A 12 éves, autizmussal élő fia után végül visszakapta a gyermekek otthongondozási díját, a másik, 20 éves, hasonlóan érintett fia után azonban egyelőre nem jár neki az ellátás. A vásárhelyi édesanya szerint a saját története is megmutatja, milyen nehéz helyzetbe kerülhetnek a GYOD-ból élő családok. A szigorú határidők, a munkavégzésre vonatkozó szabályok és az intézményi ellátás feltételei sokszor nem igazodnak a valós élethelyzetekhez.
A Vásárhelyen élő Erika – nevét kérésére megváltoztattuk – hétgyermekes édesanya. Négy gyermeke már felnőtt, három még kiskorú. Gyermekei közül kettő autizmussal él, egy pedig sajátos nevelési igényű. Erika korábban két gyermeke után összesen másfél GYOD-ot kapott.
A család helyzete azonban idén nyáron egyik napról a másikra vált bizonytalanná.
Munka miatt került veszélybe a GYOD
A probléma a 20 éves nagyfia – akit cikkünkben Ivánnak fogunk nevezni – munkába állásával kezdődött. A fiatal fiú bár autizmussal él, de alapvetően önálló. Elvégezte az iskolát, és a nyáron nyolcórás munkát kezdett. Igaz, továbbra is a családdal együtt él. Erika szerint fia képes dolgozni, ugyanakkor az autizmusából adódóan bizonyos élethelyzetek helyes értelmezése és feldolgozása komoly nehézséget okoz neki. Ha ilyenkor nem kapja gyorsan a megfelelő támogatást, az állapota olyan mértékben romolhat, hogy akár a munkáját sem tudja folytatni.
Az édesanya nem tudta, hogy fia munkába állását a GYOD szempontjából külön jeleznie kell. Erre akkor derült fény, amikor azt kérte, hogy az ellátást egy másik bankszámlára utalják.
„A hivatalban mondták, hogy ezt nekem be kellett volna jelentenem, és felülvizsgálatot kell kérnem” – idézte fel.
Ekkor kezdődött az a nyári ügyintézés, amelynek végül az lett a következménye, hogy egy időre a teljes GYOD veszélybe került – és ezzel együtt a család megélhetése.
Tizenöt nap a nyári szünetben
Erikának a kormányhivatalban elmondták, hogy milyen igazolásokat kell beszereznie. 15 napot kapott arra, hogy többek között a két gyermekhez kapcsolódó orvosi dokumentumokat, valamint a kisebbik gyermek oktatási intézményétől származó igazolást benyújtsa.
Csakhogy mindez éppen a nyári időszakra esett. Az orvosok egy része szabadságon volt, és volt olyan dokumentum, amelyet a helyettesítő orvos nem tudott kiadni, az iskolai ügyintézés pedig szintén nehezebben volt megoldható. Az iratok beszerzése és megfelelő formában történő benyújtása hosszabb időt vett igénybe, mint amennyi a rendelkezésére állt. Közben családi programjuk is volt, amelyet nem szeretett volna lemondani.
Erika végül nem tudta tartani a határidőt. Ezután kapott egy levelet arról, hogy a GYOD folyósítása mindkét gyermeke után megszűnik, illetve azt hat hónapra felfüggesztik.
„Nagyon megijedtem, anyagilag veszélyben került a családunk” – mondta.
Ugyan továbbra is járt neki a családi pótlék, de annak összege összehasonlíthatalanul kisebb volt annál, amire korábban a GYOD révén számíthattak.
A legsúlyosabb következmény végül elmaradt
Erika újra felvette a kapcsolatot a hivatallal. Azt tanácsolták neki, hogy a szükséges dokumentumok benyújtása mellett írásban indokolja meg, miért nem tudta határidőre teljesíteni a hiánypótlást. Az igazolásokat végül sikerült beszereznie, bár jóval tovább tartott a folyamat, mint 15 nap.
Később olyan döntést kapott, amelyből kiderült, hogy a kérelmét továbbra is elbírálják, és az esetében nem alkalmazzák azt a szankciót, amely miatt hat hónapig nem kaphatta volna az ellátást.
A GYOD-ot azonban végül csak a 12 éves Milán (az ő nevét is megváltoztattuk írásunkban -a szerk.) után állították vissza. A fiú úgynevezett „magas támogatási szükségletű”. Ez azt jelenti, hogy állandó segítségre van szüksége az öltözködésben, a fürdésben, a fogmosásban és más alapvető tevékenységekben is. Még mindig nem teljesen szobatiszta, gyakorlatilag folyamatos felügyeletet igényel.
