Veszélyhelyzetben választunk: ismét meghosszabbították a rendkívüli jogrendet

Az Országgyűlés kormánypárti többsége újabb fél évvel, 2026. május 13‑ig hosszabbította meg a háborús veszélyhelyzetet, ami azt jelenti, hogy a rendkívüli jogrend alatt zajlik majd a 2026. áprilisi parlamenti választás.

A kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítását hivatalosan az ukrajnai háborúval és az abból fakadó humanitárius katasztrófahelyzettel indokolta, azzal érvelve, hogy csak így tudnak gyors és hatékony segítséget nyújtani a menekülőknek. Csakhogy miközben a kabinet erre hivatkozik, éppen Kárpátalját – ahol számos magyar nemzetiségű él, és ahonnan valóban sok menekült érkezett – nem nyilvánították háború sújtotta területnek.

A veszélyhelyzetben ráadásul olyan intézkedések is születtek rendelet útján, amelyek alig, vagy egyáltalán nem kapcsolódnak közvetlenül a háborúhoz: például olyan miniszteri hatáskörök, amelyek az igazságügyi, vagy titkosszolgálati ügyekhez férnek hozzá.

„Az aktuális politikai érdekeihez igazítja a kormány, hogy van-e háborús veszély, és milyen mértékű az” – idézte a Telex Kádár András Kristófot, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét. Szerinte régóta nem indokolt a veszélyhelyzet fenntartása. 

Bár vannak spekulációk, Gulyás Gergely szerint senkinek nem kell attól tartani, hogy nem lennének megtartva a választások, „az önkormányzati- és európai parlamenti választások is háborús veszélyhelyzetben voltak”.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kormány valóban nem tudja elhalasztani a választás időpontját, de a választási törvényhez és a választáshoz kapcsolódó szabályokhoz azonban gond nélkül hozzányúlhatnak a veszélyhelyzetre hivatkozva: újrarajzolhatják a választókerületeket, megváltoztathatják az eljárási szabályokat, korlátozhatják a gyülekezés- a véleménynyilvánítás szabadságát, sőt szélsőséges esetben akár még a választójogot is korlátozhatnák, bár szerintük nem várható ilyen drasztikus lépés.

Kérdés, mit kezdene egy új kormány a május 13-ig érvényes veszélyhelyzeti felhatalmazással – már ha addig egyáltalán megalakulna. Elméletileg gyors döntéseket hozhatna a parlament megkerülésével, de nem biztos, hogy május közepéig egyáltalán hivatalba tudna lépni. Addig az Orbán-kormány ügyvezetőként irányíthat, és továbbra is hozhat veszélyhelyzeti rendeleteket.

Ha a Fidesz veszít, dönthet úgy, hogy még a kormányváltás előtt megszünteti a veszélyhelyzetet, ezzel megnehezítve az új kabinet dolgát, amelynek így minden döntéséhez parlamenti többség kellene. Bár a veszélyhelyzeti rendeletek eltörléséhez elég feles többség is, a Magyar Helsinki Bizottság szerint a Fidesz előbb még kétharmaddal törvénybe iktathat több kulcsfontosságú rendeletet – ahogy korábban is tette.

(Forrás: Telex)