A közgyűlés elé kerülő előterjesztésről szerdán döntenek. Az Emlékpontot a NER időszakával bővítenék. A Kossuth téri Rapcsák-szobrot is ide helyeznék át, ha a testület rábólint.
Rapcsák András Vásárhely rendszerváltás utáni első, többször újraválasztott- még a közgyűlés által 1999 májusában a munkavégzés alól felfüggesztését követő időközi választ is megnyerő -, polgármestere és többször is újraválasztott országgyűlési képviselője megosztó személyiség volt városvezetőként. Most úgy tűnik, a 2002-ben elhunyt városvezető szobra is megosztja a helyi közbeszédet.
A 2008. július 14-én, 65. születésnapján a Kossuth téren felavatott szobra – melyet akkor is politikai aktusnak éltek meg Vásárhelyen, ahogy a Szántó Kovács János utca elejének átnevezését is – áthelyezését még 2024 szilveszterén Márki-Zay Péter polgármester vetette fel elsőként, aki élő bejelentkezésében beszélt arról, hogy újra és újra többen is megkeresték már azzal, hogy miért áll a korábbi polgármester szobra a főtéren, miért neveztek el róla utcát. A polgármester hangsúlyozta, elismeri, hogy Rapcsák András sok jó dolgot is csinált, de sok korrupciós botránya is volt. „Könyörögnek nekem állandóan, hogy miért Rapcsákról van elnevezve az utca, nevezzük vissza, miért van a szobra a főtéren […] „- mondta, hozzátéve, ő a kellő tiszteletet mindig meg fogja adni polgármester-elődeinek, de azt is elfogadja, ha valakit Rapcsák botrányai miatt zavar az, hogy szobra áll a főtéren, vagy utca van róla elnevezve.
Ezt a vásárhelyiek többségének kell eldöntenie, ha a vásárhelyiek többsége úgy dönt, akkor a helyére mondjuk egy országzászlót állíthatunk, a szobrot meg mondjuk a Rapcsák családnak felajánljuk, vagy a városháza udvarára rakjuk be – jelentette ki akkor. Majd a kormánypárti helyi sajtóban megjelent cikkre hivatkozva közölte: hazugság, amivel támadják, hogy el akarná távolítani a Rapcsák-szobrot. „Évek óta gyakran kérik rajtam számon egyes vásárhelyiek, hogy miért van még ott a botrányairól elhíresült, saját emberei által is megpuccsolt volt polgármesterünk szobra a Kossuth téren – és éppen én voltam az, aki minden alkalommal megvédtem ezektől a kezdeményezésektől, ahogy a két fideszes elődöm sírját is megkoszorúzom minden novemberben, polgármesteri minőségemben a város tiszteletének jeleként” – szögezi le posztjában, majd hozzátette: személy szerint sem annak nem híve, hogy „a közelmúltunk politikusairól utcát nevezzünk el, nekik szobrot állítsunk, sem annak, hogy a már elnevezett utcák neveit ismét megváltoztassuk.” Szerinte „Rapcsák András személye finoman szólva is megosztó volt”, botrányai azonban „a Fidesz mai vezetőihez képest kiscserkész csínyeknek számítanak”.
Végül így összegez: „Nyilván én sem állítottam volna szobrot egy korrupcióhoz való hozzáállásában az én keresztény hitemtől nagyon messze eső elődömnek, de hogy a városát építő és abból építkező Rapcsák András szobra, vagy az eredeti stílusában a főterünket ismét díszítő országzászló legyen a Kossuth téren, AZT DÖNTSÉK EL A VÁSÁRHELYIEK!”, egyébként pedig szerinte „egy becsületes közszereplő nem futamodhat meg sem a vitától (történelmi és erkölcsi vitától sem), sem a demokráciától.”