Iván után azonban nem állították vissza az ellátást, Erika pedig úgy döntött, mindezek után Iván GYOD-ját nem is igényli, azt csak Milán után kéri – attól tartva, hogy egy újabb ügyintézési probléma ismét a teljes ellátást veszélyeztetné.
Az alpolgármesternek is megírta, mit változtatna
Az ügyet Erika nem hagyta annyiban. Berényi Károly alpolgármesternek, gyermekorvosnak egy üzenetben részletesen összefoglalta a GYOD-dal kapcsolatos tapasztalatait és azokat a problémákat, amelyeket rendszerszintűnek tart.
Az alpolgármester az ügyét – Erika elmondása szerint – továbbította Ferenczi Gábor országgyűlési képviselő felé is.
Az édesanya elsősorban a felülvizsgálati kérelmek benyújtására rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását tartaná indokoltnak. Azt írta, a nyári szabadságolások és a téli ünnepi leállások idején különösen nehéz lehet rövid időn belül több, akár különböző orvostól és oktatási intézménytől beszerzendő igazolást összegyűjteni.
Szerinte különösen méltánytalan, ha a határidő elmulasztása a GYOD hat hónapos megvonásával járhat.
Felhívta a figyelmet, hogy egy GYOD-ra jogosult szülő vagy gondozó általában azért nem tud teljes állásban elhelyezkedni, mert súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekéről kell gondoskodnia. Ha emiatt az ellátást megvonják, a család nem tud egyszerűen úgy reagálni a kieső jövedelemre, hogy a szülő többet dolgozik.
„A fokozott gondoskodást igénylő gyermek állapota nem javul meg hirtelen, hogy a szülő többet tudjon dolgozni és keresni, amíg a folyósítás szünetel” – fogalmazott az alpolgármesternek küldött üzenetében.
Dolgozni is nehéz, ha a munkának a gyermekhez kell igazodnia
Erika a munkavégzés lehetőségét is a GYOD egyik sarkalatos kérdésének látja. Szerinte még a megengedett, napi négyórás munkát is nehéz megtalálni és megtartani olyan feltételekkel, amelyek egy gondozott gyermek életéhez igazodnak.
Egy GYOD-ban részesülő szülőnek ugyanis nem mindegy, hogy a munka délelőttre vagy délutánra esik, igazodik-e a gyermek intézményben töltött idejéhez, illetve mi történik az oktatási szünetek alatt.
Erika szerint a munkáltatók többsége nem feltétlenül tudja vagy akarja figyelembe venni ezeket a speciális körülményeket. Éppen ezért szerinte nagyobb támogatásra lenne szükségük azoknak a munkáltatóknak, akik készek részmunkaidőben foglalkoztatni a GYOD-ban részesülő szülőket.
„Valódi szabadságunk pedig egyszerűen nincsen”
Az alpolgármesternek írt üzenetében az édesanya nemcsak a munkáról és az ügyintézésről írt, hanem a gondozók kimerültségéről is. Mint fogalmazott, a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekek mellett a szülők sokszor folyamatos készenlétben élnek. Szükség esetén pedig még néhány órára is nehéz hozzáértő segítséget találni.
Erika szerint ezért arról is érdemes lenne gondolkodni, hogyan lehetne a GYOD-ban részesülő szülők számára tényleges pihenési, szabadságolási lehetőséget biztosítani.
Úgy látja, az otthonápolást végző hozzátartozók sokszor jóval többet dolgoznak napi nyolc óránál, közben a valódi szabadságuk nagyon korlátozott. Az esetleges ellenőrzések miatt ráadásul az édesanya szerint sok gondozóban az az érzés alakulhat ki, hogy bármikor számon kérhetik rajtuk, hol vannak és mit csinálnak – gyakorlatilag ki sem mozdulhatnának otthonról a gondozott gyermekük nélkül.
Nem csak a fizikai támogatás jelent folyamatos gondozást
Erika a GYOD-ra való jogosultság feltételeivel kapcsolatban is változást szeretne. Szerinte ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy gyermeknek nincs folyamatos gondozási szükséglete, ha fizikailag képes önállóan ellátni bizonyos alapvető szükségleteit.
Egy autizmussal élő gyermek (vagy felnőtt) például lehet önálló az étkezésben, öltözködésben vagy a testi szükségletek ellátásában, miközben a figyelemzavar, fóbiák, kényszerek vagy dührohamok miatt folyamatos kontrollra és segítségre szorulhat – idősebb, már munkába állt, de velük élő fia, Iván esetében is ez a helyzet.
