Nagy érdeklődés mellett zajlott a borfesztivál első közéleti beszélgetése péntek este, ahol Márki-Zay Péter vendége Bod Péter Ákos, a korábbi Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere volt. Milyen utat tett meg Magyarország a 1990-es rendszerváltás óta, hová tart most, és milyen lehetőségei vannak az esetleges ‘26-os változásnak – ezekre a kérdésekre kaphattunk választ a két politikus izgalmas, és helyenként humorral fűszerezett eszmecseréjéből.
Bod Péter Ákos egyike az ország azon kevés még élő politikusainak, akik már a 1989-90-es rendszerváltást is átélték és aktívan formálták is: a közgazdász, – aki jelenleg is egyetemi oktatóként dolgozik a Corvinuson, – azzal kapcsolatos élményeiről is mesélt, hogyan élte meg az akkori időszakot, amikor ő volt az Antall-kormány iparért és kereskedelemért felelős – egyébként legfiatalabb – minisztere.
A beszélgetés három fő témakört ölelt fel, egyrészt az 1990-es rendszerváltás tanulságait, Magyarország gazdaságának, jogállamiságának jelenlegi állapotát, illetve egy esetlegesen – remélhetően – 2026-ban bekövetkező rendszerváltás kilátásait.
A diskurzus egyik fontos megállapítása volt, hogy Bod Péter Ákos szerint 2026 mindenképpen változást fog hozni – akkor is, ha nem az ellenzék győz, hiszen mindenképp új kormánya lesz Magyarországnak. Az pedig nem folytathatja azt az utat, amelyet eddig követtek, hiszen egyre növekvő problémákkal szembesül a gazdaság, miután a kelet-közép-európai fordulat első 10 évének még Magyarország volt az egyik éllovasa.
A professzor szerint “egy kormány minősítését nem az jelzi, hogy a gazdaság milyen állapotban van, hanem hogy a kormány a rábízott feladatokkal mit kezd”, hiszen a gazdaságot a gazdasági szereplők alakítják. “Ha gazdasági válság van, attól még lehet jó a kormány, ha a rábízott munkát elvégzi.” Szerinte az Antall-kormány, az akkori parlamenti képviselők, polgármesterek ilyenek voltak, elvégezték a rájuk bízott munkát, ami “20 évig kitartott”.
Márki-Zay Péter ezzel némileg vitatkozva azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság nagy ráhatással van az emberekre, ezért egy kormány munkáját is elsősorban a gazdaság állapota alapján értékelik. Tehát van szerepe a kormánynak benne, egyfajta “éjjeliőr-szerep”, hogy ne sérüljenek a legfontosabb értékek: a demokrácia, a jogállam, a piacgazdaság, és az európai integráció – fogalmazott.
Magyarországon „elgazdagodás” van
“Nem szeretnék olyan országban élni, ahol megjelenik két napszemüveges ember és elkéri a cégemet” – ezt a Bod Péter Ákostól idézett korábbi mondatot (amit nem ő talált ki, csak hallotta – jegyezte meg) elemezve a professzor kifejtette: sajnos sok ilyen esetről hallott, ezt ő úgy fogalmazza meg, hogy
“van elszegényedés Magyarországon, de van »elgazdagodás« is”. Ez azt jelenti, hogyha valaki nem a saját tudása, képessége miatt lesz gazdag, hanem azért, mert a rokona valakinek, vagy közel van a hatalomhoz, „pénzre tesz szert, majd elkölti, pl. az Adrián, “vagy ami még rosszabb, gazdálkodik, és elveszi a cégeket.”
Bod Péter Ákos úgy látja, a gazdaság jelenlegi nagy problémája, hogy három éve nem volt növekedés az országban, nem nagyon jön friss tőke, ez pedig összefüggésben van a gazdaság fent említett működésével.
Egy ilyen »isztánban« nem lehet úgy vállalkozni, mint egy jogállamban – a jogállamiság az a mi nemzeti érdekünk”
– hangsúlyozta, majd hozzátette, a jogállamiság döntés kérdése: “Eldöntöm, hogy az nyerjen egy tendert, aki a legalkalmasabb, ne az, akinek a legjobb kapcsolatai vannak.”
