Három gyomorforgató szagforrás is van Vásárhelyen, az egyik a paléi sertéstelep, a másik a szennyvíztisztító. Ezek szagát ritkán, de lehet érezni, a harmadik az állatifehérje-feldolgozó, mely szaga éjszaka ismét jótékonyan beterítette Vásárhelyt.
Eddig egyetlen egy városvezetés sem tudta elérni – még a tanácsi időkben sem – hogy megszüntesse, vagy minimalizálja a vásárhelyi állatifehérje-feldolgozóból – főleg nyáron – a városra átterjedő bűzt.
A vásárhelyiek keddre virradóra éjszaka is beleszippanthattak az ájerbe, azaz aki nem kapcsolt időben, hogy becsukja az ablakát, az otthonában is átérezhette, milyen is lehet az ATEV-nél, különösen azon részében dolgozni, ahol a vágóhídi állati hulladékot, az oda beszállított, vagy letett dögöket főzéssel ártalmatlanítják. A cég volt dolgozói sem szívesen beszélnek az ott folyó munkáról, főleg nem a bűz okáról – állítólag az általuk aláírt titoktartási szerződés miatt.
Aki ismer olyat, aki a gyárban dolgozik, az tudja, hogy műszak végére annak nem csak a ruhájába, de a bőrébe is valósággal beleivódik az a jellegzetes, összetéveszthetetlen szag.
Ez, a mára virradóra a várost elárasztó bűz ismét alaposan kiakasztotta vásárhelyieket. És most sem fojtották magukba a véleményüket. A Facebook csevegő oldalát gyorsan el is árasztották a jogos panaszok: „Valami förtelem ami most van kint, mi a jó istent csinálnak hogy ennyire bűzlik? Vagy inkább nem csinálnak? Akik bent dolgoznak a gyárban ők is gondolom vásárhelyiek, ha onnan jön a szag ezt mind nyugodt szívvel teszik?”, „Rudnay Gyula szörnyű bűz! Miért nem büntetik meg a gyárat??”, „A kérdés csak az, hogy meddig tűrjük ezt az alantas mocskot mi vásárhelyiek?!”, „Susánban minden felé bűz van! Nem lehet ablakot nyitni.”, „Gusztustalan már, de tényleg!”
Persze a kommentelők közt akad, aki védte az ATEV-et, mely valóban komoly környezetvédelmi munkát végez, igaz a levegő szennyezését okozva és ezzel megkeserítve a vásárhelyeik életét. Mondjuk ezzel a logikával az akkumulátorgyárak károsanyag kibocsátását is lehet védeni, mondván akkumulátorra igenis szükség van!
Az, hogy a probléma nem mostani, minden vásárhelyi tudja. 2020-ban a Tiszta Vásárhelyért Egyesület nagyszabású tiltakozó akcióba fogott az ATEV-bűz ellen, mert akkor, már megvolt a technológia a szaghatás minimalizálására. Akkor kiderült, hogy források is lennének a beruházásra, csupán a kormányzati szándék hiányzik. Az egyesület tüntetést is szervezett, ahová négyezer aláírást vittek magukkal. Szél István, akkor még a Hódmezővásárhelyi Gazdakör elnökeként sajtótájékoztatót tartott Cseri Tamás és Benkő Zsolt képviselőkkel, ahol azt állították, hogy nincs is olyan büdös, a szagot alig érezni, és az ATEV amúgy is nagyon fontos. Ahogy tényleg az.
Ma reggel, az utcán megkérdezett helybéliekből is ömlött a panasz a még kora reggel is erősen érezhető bűz miatt. Volt aki azt mondta, hogy egy bűzborz odúja is illatosabb, mint ilyenkor Vásárhely.