Majd nem sokkal később a Városi Televízió Időben című műsorában azt mondta, hogy egy helyi népszavazást tartana egyébként a legkorrektebbnek az ügy eldöntésére: – Legyen erről egy demokratikus döntés, legyen egy párbeszéd erről, és utána döntsenek az emberek. Én azt maximálisan el fogom fogadni. Ha azt kérik, hogy maradjon, meg fogom védeni, maradjon ott. Ha azt kérik, hogy rakjuk más helyre, mondjuk a városháza udvarára – ami egyébként az ő működésének a centruma volt, tehát méltó helye lenne ott is – akkor én azt is el fogom fogadni, ha azt kérik, hogy a Dózsa György utcán a házánál állítsuk föl, én azt is támogatni fogom. Tehát én ezt az opciót teljesen a vásárhelyiekre fogom bízni, mint ahogy azt is, hogy mi kerüljön a helyére. Nyilván vannak, akik a régi országzászlónak keresnek helyet, annak, ami a kommunista hatalomátvételig a főterünkön volt. Ha valaki azt akarja visszaállítani, azt is el tudom fogadni, de ezekről a kérdésekről hadd döntsön Hódmezővásárhely népe, többséggel.
A Rapcsák-szobor áthelyezést a Fidesz és a NER április 12-i totális bukása után Berényi Károly alpolgármester melegítette fel, Facebook-bejegyzésében a jelenlegi helyzetet egy „békés forradalom” következményeként értelmezte, és a szobor ügyét pedig ennek kontextusába helyezte. Bejegyzésében hosszabban idézi egy 2019-es levelét is, amelyben kritikusan fogalmazott Rapcsák András politikai örökségéről és a szobor létjogosultságáról. Úgy látja, a volt polgármester személyisége és vezetési stílusa „nem feltétlen pozitív nyomokat” hagyott a város közéletében.
Erős kritikát fogalmaz meg magával az alkotással kapcsolatban is: „Nekünk, vásárhelyieknek pedig maradt, valljuk meg őszintén, egy csúnya szobrunk a város főterén.”
Berényi szerint a jelenlegi köztéri elhelyezés helyett méltóbb lenne egy visszafogottabb emlékezeti forma, például emléktábla vagy dombormű, akár a városháza falán. Felveti egy helyi népszavazás lehetőségét is, hogy a lakosok dönthessenek a szobor jövőjéről.
Az alpolgármester hangsúlyozza: a kérdés nem új, de szerinte most jött el az idő, hogy érdemben is foglalkozzanak vele a megváltozott politikai környezetben.
Költséges helyi népszavazás helyett az áprilisi közgyűlésen végül is a közgyűlési hatáskörbe helyezték át a Rapcsák-szobor sorsáról való döntést, de akkor csak heves vita folyt már arról is, hogy napirendre vegyék-e. Végül nem vették. Markó Csaba, a közgyűlési Fidesz-frakció képviselője képviselőtársai véleményét is közvetítve, elmondta: egyáltalán nem értenek egyet azzal, hogy Rapcsák András szobra az Emlékpontba kerüljön, hiszen „ez összemosná egy gyilkos, diktatórikus rendszerrel az elmúlt 16 évet”. Majd Rapcsák Andrást méltatva kiemelte, a néhai polgármester mennyit tett a városért, ezért mennyire méltatlan lenne őt az Emlékpont falai közé „száműzni”. Markó kijelentette: egy ilyen lépés nem a megbékélést szolgálná, csak a további árokásást, ezért amennyiben napirendre vennék a témát, frakciója elhagyja az üléstermet.
Úgy néz ki, hogy a csütörtöki közgyűlésen ezt megtehetik, hiszen a napirendek közt szerepel a Rapcsák-szobor sorsával való előterjesztés: „Az Emlékpont tematikus bővítésének kezdeményezése a rendszerváltás utáni időszak bemutatására, valamint a Dr. Rapcsák András-szobor Emlékpontba történő
áthelyezésének vizsgálata” című a város honlapján elérhető dokumentum szerint: „Az intézmény profilja logikusan tovább vezet a rendszerváltoztatás utáni korszak felé is, mivel a demokratikus átmenet, az önkormányzatiság újjászerveződése, a helyi politikai intézmények működése, valamint a közéleti emlékezet alakulása szervesen kapcsolódik a korábbi diktatórikus rendszer lebontásának történetéhez. A rendszerváltás időszakát bemutató kiállítás korábban is kapcsolódott az Emlékponthoz, ami azt mutatja, hogy szakmailag nem idegen az intézménytől a korszakhatár kitolása és a történeti ív 1990 utáni folytatásának bemutatása. Erre tekintettel indokolt, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ, mint az Emlékpontot működtető intézmény, kezdeményezze a Magyar Államnál az Emlékpont szakmai és kiállítási
koncepciójának bővítését az 1990-től kezdődő időszakra is. Egy ilyen bővítés lehetőséget teremthet arra, hogy az intézmény ne kizárólag a pártállam kiépülését és lebontását, hanem annak demokratikus következményeit, mely végül szintén egy autoriter rendszer — a NER rendszerének – kialakulását és annak lebontását mutatná be, továbbá ennek a helyi közéletre gyakorolt hatását, és a rendszerváltoztatás utáni várostörténeti folyamatokat is bemutassa.
