A rózsafánk kapta az első díjat az idei fánkmustrán

Négytagú zsűri – Benkő László gasztroíró, Benczúr Gyula mestercukrász, Mucsi Imre és Oroszné Seres Katalin – kóstolta meg azokat a fánkokat, amelyeket az idei fánkmustrára neveztek be készítőik.

Nagy izgalommal várta a vasárnapi bírálatra beérkező fánkokat a fánkmustra zsűrije, amely ezúttal az Árpád utcai tájházban ült össze, hogy megszemlélje és megkóstolja a mustrára benevezett különféle fánkokat – dacolva a hideg, havas esővel tarkított időjárással.

A zsűri elé különleges ízesítésű fánk is került; sokáig ők is találgatták, hogy a lekvárhoz a szilva mellett mit használt még a készítője.

Kátai Éva kétféle fánkkal is nevezett: – Az egyik a rózsafánk. Nem akartam csak egyféle süteménnyel érkezni, ezért készítettem egy – a házasság hetének és a tegnapi Valentin-nap hangulatának ihletésére, „nyílzápor” közepette – úgynevezett legényfogó fánkot is. Klasszikus fánkrecept alapján készült, de citromos ízesítéssel. Arra gondoltam, hogy a fiúk talán kevésbé kedvelik a nagyon édes ízeket, ezért inkább egy citrusos változatot választottam. A rózsafánk narancsos ízesítésű. Az ízesítésként szánt szilvalekvár pedig a Hóvirág utcán termett szilvából készült, hozzáadott cukrot nem tartalmaz, és a saját bodzámról szedett virágok főttek bele, tehát bodzával van ízesítve. Különleges íze van, úgy gondolom, jól passzol a legényfogó fánkhoz, amelynek az alakja is különleges és érdekes. Ez utóbbi azért kapta ezt a formát – mutatta a nyíllal átszúrt fánkot –, mert a történet szerint Ámor nyila sebzi meg ilyenkor a szíveket. Egy kis kreativitás is van benne: a nyílvessző hegye sógyurmából készült, temperával festve. Abszolút különleges darab – ilyet még nem is nagyon láttam – mondta.

A zsűri tagjai a benevezett fánkokat mind megkóstolták, hogy azok állagát és ízét is figyelembe vegyék a bírálat során.

– Hódmezővásárhelyen és környékén a fánkokhoz a hagyományos, friss zsírban sült fánk tartozott. Ez természetesen hagyományos módon, élesztővel és kelesztéssel készült. Közéjük sorolják azonban a Vásárhelyen talán még gyakrabban sütött csörögét és a tyúklábat is. A tyúklábnak is többféle változata létezik, de a lényeg, hogy a tyúkláb, a csöröge és a hagyományos farsangi fánk is ebbe a körbe tartozott. A szalagos fánkot pedig pántlikás fánknak nevezték – világított bele a helyi fánktörténetbe Benkő László gasztroíró, a zsűri egyik tagja.

Hozzátette, hogy a bírálatnál számít a fánk frissessége, könnyedsége és az első benyomás. – Ezután részletesebben is megvizsgáljuk, hogy hagyományos, klasszikus szalagos fánkról van-e szó, vagy egy kicsit különlegesebb alkotásról. A legklasszikusabb a zsírban sült, szalagos fánk baracklekvárral. Most például kaptunk egy szilvalekváros változatot is, amelyet egy kevés alkohollal bolondítottak meg. Ez már különlegességnek számít – mondta.

A zsűri döntése szerint az idei első díjat a rózsafánk kapta (Kátaii Éva), második lett a klasszikus fánk (Malombüfé), míg a harmadik helyezett a legényfogó fánk lett (Kátai Éva).