A penetráns szag miatt egyébként évtizedek óta panaszkodnak a városban élők, joggal. De bár az 1970-es és 1980-as évek sajtójában még el- és közismert tüdőgyógyász szakorvosok is írtak cikkeket az ATEV bűz az egészségre káros hatásairól, s már a tanácsi időkben is panasszal fordult az akkori városvezetés az illetékes minisztériumhoz, úgy látszik, semmi sem változott, pedig a vásárhelyi gyár még el is büszkélkedett a technológiai – a bűzhatást megszüntető – fejlesztésekkel. Persze az ATEV ügye alaposan átpolitizálódott, miután azt az Orbán kormány 2024 márciusában adta át ingyenesen a Lázár János által vezetett – idén július 31-én az új kormánynak köszönhetően meg is szűnt Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak. A vásárhelyiek nagy rész a azóta is Lázárt szidja a bűz miatt, lévén a cégből 3 milliárdot vettek ki – valószínűleg – a Fidesz kampánycéljaira.
Márki-Zay Péter polgármester tavaly rendőrségi feljelentést is tett az ügyben (azt mondta, hogy azóta sem haladtak előrébb a hatóságok), s a tavaly szeptemberi fogadóórájára Szabó Gábor, az ATEV korábbi igazgatója is elment, akivel a várost terhelő szaghatás csökkentési lehetőségeiről értekeztek.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmezési minisztert a májusi Állattenyésztési kiállítás és vásáron tartott sajtótájékoztatóján Márki-Zay Péter meg is kérdezte az ügyről. A miniszter azt mondta: az ATEV esetében csak megerősíteni tudja, hogy azokat a forrásokat, amelyeket fejlesztésekre kellett volna fordítani, más célokra használták fel. Pedig ez alapvetően egy olyan szolgáltatás az állattartók és az élelmiszeripari üzemek számára, amelynek nonprofit módon kellene működnie. Ehelyett kampánycélokra jelentős mennyiségű pénzt vontak ki belőle.
Úgy látszik csak ideiglenesen. Az ATEV tavaly a hasonló témában írt cikkünkre reagálva azt írta: „az ATEV Zrt. hódmezővásárhelyi telephelyén jelenleg nem áll fenn olyan körülmény, amely indokolná a szaghatás kialakulását… 2022-ben a gyár épületeiből az új légkezelő rendszerre csatlakozó légvezetékek megújultak, valamint a levegő elszívását végző ventilátorokat is cseréltük, kétfázisú gázmosót telepítettünk, és a meglévő biofilter is korszerűsítésen esett át. Ezen túlmenően a gyár melletti telephelyen üzemelő átrakó épületéből elszívott levegő tisztítására külön kétfázisú gázmosót és hozzá biofiltert telepítettünk. Az üzemépületekből elszívott levegő először egy kétfázisú gázmosó kamrába kerül, ahol vegyszerek segítségével a két legnagyobb mennyiségben jelen lévő gáz, az ammónia és a kénhidrogén semlegesítése történik meg, ezzel már a bűzmolekulák hetven százalékát leválasztjuk. Ezt követően az előkezelt levegőt az 1400 m3-es biofilter töltetre vezetjük át, melynek hatékonyságát vörösfenyő gyökérfa biztosítja.„
Mindezek ellenére az ma is rendszeresen elárasztja a várost, jellemzően éjszaka, ami azt erősíti, amit az egyik volt dolgozótól hallottunk, hogy az éjszakai műszakban olyan ajtókat és ablakokat nyitnak ki a hűsölés reményében melyeken át a bűz is a szabadba áramlik.
Az ATEV „szaga” Márki-Zay Péter keddi városházi fogadóóráján is téma lett: Egy őt felkereső vásárhelyi ugyanis arról panaszkodott, hogy a kellemetlen szag a kislányánál allergiás tüneteket, illetve súlyos egészségügyi problémákat okoz. A városvezető elmondta neki, hogy minisztérium ígérete szerint nemcsak az ATEV nyereségének elvitelére kerül sor, hanem a régóta fennálló problémát is megoldják.
– A város néhány évvel ezelőtt már elérte, hogy az ATEV-nél történjenek a szükséges intézkedések, és ezt követően egy-két évig lényegében megszűnt a szaghatás. Azóta azonban ismét jelentkeznek a panaszok, és én magam is éreztem a kellemetlen szagot. A probléma megoldásán jelenleg is dolgozunk, a miniszter kabinetfőnökével is egyeztettem, aki ígéretet tett arra, hogy hamarosan személyesen is eljön, és megpróbálják rendezni a helyzetet – mondta Márki-Zay Péter.
