Vásárhely Anno: száz éve hasraütésszerűen rótták ki adókat

Igencsak forró volt a helyzet száz évvel ezelőtt Vásárhelyen. A város akkor még messze nem számított az ország egyik legbiztonságosabb településének, járványos megbetegedések terjedtek, és az adózás körül is akadtak komoly problémák.

„Bajok vannak az adófizetés körül – gyenge a termés” – adott hírt a városi közigazgatási bizottság üléséről száz éve a Vásárhelyi Napló, amely rendszeresen írt olyan témákról, amelyekkel hol felbőszítette, hol pedig ámulatba ejtette olvasóit.

Az ülésen azonban nem az adózás volt az első napirendi pont – derült ki a lap tudósításából –, hanem az egészségügyi helyzet. Szappanos Mihály egészségügyi tanácsos arról számolt be, hogy az előző hónapban nagymértékben terjedt a járványos náthaláz, de a betegség lefolyása minden esetben kedvező volt, így haláleset nem történt. Más fertőző betegségek is alig fordultak elő. Ugyanakkor 81-en haltak meg, köztük egy százévesnél is idősebb helybéli, míg a kórházban 515 beteget ápoltak.

Ajkay Miklós rendőrfőtanácsos a korabeli bűnügyi statisztikát tárta a bizottság, s a sajtón keresztül az olvasók elé. Közbiztonsági jelentése szerint az előző hónapban egy hűtlenségi eset derült ki, nyolc rágalmazás, kilenc testi sértés, ötvenkilenc lopás, tizenegy sikkasztás, négy csalás, egy gyújtogatás, három baleset, hat öngyilkosság és egy öngyilkossági kísérlet történt.

Kolb Albert az előző havi adóztatásról szóló beszámolója jól tükrözte a gyenge termés okozta bizonytalanságot: arról számolt be, hogy a kivetett egyenes adók 72 százalékát nem fizették be a vásárhelyiek, a kincstári haszonrészesedés 51 százaléka pedig hátralékban maradt. A beszámolóra reagálva Csáky Lajos szóvá tette az adófelszámolási bizottságok működését: kifogásolta, hogy azok még hiteles okiratokat sem fogadnak el igazolásként, ami szerinte jogos felháborodást kelt az adózók körében.

Adatokkal igazolta az igazságtalanságokat, és azt is elmondta, hogy a fizetési meghagyásokat bélyegző és aláírás nélkül bocsátották ki, ami szerinte az adózás komolyságát veszélyezteti. Kifogásolta továbbá a kényszerkölcsönök behajtása körüli túlbuzgóságot is.

Kolb Albert azon melegében válaszolt a bírálatra: elismerte, hogy valóban történtek szabálytalanságok, amelyekben azonban – mint fogalmazott – az adófizetőknek is van felelősségük, hiszen fellebbezéseiket gyakran nem indokolják meg kellőképpen. Megnyugtatta a jelenlévőket, hogy adóügyekben a végső szót a közigazgatási bíróság mondja ki, amelynek objektivitását senki sem vonja kétségbe.