A miniszterelnök kedden reggel rendkívüli sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra 2024 februárjában kirobbant „kegyelmi ügy”-nek azokat a részleteit, amelyet az igazságügyi minisztériumban fellelhető iratok alapján most először nyilvánossá váltak. A történésekből Magyar Péter azt a következtetést vonta le az újságírók előtt, hogy akár az akkori igazságügyminisztert, Varga Juditot is „átverhették” a kegyelem megadásának folyamatában.
Rendkívüli sajtótájékoztatón ismertette kedden Magyar Péter miniszterelnök a 2024-es kegyelmi botrányhoz kapcsolódó, most nyilvánosságra hozott igazságügyi dokumentumokat. A kormány a kormány.hu/igazsagtetel oldalon tette közzé a Bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettese, K. Endre kegyelmi ügyének iratait.
A miniszterelnök szerint a dokumentumokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az igazságügyi minisztérium eredetileg nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét, a köztársasági elnök mégis kegyelmet adott, ráadásul „teljesen szokatlan módon” gyorsított eljárásban.
Magyar Péter részletesen ismertette a kegyelmi ügyek szokásos menetét: az igazságügyi minisztérium kegyelmi főosztálya előkészíti az ügyet, az igazságügyi miniszter felterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, majd az államfő döntését ismét visszaküldik a minisztériumba ellenjegyzésre. A miniszterelnök hangsúlyozta: az esetek szinte mindegyikében a köztársasági elnök a minisztériumi javaslatnak megfelelő döntést hoz.
Az ismertetett iratok alapján azonban K. Endre ügyében más történt. Magyar Péter szerint az igazságügyi minisztérium 2023 áprilisában készült dokumentuma egyértelműen rögzíti, hogy a szakterület nem támogatta a kegyelmet. A későbbi dokumentumokból ugyanakkor az derül ki, hogy Novák Katalin akkori köztársasági elnök mégis kegyelmet adott, és az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit még ugyanazon a napon – ami a szokásos hivatali ügymenet betartására aligha adhatott módot – ellenjegyezte azt.
A miniszterelnök szerint különösen figyelemre méltó, hogy mindez – az azóta már elhunyt – Ferenc pápa 2023-as budapesti látogatása előtt egy nappal történt. Egy, Tuzson Bence most leköszönt igazságügyi miniszter számára készült minisztériumi feljegyzésből az is kiderül, a köztársasági elnöki hivatal kérte, hogy a kegyelmi ügyek még a pápalátogatás előtt kerüljenek az államfő elé.
Magyar Péter szerint a dokumentumok alapján nyilvánvaló, hogy a szokásos hivatali utat megkerülték. Állítása szerint a módosított kegyelmi döntés nem jutott vissza a minisztériumi főosztályhoz, az államtitkárhoz és a miniszteri kabinethez sem, így „esélyük sem volt” jelezni a miniszternek, hogy a köztársasági elnök az eredeti felterjesztéssel ellentétes döntést hozott.
A bemutatott iratokból az is látszik, hogy K. Endre ügyével egyidőben, „egy csomagban” szerepeltek a Hunnia-per elítéltjeinek kegyelmi ügyei is. A bemutatott feljegyzés szerint a pápalátogatás idején összesen 22 ember ügyében született pozitív kegyelmi döntés, közülük tíz esetben – amelyek között a korábbi Hunnia-perben elítéltek is szerepeltek – az igazságügyi miniszter eredeti álláspontjával ellentétesen.
A miniszterelnök szerint jelenleg a kegyelem megadására a Bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese esetében két lehetséges magyarázat van: vagy a kormány, illetve annak szűkebb köre tárgyalta K. Endre ügyét is, vagy még magát az igazságügyi minisztert sem tájékoztatták arról, hogy az ügy bekerült a végső kegyelmi csomagba. Utóbbi esetben „átverhették, csőbe húzhatták” Varga Judit minisztert – fogalmazott.
Magyar Péter a sajtótájékoztatón felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy a Sándor-palotában található dokumentumokat is hozza nyilvánosságra. Szerinte ezek segítenének tisztázni, „kinek a javaslatára, nyomására vagy elvárására” született meg az eredeti minisztériumi állásponttal ellentétes döntés. Amennyiben az elnök ezt nem teszi meg, övé politikai és a jogi, erkölcsi felelősség is.
A miniszterelnök bejelentette, a jövőben módosítanák a szabályozást olyan módon, hogy minden pozitív kegyelmi döntés esetében nyilvánosságra hoznák a kegyelem tényét, valamint az érintett nevét.
A kegyelmi ügy kapcsán szóba került annak az ügyvédnek a szerepe is, aki annak idején benyújtotta a felüvizsgálati kérelmet a Kúriához K. Endre ügyében. Magyar Péter egyelőre nem hozhatta nyilvánosságra az ügyvéd nevét, azonban tett egy utalást a sajtótájékozatón – „én magam nagyon szeretem a katalán építészetet” – amelyből következtetni lehet a szóban forgó személy nevére, Gaudi-Nagy Tamásra.