“Ha egy bizonyos magyar politikusnak a síugrás lenne a kedvenc sportja, akkor minden magyar alföldi faluban lenne egy síugró sánc” – jelentette ki a professzor, az elképzeléssel kellemes derültséget okozva a hallgatóság soraiban.
Egy politika-vezérelt országban nagyon-nagyon sok függ attól, hogy a tetején mi van, és ha a tetején az van, hogy Bindzsisztán, akkor azt a gazdaság fogja megfizetni.
“A jogállamiság az Önök jólétéről szól” – erősített rá Márki-Zay Péter is, aki szerint “ha nincs jogállam, nincs biztonságban az emberek befektetése.”
A beszélgetés során Lázár Jánosnak azt a tézisét is megvitatták, mely szerint nekünk az lenne a jó, ha a külföldi élelmiszer-multik – Spar, Aldi, Lidl – kimennének az országból.
A professzor nem meglepő módon nem ezen a véleményen van, szerinte “hogyha működik a társadalom, a jogrend, akkor a magyar vállalkozók, akik itthon vannak, szervesen, gyorsabban fejlődnek, mint az import.”
Hangsúlyozta, “ha bíznánk a magyar társadalomban, a magyar vállalkozóban, a magyar tanárokban, a magyar orvosokban, akkor nem kellene erőszakosan kitolni egy céget, amely idehozta a tőkét, a technológiáját, és minket elég jól kiszolgál […] Esetleg olyan szankciókkal, olyan adókkal, amik rá vannak méretezve, most akkor több probléma van: a minőség azonnal romlik, beleütközik egy halom jogszabályba, ezek alapvetően magyar jogszabályok is, […] de beleütközik az európai jogszabályba. Na, az már kell, hogy érdekeljen, egy idő múlva kirakják az országot a klubból.”
A professzor szerint ez a hozzáállás a “hamis realistáé”: aki azt gondolja, hogy megsegíti a magyar vállalkozást azzal, hogy tökreteszi azt, amelyik sikeres, az tökreteszi az ország jövőjét.
Ebben pedig Márki-Zay Péter is egyetértett vele: szerinte önmagában azzal, hogyha a külföldiektől elveszik az energiaszektor, a bankszektor, a kereskedelmi szektor cégeit, azzal nekünk nem lesz jobb:
Ugyanis rövid távon és hosszabb távon is természetesen az árak nőni fognak, a választék, a szolgáltatás színvonala romlik.
Mi lesz 2026 után?
A beszélgetés legizgalmasabb része az volt, amikor a két politikus azt vitatta meg, hogy mi várható a 2026-os választások után. Bod Péter Ákos szerint mindenképpen új kormány jön, ez egy közjogi tény, hiszen minden választás után új kormány alakul, akkor is, ha nem az ellenzék nyer.
A két lehetséges kimenetel az, hogy vagy a jelenlegi kormánykoalíció nyer (A), vagy pedig az ellenzék (B). Kifejtette, hogy ha a választáson “az jön ki”, hogy a jelenlegi vezetés marad, akkor is változtatniuk kell, nem folytathatják ugyanazt, mint eddig, hiszen minden gazdasági adat azt mutatja, hogy zsákutcába került az ország. “Szembe kellene nézniük a valósággal, és bevallani, hogy tévedtek – de ilyet nem igazán hallunk politikusoktól”- fogalmazott.
A B-verzióra térve, ha az ellenzék nyerne, hangsúlyozta: akkor is nagyon nehéz helyzetben lesz az ország, mert a hitelbesorolása “csak picivel van a bóvli fölött”, és az is csak azért, mert az unió abból indul ki, hogy jön majd valaki, aki haza tudja hozni az EU-s pénzeket.