Felhívtuk Oláh Ádámot, az ATEV vásárhelyi gyárigazgatóját, aki arra a kérdésünkre, hogy vajon miért volt büdös éjszaka Vásárhelyen, csak annyit válaszolt, hogy írjuk meg a kérdésünket az ATEV központi címére. Majd amikor megkérdeztük, hogy ő is érezte-e, a fentieket ismételte meg. Megírtuk kérdéseinket.
Sipos Levente Zsolt vezérigazgatótól azt kérdeztük:
1. Mi okozza a várost, rendszeresen időközönként jellemzően éjszaka elárasztó szagot, annak ellenére, hogy a gyárban jelentős beruházásokat végeztek éppen ennek a szaghatásnak a csökkentése érdekében?
2. Előfordulhat-e hogy az éjszakai műszakban kinyitnak olyan kapukat, ablakokat, melyeken át a bűz közvetlen kiszellőzik a környezetbe, megkerülve a tisztítóberendezéseket?
3. Mit tesznek annak érdekében, hogy a szaghatás megszűnjön, vagy rendkívüli módon minimalizálódjon?
4. Érkeznek-e Önökhöz panaszok azokról a településekről, (Debrecen, Mátyásdomb, Solt, Bőny, Böhönye), ahol szintén vannak üzemeik?
Amint válaszolnak, akkor azt is közzétesszük.
1964 óta szagoljuk
Az ATEV honlapján a gyár történetéről azt írják: Az ATEV Zrt. 1949-ben alakult Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat néven, amely 1993-ban részvénytársasággá alakult, 2006-tól pedig zártkörűen működő részvénytársaságként működik. A jelenleg átlagosan (és országosan) 420 főt foglalkoztató ATEV Zrt. tevékenysége kiemelten fontos közegészségügyi, állategészségügyi, járványügyi, higiéniai, környezetvédelmi és gazdasági szempontból. Melléktermék és nyersanyag feldolgozás négy gyárunkban folyik, (Debrecen, Hódmezővásárhely, Mátyásdomb, Solt), illetve négy gyűjtő-átrakó helyen (Bőny, Böhönye, Debrecen, Hódmezővásárhely) a nyersanyag begyűjtése, átrakása történik… Az évek során a járvány-, illetve a közegészségügyi szabályok fokozatos előtérbe kerülésével egyre nagyobb hangsúly helyeződött az állati eredetű melléktermékek szakszerű és biztonságos módon történő ártalmatlanítására. Magyarország EU-s csatlakozását követően a vonatkozó EU jogszabály megtiltotta az állati hulladék elföldelését és dögkutakba helyezését. Ezáltal kiemelt szerep jutott az ATEV Zrt.-nek, amely az uniós, illetve a hazai jogszabályi előírásoknak megfelelően – kockázatosságuk, kezelési módjuk, illetve az állati melléktermékekből előállított termékek felhasználhatósága szempontjából – különböző (1-es, 2-es, 3-as) kategóriába sorolt állati melléktermékeket begyűjti, ártalmatlanítja, feldolgozza, illetve hasznosítja. Feldolgozó gyáraink mindegyike környezethasználati engedély birtokában végzi tevékenységét és a szigorú előírások betartása, a környezettudatos technológiai fejlesztések (szennyvíztisztítási technológiák, energetikai fejlesztések stb.) a garancia arra, hogy telephelyeink kibocsátásai a környezeti elemek számára nem jelentenek veszélyt. Az ATEV Zrt. 2005. évtől EFPRA (Európai Zsírolvasztók és Fehérjefeldolgozók Szövetsége) tagsággal rendelkezik. A szervezet célja, hogy az ágazat érdekeit érvényre juttassa az unióban, szakmai részvétel a jogszabályalkotásban, illetve az egyes delegáltak révén az adott tagország képviselete.
A vásárhelyi üzem alapításának idejéről nem írnak, de a korabeli sajtóban vannak nyomai az indulása idejének. A Békés Megyei Hírlap 1964. március 24-i száma álláshirdetésében az olvasható, hogy „Stabil kazánhoz vizsgával rendelkező kazánfűtőt azonnali belépéssel felvesz az Állatifehérje Vállalat, Hódmezővásárhely, Kutasi út 1232/b.”