A Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának közgyűlése október 2-i pénteki ülésén arról szavazott, hogy a saját szabályzataiban, rendeleteiben és hivatalos dokumentumaiban átvezeti-e a „vármegye” helyett a „megye” elnevezést. A többség ezt elutasította, vagyis úgy döntött, hogy megtartja a „vármegye” elnevezést.
Ez azért érdekes, mert október 1-jétől országosan ismét a „megye” lett az alkotmányos, hivatalos közigazgatási megnevezés. A Bács-Kiskun-i közgyűlés döntése azonban a saját önkormányzati elnevezésére és dokumentumaira vonatkozó állásfoglalás: nem tudja felülírni az Alaptörvényben rögzített országos megnevezést.
A döntés indoklásában Lenkei Róbert képviselő a „vármegye” történelmi hagyományára hivatkozott. Azt mondta, hogy a megnevezés évszázadokon át része volt a magyar közigazgatásnak, ezért ő nem támogatta a „megye” visszaállítását, és a közgyűlés többsége is így szavazott. A képviselő szerint a vármegye szó megtartása nem egy „fideszes hóbort”, hanem olyan hagyományokhoz való visszatérés, amelyeket – szerinte – korábban erőszakkal vettek el.
A 24 tagú Bács-Kiskun-(vár)megyei közgyűlés 14 tagja a Fidesz- KDNP színeiben került a testületbe.
Az Országgyűlés korábban arról döntött, hogy október 1-jétől a vármegyék ismét megyék lesznek, a főispáni elnevezést pedig a kormánymegbízotti megnevezés váltja fel. A módosítás a területi közigazgatás szervezetrendszerét, valamint az érintett szervek feladat- és hatásköreit nem változtatja meg.
A változás ugyanakkor az állami és önkormányzati szervek hivatalos elnevezéseit is érinti, ezért a korábbi „vármegyei” megnevezések helyett ismét a „megyei” forma jelenik meg a hivatalos használatban.