a szomszédos országban élő magyarok helyzetét.
Felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt is, hogy a lehető leghamarabb hívja össze az új parlament alakuló ülését, és mielőbb kérje fel őt kormányalakításra. Hangsúlyozta: „nincs elvesztegetni való idő”, mert az ország több területen nehéz helyzetben van.
A sajtótájékoztató kellős közepén Magyar Péter elé csúsztattak egy papírlapot, aminek tartalmáról tájékoztatta is az újságírókat.
Azt az információt kaptam, sokan úgy vélték, hogy eltűnt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, mert nem lehetett látni Orbán Viktor beszéde alatt. Megnyugtatok mindenkit, Szijjártó Péter megvan: ma 10 órakor megjelent a Külügyminisztériumban, ahol orosz hekkerek voltak éveken keresztül, Gyarmati Eszter társaságában. A szankciós anyagokhoz köthető dokumentumokat darálják le éppen
– mondta.
A több mint három órás sajtótájékoztató során Magyar Péter átfogó képet adott arról, milyen irányba kívánja vezetni az országot. Beszéde egyszerre szólt a demokratikus intézmények helyreállításáról, a korrupció elleni fellépésről, a nemzetközi kapcsolatok újrapozicionálásáról és az egyéni szabadságjogok megerősítéséről, miközben többször hangsúlyozta: a kapott felhatalmazás nagyságához mérten kíván élni a felelősséggel.
Hozzászólások lezárva.