Márki-Zay Péter a minap bement a Magyar Közöny Podcastbe, ahol a Tisza-kormány első száz napját is értékelte. Ennek kapcsán elsősorban az elszámoltatás fontossága került fókuszba, amely a polgármester megítélése szerint nem zajlik elég gyorsan. Márki-Zay aggodalmát fejezte ki, hogy a bűnözők ilyen módon megmenekülhetnek, illetve Nagy Gábor Bálint volt főügyész kapcsán arra is utalt, hogy szerinte „titkos paktum” lehet a Tisza és a Fidesz között az ügyben. Ferenczi Gábor, térségünk országgyűlési képviselője meglepő erélyességgel reagált erre kommentben Márki-Zay posztja alatt.
„Korrekt! Ez konkrétan hergelés…„- írta Ferenczi Gábor országgyűlési képviselőnk Márki-Zay Péter hétfői posztja alá, amelyben a Magyar Közöny Podcast-felvételét osztotta meg. Ebben a politikus egy nagyjából félórás interjút adott a Youtube-csatornának olyan kérdésekről, mint a Tisza-kormány első száz napjának értékelése, a Fidesz jövője, a köztársasági elnök választása, illetve hosszasabban beszélt az elszámoltatás kérdésköréről is – aki Márki-Zay munkásságát követi, tudhatja, hogy ez a téma mindig is kiemelt fontosságú volt a városvezető kommunikációjában, és a 2021-22-es kampány során is ezt tűzte zászlajára az akkori ellenzéki összefogás. Persze a Tisza sem volt ezzel másként, a kampányban elszámoltatást ígértek, azt, hogy a bűnösök, illetve bűnözők – természetesen a jogállami eljárás keretein belül – megkapják büntetésüket.
Utóbbit kérte számon Márki-Zay Péter a tőle megszokott nyers őszinteséggel a hétfőn kikerült interjúban. Ebben olyan mondatok hangoznak el, mint:
„Nem látjuk a vezetőszárat. Értem, hogy majd szeptemberben lesz egy vagyonvisszaszerzési hivatal, de őszintén szólva egy adóhatóság is eljárhatott volna már számos botrányos ügyben.”
„Végtelenül vérlázítónak tartom azt, hogy azok az emberek, akikről köztudott, hogy bűnözők és rács mögött lenne a helyük, és irdatlan pénzeket loptak el, azok ezt a pénzt most is birtokolják…menekítik a vagyonukat… és semmilyen lépés a vagyonuk menekítésének megakadályozására nem történik, pedig erre egy sima NAV-intézkedés is adott esetben lehetőséget adna.”
Nagy Gábor Bálint felmentett főügyész kapcsán azt fogalmazta meg, hogy nem a felmentési idejét kellett volna egy hónapra csökkenteni, hanem „ki kellett volna rúgni„, hogy ne kapjon fizetést, és ne legyen mentelmi joga sem, hiszen az Orbán-rendszer kiszolgálója volt, és mint ilyen, inkább eljárásokat kellene indítani ellene. „Biztos van valami valami alku a háttérben. Ezt valahogy meg kellene magyarázni a magyar embereknek, hogy hogy lehet, hogy ez így történt. Én azt gondolom, hogy lehet, hogy ez egy olyan alku, ami megéri, de akkor szeretném tudni” – jelentette ki.
Az interjúban kitért a szerinte nem tisztességesen szerzett vagyonokra is – például Mészáros Lőrinc cégeire – melyeket nemzetközi, a második világháború utáni példákra lapozva, jogvédők szerint is „egy lépésben lehetett volna államosítani„, azután lehetett volna „pereskedni, vitatkozni, hogy van-e esetleg egy-két százalék, ami visszajár, mert Mészáros Lőrinc esetleg tisztességesen, gázszerelőként megszerezte„.
„Korrekt! Ez konkrétan hergelés…” – írta Ferenczi Gábor országgyűlési képviselőnk Márki-Zay Péter hétfői posztja alá, amelyben a Magyar Közöny Podcast-felvételét osztotta meg. A képviselő első reakciója nem merült ki ennyiben, egy hosszabb bejegyzésben részletesen is kifejtette, miért tartja tévesnek Márki-Zaynak a NAV szerepével és a vagyonok lefoglalásával kapcsolatos állításait.
Ferenczi Gábor: Nem lehet politikai vád alapján vagyonokat lefoglalni
Ferenczi szerint – aki egyébként jogi végzettséggel is rendelkezik – ugyanis a jogállami elszámoltatás nem úgy működik, hogy egy politikus vagy egy újság korrupcióval gyanúsít valakit, majd a NAV ennek alapján lefoglalja az érintett vagyonát. A képviselő felhívta a figyelmet, hogy a vagyonosodási vizsgálat és a vagyon lefoglalása két külön jogi kérdés.
„A NAV megvizsgálhatja, hogy valakinek a bevallott jövedelme összhangban van-e a vagyongyarapodásával. Ha például valaki a hivatalosan igazolt jövedelméhez képest indokolatlanul nagy vagyont halmozott fel, annak meg kell tudnia magyarázni a vagyon forrását. A vagyonosodási vizsgálat éppen ezért az elszámoltatás egyik nagyon erős eszköze lehet. De a NAV nem foglalhat le valakinek a vagyonából csak azért, mert egy politikus vagy egy újság korrupcióval gyanúsítja” – magyarázta posztjában.
Ha viszont a vizsgálat vagy más bizonyíték alapján bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor büntetőeljárás indulhat, amelynek keretében a vagyon biztosítására – például zár alá vétellel – is lehetőség nyílhat. Ferenczi szerint a következő sorrendet nem lehet megkerülni: adatgyűjtés, vizsgálat, bizonyíték, nyomozás, a vagyon biztosítása, vádemelés, bíróság, majd bizonyított bűncselekmény esetén vagyonelkobzás.
A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a klasszikus, önálló vagyonosodási vizsgálatok lehetősége 2016-tól jelentősen beszűkült, a NAV ilyen ellenőrzést a nyomozóhatóság által közölt gyanú esetén folytathat. Ezért szakmai körökben most is vita zajlik arról, miként lehetne ezt az eszközt ismét megerősíteni.
Ferenczi azt is visszautasította, hogy a kormány „nem csinált semmit” a korrupció ellen, hiszen az intézményi struktúra kialakításán dolgozott, dolgozik: „…ha valóban azt akarjuk, hogy a közpénzek ellopásának legyen következménye, akkor nem újabb politikai jelszavakra van szükségünk, hanem működő intézményekre és bizonyítható ügyekre. Na ezért »nem csinált semmit« eddig a kormány, mert az EU legerősebb korrupcióellenes szervét az NVVH-t állította fel, amiben a legjobb szakemberek fognak dolgozni!”
Ferenczi végül azt üzente Márki-Zaynak:
„Ez az elszámoltatás. Nem a politikai bosszú. Nem a látványos vagyonfoglalás. Hanem a bizonyítékokon alapuló jogállami eljárás.”
Szerinte az ilyen megnyilatkozások nem segítik, hanem éppen hátráltatják az elszámoltatás sikerességét, ha a jogi lehetőségeket összemossák a politikai elvárásokkal.