A mesterséges intelligencia mindennapi használatáról tartott előadást és gyakorlati foglalkozást csütörtökön a hódmezővásárhelyi városházán Bodon György, a Corvinus Egyetem doktori hallgatója. Az országjáró, önkéntes kezdeményezés célja, hogy elsősorban az idősebb korosztály számára tegye érthetővé és hasznossá az AI-alapú eszközöket.
A városháza dísztermében csütörtök délután tartott előadáson az érdeklődők megismerhették a mesterséges intelligencia működésének alapjait, valamint azt, hogyan használhatják a technológiát a mindennapi életben. Az előadás résztvevői gyakorlati példákon keresztül láthatták, miként segíthet az AI (magyarul MI, vagyis mesterséges intelligencia – a szerk.) egy utazás megtervezésében, egy heti menü összeállításában vagy akár információk értelmezésében.
„A mesterséges intelligenciát érdemes jól használni. Ha már használjuk, akkor tanuljuk meg megfelelően alkalmazni, mert ha nem jól használjuk, könnyen tévutakra vihet” – hangsúlyozta az előadás felvezetőjében Kis János, aki a programot az önkormányzat részéről szervezte.
Bodon György elmondta, másfél éve kezdett el intenzíven foglalkozni a mesterséges intelligenciával. Az érdeklődését személyes családi tapasztalat indította el: édesanyja súlyos beteg édesapját ápolja, és az ellátás során felmerülő kérdések közül több olyan is akadt, amelyre a hagyományos információforrásokból nem találtak megfelelő választ. Egy konkrét problémára végül a ChatGPT segítségével sikerült megoldást találniuk.
A doktori hallgató szerint különösen fontos, hogy az idősebb korosztály is megismerkedjen az új technológiákkal. Saját szülei példáját említette, akik nyolcvan év felett is nyitottan fogadták az AI-t.
„Azt látom, hogy ez a korosztály gyakran magányos, sokszor bizonytalan a digitális világban, miközben ezek az eszközök valójában nem olyan bonyolultak. Szeretném segíteni, hogy könnyebben eligazodjanak bennük, és erősebb legyen a társadalmi integrációjuk” – fogalmazott.
Az eredetileg a 60 év felettieknek szánt előadásokra azonban rendre fiatalabbak is jelentkeznek, ezért ma már az 50-es, sőt a 40-es korosztály tagjai is részt vesznek a foglalkozásokon.
A hódmezővásárhelyi esemény már a 17. állomása volt annak az országjáró előadás- és oktatássorozatnak, amelyet Bodon György saját kezdeményezésére indított. Mint mondta, a program teljesen önkéntes alapon működik, nem vesz igénybe pályázati vagy állami támogatást, és az önkormányzatok megkeresésével szervezi az alkalmakat.
– Ez egy egyéni kezdeményezés. Nem áll mögötte sem pályázat, sem állami program. Szeretnék valamit visszaadni a társadalomnak, és hozzájárulni ahhoz, hogy felkészültebben nézzünk szembe a változásokkal – mondta.
Az előadások első részében a mesterséges intelligencia működésének alapjait ismerteti, majd a résztvevők gyakorlati feladatokon keresztül próbálhatják ki az eszközöket. Célja, hogy mindenki sikerélménnyel távozzon, és magabiztosabban használja a technológiát.
Az AI munkaerőpiaci hatásairól szólva Bodon György úgy fogalmazott: ma még a szakértők között sincs egyetértés abban, hogy a mesterséges intelligencia összességében inkább lehetőséget, vagy veszélyt jelent-e. Szerinte ugyanakkor a korábbi technológiai áttörésekhez hasonlóan ezt a változást sem lehet figyelmen kívül hagyni:
„Nem tudjuk pontosan, mit hoz a jövő, de együtt kell élnünk ezzel a technológiával. Fontos, hogy különösen az idősebb, sérülékenyebb korosztály felkészülten találkozzon vele” – mondta.
Hozzátette, a mesterséges intelligencia számos hétköznapi helyzetben jelenthet segítséget. Használható például orvosi leletek jobb megértésére, családi költségvetés tervezésére, vagy akár a gyermekek tanulásának támogatására is. Utóbbi területen hátrányos helyzetű családokkal is együtt dolgozik, ahol az AI segítségével próbálják támogatni a gyerekek felzárkózását.
A vásárhelyi előadás végén a résztvevők maguk is kipróbálhatták a különböző alkalmazásokat, és kérdéseket tehettek fel a mesterséges intelligencia gyakorlati használatáról.
