A köztévé kultúráért felelős szakembereit megkínálták egy kis agyhalállal

Ebben a „lángoktól ölelt kis országban” vagyunk egy páran, akiknek, még ha PTSD-jelleggel is, fel-felderengenek olykor bizonyos, kert végében eltemetett szavak az általános iskolai magyarórákról. Olyanok, mint Petőfi, Toldi, metafora, Jókai, ballada, József Attila mamája, meg ilyenek. Idő után ezek lazán össze tudnak folyni a fejekben, ami persze nem égbekiáltó bűn, az ilyeneknek legfeljebb – a magyar irodalom alapszintű ismeretének híjján – majd megmutatják az illetékesek, hova ássák el magukat szégyenükben. Természetesen nem rosszból.

Azonban még ha akkora toleranciával is élünk, hogy türelmünkkel háromszor körbetekerhetjük az Egyenlítőt, akkor is szemet szúrhatnak bizonyos anomáliák, amelyek nehezen magyarázható kényemetlenséget okoznak számunkra. Ilyenkor legszívesebben csak lefejelnénk a hozzánk legközelebb eső tompa felületet. Nézzünk meg egy példát az imént említett jelenségre.

A köztévé kultúrcsatornája, az M2 Petőfi TV kedden délután az alábbi bejegyzéssel ünnepelte a magyar költészet napjának közeledtét:

Két verziót lehet felvázolni a poszt megszületésének körülményeivel kapcsolatban; az egyik, hogy már olyan szintű a kontraszelekció az MTVA berkeiben, hogy csak olyan munkatársakat foglalkoztatnak, akiknek az utolsó felmutatható eredményük a negyedikes évzárón példás magatartásért kapott állatos jutalomkönyv. A másik lehetőség, hogy egy ismeretlen kapucnis ember – a szigorú, IQ-alapú biztonsági rendszert is kijátszva – bejutott a szerkesztőség irodájába, és ártalmatlan süteménynek álcázva megkínálta az amúgy könyvek és jegyzetfüzetek között úszkáló kultúrfelelősöket egy kis agyhalállal. Harmadik változat nem elképzelhető.