Huszonnégy célt küzdött le százkét íjász a vásárhelyi Sólyompróbán

A téglagyári tavaknál rendezte meg idei harmadik versenyét a vásárhelyi Hódmezei Őrzők Íjászegyesület. A regionális versenyre százkét résztvevő érkezett.

Nem aprózták el a Csongrád-Csanádban, illetve a szomszédos vármegyékben lévő íjászok, hiszen összesen százketten neveztek a szombat délelőtt, a vásárhelyi Téglagyári tavaknál rendezett Sólyompróbára. A Hódmezei Őrzők Íjászegyesület immár harmadik versenyét rendezte meg. Az elsőt januárban a Sóshalmi Olvasókörben, míg a másodikat március elején a városi stadionban tartották.

Ahogy azokon, úgy a main is a remek társaság és a verseny izgalma vonzotta a résztvevőket, akik összesen 24 különféle célra, római katonára, céltáblákra, várra, illetve 3D-s állatfigurákra lőhettek. A pálya kicsiknek és nagyoknak egyaránt tartogatott kihívásokat, ami egyben a verseny érdekességét is adta, hiszen volt, ahol (mű)lóra kellett ülni, és arról kellett lőni, de akadt, ahol lefelé, a tópartról…

A fiatalabb íjászok közé tartozik a Hódmezei Őrzők Íjászegyesület versenyzője, Imre Boglárka. – Tízéves korom óta íjászkodom apukám által, mivel ő az edzőm. Történelmi, modern íjat használok. Nagyon szeretem ebben a sportban, hogy az erdőben vagyunk, a szabad levegőn, csendes és nyugodt környezetben. Emellett a vállizmokat is erősen átmozgatja, ami a mindennapokban is hasznos. Azért választottam a történelmi íjat, mert apukám is ezzel lő. Számomra ez volt a természetes, így kezdtem el, és más típust nem is nagyon próbáltam, illetve nem is szeretnék, mert ehhez szoktam hozzá – mondta. Azt is elárulta, hogy rengeteg versenyen volt már. Legutóbb két héttel ezelőtt Kiskunfélegyházán első helyezést ért el. A januári sóshalmi versenyen pedig – ha jól emlékszik – második lett. Az érmeit egy helyen tartja, azok a szobájában vannak kitéve.

– Heti egyszer van edzésem a városi stadionban. Lehet, hogy kevésnek tűnik, de nekem teljesen elég. Ami igazán örömet okoz, az a csapat. Jobb velük beszélgetni, együtt lenni, akár edzésen, akár versenyen. Közösségben vagyok, nem unatkozom, mert hétvégén előfordul, hogy egyedül unatkoznék, de így mindig történik valami – tette hozzá a Szent István Általános Iskola nyolcadikos diákja.

Még nála is fiatalabb a csupán hetedikes Bertók Tibor, aki sándorfalvi, de a Szegedi Madách Imre Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolába jár: – Nagyjából három éve íjászkodom a Sándorfalvi Sólymok Íjász Egyesületben, és általában harmadik–negyedik helyezéseket szoktam elérni a versenyeken. Azért kezdtem el, mert ki akartam próbálni valamilyen sportot, lehetőleg olyat, ami közel van, és így az íjászat mellett döntöttem. Számomra ennek a sportnak az a szépsége, hogy bár vannak például vadászreflex íjak is, engem inkább a történelmibb jellegű dolgok vonzanak. Egyszerűen a kinézete tetszik jobban, mert természetesebb hatású – mondta, majd meg is mutatta az íját, amely 24 fontos, és amelyet 28 hüvelykes húzáshosszal használ. – A családban rajtam kívül senki nem íjászkodik. A szüleim pedig támogatnak ebben. Minden versenyemre eljönnek. Amikor otthon gyakorolok, gyakran mondják, hogy jobban fókuszáljak, illetve biztatnak a lövések közben – tette hozzá.

– Ez a verseny annyiban másabb, mint az idei két első, hogy tavasz lévén a természetben zajlik, a virágzó fák között, és itt is próbáltunk egy izgalmas pályát felépíteni – mondta Fülöp Csaba. – A verseny menete egy körben zajlik, azaz a csapatok egyszer lőnek egy helyszínen. Ez abban különbözik a legutóbbi teremversenytől, hogy itt mind a 24 célt kihelyeztük a tavak melletti tanösvény különböző helyszínein. Ezek között vannak vegyes, ügyességi, „3D-s” és állatos célok is. A cél ugyanaz: a versenyzők minél több pontot szerezzenek – tette hozzá a versenyt rendező Hódmezei Őrzők Íjászegyesület elnöke. Azt is elárulta, hogy a vásárhelyi egyesület versenynaptárában a mai Sólyompróba egy régóta működő versenysorozat része. – Ezt több egyesület összefogásával hoztuk létre még évekkel ezelőtt. Igyekszünk egymást motiválni, versenyzői szemmel is segíteni azzal, hogy eljárunk egymás versenyeire. Az évek során ez bevált: jól érezzük magunkat együtt, ismerjük egymást, és olyan, mint egy család – vázolta a verseny lényegét.

Az eredményhirdetés végén a pontszámtól függően oklevelet és érmet kapnak a versenyzők.

A következő vásárhelyi íjászversenyre még várni kell, azt ugyanis majd csak július 11-én rendezik meg a laktanya melletti Roland ringen.