Ezenkívül a hatalmas államadósság is megmaradna, “de a dinamikán, azon lehet változtatni, […] és ezen nem olyan nehéz dolog.” Szükséges továbbá az európai ügyészségbe és az eurózónába való belépés, szerinte ezek is “sokat jelentenének”, mert a magyarok végre beleszólhatnának olyan dolgokba – például az eurókamat – ami már most is hat ránk, de egyelőre kimaradunk a döntésekből. Most is ilyen döntések sora következik az Unióban:
Annyi kávézás, amennyi most rá vár (Orbán Viktorra- a szerk.), az nagyon egészségtelen
– élcelődött a professzor, aki egyúttal alaposan kritizálta a kormány Európa-ellenességét is, hiszen, mint rámutatott, komolytalan azt közvetíteni, hogy kinőttük a kontinenst, miközben itt 5000 millió fogyasztóról van szó.
Szerinte ez a kommunikáció “kísértetiesen emlékeztet a 80-as évekre, amikor folyamatosan azt hallottuk, hogy mi fejlettebbek vagyunk, mint a nyugat.”
A beszélgetés végén azt vitatták meg, milyen esélyei vannak egy 2026-os rendszerváltásnak: Márki-Zay szerint ez egy viszonylag egyszerű, Bod Péter Ákos szerint azonban egy bonyolultabb folyamat lesz – bár, hangsúlyozta, természetesen nem szeretné elvenni a hallgatóságtól a reményt, a jövőbe vetett bizalmat, amivel ideérkeztek.
“Érzek egy olyan várakozást, hogy hát igen, ez így nem működik tovább. Ezt mindenki tudja, még azok, akik egyébként oda szavaztak, sőt, oda fognak szavazni, ahova én nem. Hát ez így nem mehet tovább, változni kell” – fogalmazott, de a realitásokra is utalt: ahhoz, hogy jobb legyen, először rosszabbnak kell lenni:
Ha egy bauxitbetonos házról kiderül, hogy bauxitbetonos, és már a falak már düledeznek, akkor először azt vissza kell bontani, és utána fel kell építeni. Tehát én már előrébb gondolkozok kicsit, de nem akarom elvenni a lelkesedésüket, csak azért mondom, hogy a körülmények nagyon rosszak.
A professzor azt a véleményét is megosztotta a közönséggel, hogy “a választásokig megy előre ez a szerencsétlenkedés” a kormány részéről, és nem fog “belódulni” a gazdaság, amely szerinte tévúton van, amire az óriási vízigényű akkumulátorgyártás erőltetése is jó példa, hiszen téveszme, hogy Magyarország vízben gazdag volna.
“Hát, ez a csapda, ez folytathatatlan” – mondta.
Végül Márki-Zay Péter a hallgatóságot biztatva hangsúlyozta:
„Annál a forgatókönyvnél, ami akkor vár ránk, hogyha rendszerváltást kell csinálni, és ezt a rengeteg szemetet, ezt az óriási terhet el kell takarítani valahogy közös erőfeszítéssel, már csak egy összehasonlíthatatlan rosszabb forgatókönyv van. Hogyha ez a lefelé tartó spirál, Magyarország elszegényedése, elhalálozása, kivándorlása, szellemi leépülése, fizikai leépülése tovább folytatódik. Mert az összehasonlíthatatlanul rosszabb, mintha együtt végre visszatalálunk arra az egyetlen útra, amely a világtörténelem során boldogságot, jólétet és sikert hozott. Ez a demokrácia, a jogállam, a piacgazdaság, és számunkra itt Magyarországon az Európai Unió, Szent István óta az európai értékek, az európai keresztény értékek.„
Bod Péter Ákos végül megjegyezte: a következő pénzügyminiszert nem fogja irigyelni, de
a váltás végrehajtható, és azon múlik tulajdonképpen, hogy a magyar társadalom mennyire szívja fel magát, és dönti el, hogy igenis változást akar, és – most jön a nehezebb része – tudomásul veszi az azzal járó megpróbáltatásokat.
Aki szeretné visszanézni a teljes beszélgetést, itt megteheti:
Hozzászólások lezárva.