Tíz év szünet után rendeztek szombaton este ismét Fúvószenekari Találkozót Vásárhelyen. A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ előtt a Hódmezővásárhelyi Koncertfúvós Zenekar, a Békés Városi Ifjúsági Fúvószenekar, valamint a Csorvás Város Fúvószenekara és Majorette Csoportja szórakoztatta a közönséget.
Nem maradtak program nélkül szombaton délután azok sem, akik az Ízök Fesztiválja és a Kamionhúzó OB után sem akartak hazamenni, hiszen a BFMK előtt három zenekar és egy mazsorettcsoport koncertjén szórakozhattak.
A Hódmezővásárhelyi Koncertfúvós Zenekar, a Békés Városi Ifjúsági Fúvószenekar és a Csorvás Város Fúvószenekara és Majorette Csoportja felváltva játszottak hol komoly-, hol könnyűzenét – még a Neoton Sandokánja is elhangzott –, nagy-nagy tapsot kiváltva a közönség körében.
A zenekar rendszeresen részt vesz más települések találkozóin, így többek között Csorváson és Békésen is jártak már, és időről időre maguk is visszahívják azokat az együtteseket, amelyekkel korábban találkoztak. Most anyagilag is lehetőség nyílt arra, hogy újra megrendezzék a találkozót, amelyre a csorvási fúvószenekart és mazsorettcsoportot, valamint a békési fúvószenekart hívták meg.
A három együttes nem ismeretlen egymás számára, hiszen június végén Békésen már együtt szerepeltünk egy zenekari találkozón. Ezúttal természetesen nem ugyanazt a műsort játsszuk majd, de a közös fellépéseknek köszönhetően a zenekarok már összeszokottak. A műsorok összeállításánál ritkán fordul elő, hogy ugyanazt a darabot választjuk, hiszen a fúvószenekarok repertoárja rendkívül gazdag. Ha mégis lenne átfedés, az érintett zenekarok egyszerűen kicserélnek egy-egy műsorszámot – mondta Vágó János, a vásárhelyi zenekar karnagya, aki azt tapasztalja, hogy a fúvószenekari muzsika napjainkban is népszerű, nemcsak a közönség körében, hanem a zene- és művészeti iskolákban is.
Szinte mindenhol működik valamilyen fúvószenekar. A hangszeres oktatás mellett a tanulók elméleti órákon is részt vesznek, majd néhány év után választhatnak, hogy továbbra is elméleti képzésre járnak, vagy csatlakoznak egy zenekarhoz. A gyerekek sok esetben inkább a fúvós- vagy vonószenekart választják, mint a szolfézsórát, ami az együttesek számára az utánpótlást is biztosítja.
Erre a szeptember eleji találkozóra ezért nem jelentett különösebb problémát a felkészülés sem. Már augusztusban is tartottunk próbákat, a fellépéshez összesen kettőre volt szükség. A zenészek a nyári időszakban sem felejtik el teljesen a hangszeres tudásukat, és ha közeleg egy fellépés, természetesen előkerülnek a hangszerek is.
Új repertoárt sem kellett teljes egészében összeállítani a találkozóra, hiszen a zenekarnak sok korábban megtanult és játszott műsorszáma van. A június végi békési fellépéshez képest lesznek átfedések, ugyanakkor új darab is bekerült a műsorba – tette hozzá.
A találkozó a régi ismeretségeket is feleleveníti. Vágó Jánossal még Vésztőről ismerjük egymást, ahol korábban művelődési házvezetőként dolgozott. A közös szenvedély, a zene azóta is összeköti a zenekarok tagjait, függetlenül attól, hogy ki melyik településen él. A mostani találkozónak ráadásul van egy különleges közös pontja is: mindhárom zenekarvezető vadászkürtös, így a zeneiskolai munkában is kollégák vagyunk – sorolta a közös pontokat Debreczeni István, a Csorvás Város Fúvószenekara vezetője.
Azt mondta, hogy a zenekarok között nincs versengés, inkább baráti örömzenéről van szó.
– Ettől függetlenül mindig lehet egymástól tanulni, például egy-egy olyan művet megismerni, amelyet a másik együttes játszik. Ugyanaz a darab is egészen másképp szólhat a különböző zenekarok előadásában, hiszen sok múlik a hangszerelésen és azon is, ki készítette azt.
Csorvás Város Fúvószenekara 1972-ben alakult, a hozzá kapcsolódó Majorette Csoport 1992-ben jött létre. A két együttes azóta egy csapatot alkot, férj és feleség vezetésével. A csoport ötlete is a fúvószenekar vezetőjétől származik, aki egy belgiumi út során látott hasonló formációt, és azt szerette volna, ha a zenekar előtt menetelő lányok vonulnak.
A formáció művészeti vezetője, Szalai Erzsébet azt mondta, hogy a csorvásiakat mindenhová együtt hívják. Hódmezővásárhelyre is közösen érkeztek, a Majorette Csoport tagjai pedig végigtáncolják a zenekar műsorát.
– A zene és a tánc összehangolásában fontos szerepe van a karmesternek is, aki a zenét gyakran kifejezetten a mazsorettek szempontjait figyelembe véve hangszereli át. Így olyan darabokból is születhet előadható produkció, amelyek elsőre túl nehéznek tűnnek a táncosok számára. A mazsorett legfontosabb feladata nem az, hogy elvonja a figyelmet a zenéről, hanem hogy segítsen megmutatni azt. A koreográfiák egy-egy ritmust, zenei fordulatot vagy poént emelnek ki, így a közönség nemcsak hallja, hanem látja is a zenét.
– Mindenkinek más és más az agya. Valaki hallja, valaki látja. Ha mind a kettőt megkapja, akkor többet kap, mintha csak az egyiket. A vizualitás különösen akkor működik jól, ha a zene mellett ének is megszólal. A karácsonyi és gálaműsoraikon például olyan ismert dalokat is előadtunk, amelyekhez a zenekari játék és a Majorette Csoport tánca mellett ének is társult. Ilyenkor egyszerre van jelen a zene, a tánc és a szöveg, ami még összetettebb élményt ad a közönségnek – világított rá a zene és a tánc viszonyára Szalai Erzsébet.
Az biztos, hogy a fúvószenei találkozó közönségének a zenekarok és a mazsorettek produkciója is tetszett, és azokat nagy-nagy tapssal jutalmazták.
