Az ország minden részéből érkezett növényorvosok kispályás focimeccseken játszottak, darts- és pingpongversenyeken vettek részt. Volt gyereksarok, a résztvevők pedig bográcsban főztek, húst, palacsintát és fánkot sütöttek, megkóstolták a vásárhelyi főtt kukoricát, és oldott hangulatban osztották meg egymással szakmai tapasztalataikat.
Előzetesen 245-en jelezték részvételüket, és végül tizenhárom vármegyéből több mint kétszázan érkeztek a VI. Növényorvosi Sportnapra. A rendezvénynek a Hódmezőgazda Zrt. központja adott otthont, amelyet a Csongrád-Csanád Vármegyei Növényorvosi Kamara szervezőként örömmel ajánlott fel – mondta Kurusa Tamás, a vármegyei kamara új elnöke. Hozzátette: a sportversenyek – pingpong, foci, darts – mellett számos más programmal is készültek, volt kötélhúzás, és nemcsak az izmokat, hanem az agyat is megmozgatták, például kórtani vetélkedővel. A résztvevőket emellett változatos ételek is várták: pörkölt, sült hús, grill, fánk, palacsinta és főtt kukorica.
A közös sportolás és főzés közben a növényorvosok szakmai tapasztalataikat is megosztották egymással, főként a klímaváltozás miatt megjelenő új kihívásokról.
– 1976-ban végeztem Debrecenben növényvédőmérnökként, bár akkoriban még nem így hívták a szakot. Az évfolyamon 120-an tanultunk, és mindössze tíz embert vettek fel a növényvédelmi szakra, így különleges kiváltságnak számított a bekerülés – idézte fel a Hajdú-Biharból érkezett dr. Sápi Levente növényorvos. Hozzátette: a szakma sokat változott, főleg miután az Európai Unió számos, rákkeltőnek bizonyult növényvédő szert kivont a forgalomból. – Ezeket nehéz pótolni. A klímaváltozás a növényvédelmet is átalakította, hiszen a legtöbb szer hatékonyságához szükséges a megfelelő páratartalom és hőmérséklet, a nagy meleg viszont pillanatok alatt leperzsel mindent. A felmelegedés miatt elszaporodtak nálunk is a délről érkező, vagy a melegebb klímát jobban elviselő kártevők, mint például a kukoricamoly, vagy a kukoricabogár. Mivel nincsenek már kemény teleink, a hideg nem pusztítja el a lárváikat, így a kártevők mennyisége sokkal nagyobb, mint korábban – sorolta a klímaváltozás negatív hatásait, amelyek a növény- és takarmánytermesztésen keresztül az állattenyésztést is érintik.
Az országos kamara vezetése fontosnak tartja, hogy ne csak a legújabb növényvédő szerekről szóló szakmai programokat szervezzenek, hanem legyenek olyan alkalmak is, amikor a kollégák kötetlenebb formában beszélgethetnek egymással – hangsúlyozták a szervezők.
– A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara taglétszáma meghaladja a 4200-at. Nagyon népszerű a növényorvosi pálya a fiatalok körében, az egyetemi képzésekre minden évben sokan jelentkeznek. Ez azonban komoly kihívást is jelent, hiszen a környezet változása is folyamatos – mondta dr. Tarcali Gábor, a kamara országos elnöke. Hozzátette: – Vásárhelyen megszokott, hogy állatvásárokat és állatkiállításokat rendeznek, növénykiállítást viszont ritkábban. Pedig a növénytermesztés legalább olyan fontos, hiszen a humán egészségügy és az emberi élet szorosan összefonódik vele: mindennek az alapja az egészséges növényi termék. A növényorvos feladata, hogy megvédje a növényeket a károsítóktól, hogy elegendő és egészséges élelmiszer álljon rendelkezésre. A klímaváltozás miatt azonban ma már olyan károsítók is nagy számban megjelentek hazánkban, amelyek korábban csak a déli országokra voltak jellemzők, és ezért komoly gondot okoznak a magyar gazdálkodóknak.
A program részeként nemcsak a sportban mérték össze erejüket a résztvevők, hanem közösen főztek is.
– Két bográcsban marhapörkölt készült, a harmadikban a feleségem főzött egy nagyon finom lecsót azoknak, akik inkább nem akartak húst enni. Körülbelül negyven vármegyei kamarai tagnak készítettük az ebédet – mondta a vásárhelyi Nagy Gábor.
A receptek jól sikerültek: a marhapörkölt illata is ínycsiklandozó volt, de a lecsóé talán még annál is jobban csábított.
Emellett sült hús, palacsinta, fánk és főtt kukorica is került az asztalokra.
Hozzászólások lezárva.