A klímaváltozás a költöző madarak vonulásának időzítését is megváltoztatja, ami komoly alkalmazkodási kihívást jelenthet számukra – hívta fel a figyelmet Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület monitoring és kutatási osztályvezetője.
A hosszú távra vonuló madárfajok többségének állománya csökken, amiben az is szerepet játszik, hogy egyre kevesebb megfelelő pihenő- és táplálkozóhely áll rendelkezésükre. A klímaváltozás a táplálék mennyiségén és elérhetőségén keresztül is befolyásolja a vonulást: a sekély tavak kiszáradása a partimadarakat, a korábban érő bogyós termések pedig több énekesmadarat érinthetnek. A tavasszal egyre korábban megjelenő rovarok miatt egyes rovarevő madarak ráadásul lemaradhatnak a táplálékbőség időszakáról. A gyepek kiszáradása, valamint a korábbi kaszálás és aratás a gólyák táplálékbázisát is csökkenti. Magyarországon az elmúlt években a legnagyobb gólyacsapatokat általában augusztus 6–10. körül lehetett megfigyelni, augusztus 20-ra pedig már alig maradt belőlük. Az elmúlt öt-hat évben egyre több kelet-európai gólya keresi fel a hulladéklerakókat, ahol nagyobb csapatokba tömörülnek, ezért elvonulásuk hirtelenebbnek tűnhet.
A gólyák vonulásának időzítését a táplálék mellett a szelek, a fiatal madarak megerősödéséhez szükséges idő, valamint a felnőtt példányok költés utáni regenerálódása és vedlése is befolyásolja.
Idén április első felében a kedvezőtlen időjárás miatt kevés afrikai vonuló madár érkezett Európába, így a fehér gólyák egy része később kezdte meg a költést. Emiatt ezeknek a pároknak a fiókái is később repülhettek ki, ami az elvonulást is elnyújthatja.
Bár több madárfajnál megfigyelhető a korábbi vonulás, annak mértékéről nehéz pontos képet alkotni, mivel a hazai és az északabbról érkező állományok mozgása időben egybeeshet, a gyűrűzés és a jeladós követés pedig csak viszonylag kevés egyed útját teszi lehetővé nyomon követni.