Közleménye szerint a gyanúsítással szembeni panaszát a védője szeptember 28-án írásban is indokolta az ügyészségnek, kérve, vizsgálják meg, hogy megalapozott volt-e a gyanúsítás a közlés idején rendelkezésre álló adatok alapján.
Matolcsy György nem fogadja el gyanúsítását az Erste-ügyben, panasszal is élt ellene az ügyészségnél. A jegybank volt elnöke azt közölte, „2026. szeptember 22-én a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatott ki egy, a Magyar Nemzeti Bank 2023–2024-es felügyeleti eljárásaival összefüggő ügyben. A gyanúsítást nem fogadom el”.
A törvény szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg, és a bizonyítás a hatóság feladata. Ez engem is megillet
– jelentette ki Matolcsy György, megjegyezve, hogy eljárási kötelezettségeinek eleget tesz.
Hangsúlyozta azonban, hogy az álláspontját nem a nyilvánosság előtt, hanem a törvényes eljárásban, védője útján fejti ki. Ezért a folyamatban lévő ügy részleteiről nem nyilatkozik és interjút sem ad.
A Fővárosi Főügyészség május 4-én közölte, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúsítotti kihallgatásokat és kutatásokat hajtott végre az Erste-ügyben hivatali visszaélés bűntette miatt indult eljárásban. Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint a nyomozók hét embert hallgattak ki gyanúsítottként, köztük Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét.