Csütörtökön délelőtt 9 órakor Bóna Szabolcs agrár- és élelmezési miniszter, Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, Márki-Zay Péter polgármester, Stündl László, a Debreceni Egyetem dékánja és Gyuricza Csaba, a MATE rektora nyitotta meg a 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat a Hód-Mezőgazda Zrt. kiállítási területén.
Hosszú évek óta nem volt arra példa, hogy agrárminiszter nyissa meg a Hód-Mezőgazda Zrt. által, most immár harminckettedik alkalommal, megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat, a magyar agrárium legnagyobb, állattenyésztéssel foglalkozó kiállítását. Ma délelőtt azonban ezt Bóna Szabolcs agrár- és élelmezési miniszter tette meg (előtte Nagy István 2022-ben volt jelen a megnyitón).
– Április 12-e egy véleménynyilvánítás volt. A magyar társadalom – azon belül a gazdatársadalom is – azt mondta: elég a hazugságokból. Elég a megtévesztésből, elég a hitegetésből, elég a felmentésekből, és elég abból, hogy nem vállalunk felelősséget. Mi abban kérjük a partnerséget, hogy ezt a felelősséget közösen vállaljuk. A világ körülöttünk megváltozott, és nem az a kérdés, hogy ki mekkora méretben végzi a tevékenységét. Igen, létezik mérethatékonyság, csakhogy a mérethatékonyság dimenziója mára túllépte a magyar lehetőségeket és kereteket – fogalmazott.
Hozzátette: ha hatékony, jól működő agráriumot akarunk építeni, akkor minden résztvevőnek tudomásul kell vennie, hogy együtt kell működnie.
– Annak a minisztériumnak, amely az agráriumért és az élelmiszergazdaságért felel, nagyon fontos feladata van. Amellett, hogy annak a 170-200 ezer embernek a sorsát határozza meg, akik a magyar agráriumból élnek, 9,5 millió magyar ember élelmiszer-ellátásáról és élelmiszerbiztonságáról is gondoskodnia kell. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha összefogunk, ha együttműködünk, és ha közösen határozzuk meg azt, merre van az előre. Nem visszatekinteni kell, nem hátrafelé mutogatni. Vannak kihívásaink, minden nap találkozunk velük. Most éppen az aszály, a tejpiaci válság, a sertéshús-válság, a kereskedelmi problémák – olyan kihívások, amelyeket egy-egy egyén önmagában nem fog tudni kezelni. Az is elhangzott, hogy mi lehet a megoldás. Használnunk kell a tudást. Ahhoz lehetőségeket kell teremteni, és mindezt alázattal kell tenni. Mi arra vállalkozunk, hogy együtt szeretnénk működni a gazdatársadalommal – mondta, és arra kért mindenkit, hogy működjön együtt velük.
– Ha véletlenül a gőg megjelenne nálunk, akkor az a kérésem, rángassanak vissza bennünket a földre. Fogják meg a kezünket, és mutassák meg, hogy nem: mi önök közül valók vagyunk.
– Ez a rendezvény hosszú évek óta a magyar agrárium egyik kiemelkedő találkozóhelye. Olyan esemény, ahol egyszerre van jelen a hagyomány és a megújulás, a szakmai tudás és a gyakorlati tapasztalat, a gazdálkodói kitartás és a jövőbe vetett hit. Az Alföld mindig is meghatározó szerepet töltött be Magyarország mezőgazdasági életében, különösen az állattenyésztésben. Ez a vidék nemcsak földrajzi térség, hanem életforma is: a munka, a felelősség, a természet tisztelete és a közösség erejének jelképe. A mezőgazdaság és az állattenyésztés ma komoly kihívásokkal néz szembe. Változó gazdasági környezet, időjárási szélsőségek, piaci bizonytalanságok, állategészségügyi kockázatok, növekvő elvárások és technológiai kihívások nehezítik a mindennapokat. Mindezek között különösen nagy érték az a tudás, szorgalom és alkalmazkodóképesség, amelyet a magyar gazdák, állattenyésztők és agrárszakemberek nap mint nap bizonyítanak – hangsúlyozta köszöntőjében Antal Gábor.
A Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója hozzátette, hogy az állattenyésztés több, mint termelési ágazat. Élőlényekről való gondoskodás, felelősségvállalás, hosszú távú gondolkodás és generációkon át öröklődő szakmai kultúra. Aki állattartással foglalkozik, jól tudja, hogy ez nem nyolctól négyig tartó munka. Ünnepnapon, hétvégén, kánikulában és fagyban egyaránt helyt kell állni.
– Ezért különösen fontos, hogy ezen a rendezvényen ne csak az eredményeket, hanem az eredmények mögött álló embereket is megbecsüljük. Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok egyik legnagyobb értéke, hogy összehozza az ágazat szereplőit. Itt találkoznak a tenyésztők, a termelők, a feldolgozók, a kereskedők, a kutatók, az oktatók, a gépforgalmazók, a finanszírozók és a szakmai szervezetek képviselői – és természetesen még hosszan sorolhatnánk. Ez a találkozás lehetőséget ad arra, hogy megosszuk egymással tapasztalatainkat, megismerjük az új technológiákat és korszerű megoldásokat, valamint közösen keressük a válaszokat a jövő kérdéseire. A magyar agráriumban óriási potenciál van, de csak akkor, ha a gazdák összefognak, fejlesztenek, és nemcsak termelnek, hanem hozzáadott értéket teremtenek. Ma már önmagában a termelés nem lesz elég – mondta, majd hozzátette, hogy fontos, hogy ez a rendezvény a fiatalok számára is példát mutasson, hiszen az agrárium jövője azon múlik, hogy lesznek-e olyan fiatalok, akik értéket látnak a földben, az állattartásban, a vidéki életben és a gazdálkodásban.
– Meg kell mutatnunk nekik, hogy a mezőgazdaság nem a múlt, hanem a jövő egyik meghatározó területe. Olyan terület, ahol a hagyományos tudás mellett egyre nagyobb szerepet kap az innováció, a digitalizáció, a precíziós technológia és a fenntartható gazdálkodás. A mai kiállítás egyben ünnep is. Ünnepe azoknak, akik nap mint nap csendben, de kitartóan dolgoznak azért, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszer kerüljön a fogyasztók és a családok asztalára. Ünnepe a magyar állattenyésztés eredményeinek, a tenyésztői munkának és a szakmai közösségek elhivatottságának, amely összetartja a vidéket – fogalmazott.
– Nagyon fontos azért is, mert a város életében a mezőgazdaság sok évszázados hagyományra tekint vissza. A felsőoktatásban Hódmezővásárhely a mezőgazdaság révén van jelen, hiszen itt működik a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara. Ez az ország a mi országunk, a mi felelősségünk, nekünk együtt kell dolgoznunk a mezőgazdaságért, a klímaváltozás és a vízmegtartás problémáinak megoldásáért, és nem csak a kormánytól várni a megoldást, nem másokra mutogatni. Úgyhogy ehhez a munkához kívánok nagyon sok sikert az itt megjelenteknek, az újonnan megválasztott képviselőknek. Soha ne felejtsék el, hogy ők a nép egyszerű gyermekei, és hogy ennek a rendszernek is vége lesz egyszer. Mármint a demokráciának remélem nem lesz vége, de az ő kormányzatuk négy évig tart, négy év után valaki más fog jönni, és nekik a lelkiismeretükkel ugyanúgy el kell számolniuk, mint azoknak, akik eddig ezzel nem voltak tisztában – mondta Márki-Zay Péter polgármester.
Stündl László, a Debreceni Egyetem dékánja és Gyuricza Csaba, a MATE rektora megnyitójukban az agrároktatás és a modern agrárgazdálkodás fontosságáról beszéltek.
A megnyitó előtt a résztvevők egyperces néma csenddel emlékeztek meg a nemrégiben elhunyt Lelkes Istvánra. Majd a megnyitót záró galambraj után a látványos állatbírálatokkal kezdődtek el a programok.