Erika szerint az ilyen helyzet az ápoló személy számára legalább olyan megterhelő lehet, mint amikor egy gyermeket fizikailag kell ellátni, például pelenkázni, etetni vagy gyógyszerezni. Ezért azt szeretné, ha a szabályozás a gondozási szükséglet ilyen formáit is nagyobb súllyal venné figyelembe.
A helyi elbírálás gyakorlata is eltérő lehet?
Az édesanya szerint nemcsak az számít, hogyan szólnak a szabályok, hanem az is, hogyan alkalmazzák azokat a gyakorlatban. Úgy látja, hogy a jogszabályok értelmezése bizonyos esetekben eltérhet, szerinte azt sem lehet kizárni, hogy az egyes térségekben más-más gyakorlattal találkoznak a családok.
„Én teljesen reálisnak tartom, hogy a jogi kiskapukat figyelembe véve, ugyanaz a törvény, ami egyféleképpen van leírva, mégis máshogy értelmeződik” – fogalmazott.
A vásárhelyi GYOD-igénylők helyzetét, több család története alapján, szigorúnak érzi. „Az ittenieket, ahogy többfelől hallom, akik GYOD-ot kapnak szülőként, igen sarkosnak érzem” – mondta.
Saját ügye szerencsére jól végződött, visszakapta Milán után az ellátást, amit fontos segítségnek tart és amiért hálás is.
A nyári szünet megoldása különösen nehéz
Erika szerint a nyári szünetben különösen nehéz összeegyeztetni a munkát és a gyermek gondozását. Egy speciális igényű, autizmussal élő gyermek számára ugyanis nem feltétlenül megfelelő bármilyen tábor vagy gyermekfelügyelet.
Az édesanya ezért olyan nappali ellátásokat és programokat tartana fontosnak, amelyek a magas támogatási szükségletű vagy autizmussal élő gyermekek számára is megfelelőek, és amelyek mellett a szülő akár részmunkaidőben dolgozni tud.
Három dolgon változtatna
Erika az alpolgármesternek küldött levelében három konkrét területet emelt ki, ahol szerinte jogszabály-módosításra lenne szükség.
- Hosszabb határidőt szeretne a GYOD-dal kapcsolatos felülvizsgálati kérelmek benyújtására, különösen azokban az időszakokban, amikor az orvosi és oktatási intézmények működése korlátozott.
- A GYOD-ra való jogosultság szempontjainak bővítését tartaná szükségesnek, hogy a folyamatos felügyeletet és pszichés támogatást igénylő gyermekek gondozása is megfelelően megjelenjen az elbírálásban.
- Harmadik javaslata a GYOD-ban részesülő személyek szabadságának, pihenőidejének rendezése.
„Tisztelettel kérem az általam felvetett nehézségekre nézve megfontolni a jogszabály módosítását a felülvizsgálati kérelem határidejének hosszabbítása, a megfelelési kritériumok bővítése és a GYOD-ban részesülő személyek szabadságidejének meghatározása ügyében” – írta Berényi Károlynak elküldött üzenetében.
A téma kapcsán emailben megkerestük a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Családtámogatási Osztályát a következő kérdésekkel:
- Mi a pontos szabály a GYOD felülvizsgálatához kapcsolódó határidőre, és van-e lehetőség annak meghosszabbítására vagy méltányosságra, ha a szükséges orvosi, illetve oktatási igazolások beszerzése – például nyári szabadságolások miatt – önhibán kívül nem lehetséges határidőre?
- Milyen esetben jár a GYOD hat hónapos megvonásával járó szankció, és van-e a hivatalnak mérlegelési lehetősége annak alkalmazásakor? Illetve hány ilyen eset volt Csongrád-Csanád vármegyében 2025-ben és 2026-ban?
- Egységesen alkalmazzák-e a GYOD szabályait az országban, illetve van-e bármilyen helyi mérlegelési lehetőség az elbírálás során?
- Pontosan milyen feltételekkel dolgozhat a GYOD-ban részesülő szülő? A megengedett napi négyórás munkavégzés kizárólag naponta legfeljebb négy órát jelenthet, vagy van lehetőség a munkaidő rugalmas, tömbösített beosztására is?
- Hogyan veszik figyelembe a GYOD jogosultságának megállapításakor az olyan autizmussal összefüggő helyzeteket, amikor a gyermek fizikailag önálló, de a viselkedése, figyelemzavara, szorongása, kényszerei vagy dühkitörései miatt folyamatos felügyeletet igényel?
Amennyiben válaszokat kapunk, azt is megírjuk.