A tematikus bővítés mellett külön vizsgálat tárgyává teendő Dr. Rapcsák András néhai polgármester szobrának jövőbeli áthelyezése is. … Az Emlékpont hivatalos felületén külön bejegyzés foglalkozik Dr. Rapcsák András személyével is, ami arra utal, hogy a néhai polgármester várostörténeti és helyi közéleti szerepe az intézmény gyűjtőköréhez és narratívájához kapcsolható. A városi közéletben többször felmerült a Rapcsák-szobor elhelyezésének kérdése; a szobor eltávolításáról, illetve áthelyezésének lehetőségéről vita bontakozott ki, hogy a szobor jelenlegi helye változzon-e, illetve, hogy az ügyben milyen közösségi vagy önkormányzati döntés szülessen. Mindez indokolja, hogy a Közgyűlés ne eseti politikai vita keretében, hanem intézményi, örökségvédelmi, városképi és történeti szempontból vizsgálja meg a szobor jövőbeli, méltó elhelyezésének lehetőségét.
Az Emlékpont épülete, illetve annak kiállítási és emlékezetpolitikai környezete alkalmas lehet arra, hogy a néhai polgármester személyéhez kapcsolódó emlékezeti tartalmak a város történeti részeként jelenjenek meg. Az esetleges áthelyezés ugyanakkor tulajdonosi, műtárgyvédelmi, településképi, örökségvédelmi és szakmai egyeztetések lefolytatását követően ítélhető meg felelősen. A fentiek alapján indokolt, hogy az önkormányzat és a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ egyrészt kezdeményezze az Emlékpont tematikus bővítését a rendszerváltás utáni NER-es korszak bemutatására, másrészt vizsgálja meg a Dr. Rapcsák András-szobor Emlékpontba, vagy annak környezetébe történő áthelyezésének lehetőségét. A végrehajtáshoz szükséges, hogy a polgármester és a főigazgató felhatalmazást kapjon a
szükséges szakmai, fenntartói, állami és egyéb egyeztetések, valamint a hozzájárulások
előkészítésének megkezdésére.”
A határozati javaslatban – melyről majd szavaz a közgyűlés – az olvasható:
„Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy határoz, hogy
1./ kezdeményezi a Magyar Államnál, hogy az Emlékpont múzeum szakmai küldetése és kiállítási programja a rendszerváltás utáni időszak, különösen az l990-től kezdődő korszak bemutatásával bővüljön, figyelemmel arra, hogy az intézmény a pártállami autoriter rendszer kiépülését, működését és lebontását mutatja be;
2./ felkéri és felhatalmazza a polgármestert és a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ főigazgatóját (a továbbiakban: főigazgató), hogy az 1. pont szerinti kezdeményezés érdekében kezdje meg a szükséges szakmai, fenntartói, állami és egyéb egyeztetéseket, továbbá szerezze be a szükséges állásfoglalásokat és hozzájárulásokat;
3./ megvizsgálja annak lehetőségét, hogy Dr. Rapcsák András szobra a Kossuth térről az Emlékpont épületébe vagy annak környezetébe kerüljön áthelyezésre, figyelemmel a műalkotás történeti, közgyűjteményi, településképi és kegyeleti szempontjaira;
4./ felkéri és felhatalmazza a polgármestert és a főigazgatót, hogy a 3. pont szerinti vizsgálathoz szükséges egyeztetéseket, hozzájárulás-kéréseket, valamint az esetleges engedélyezési és előkészítő eljárásokat megkezdje.”
Mondja el Ön is a véleményét, Facebook kommentben!
Hozzászólások lezárva.