Választás 2026: három kifogást utasított el, kettőnek helyt adott a helyi választási bizottság

Plakátrongálások és Vásárhelyi Valóság cikkei miatt többen is a Helyi Választási Bizottsághoz fordultak kifogásaikkal. A testület kettőnek helyt adott, hármat elutasított, egyet pedig hatáskör hiányában áttett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

Hatáskör hiányában áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Csongrád-Csanád 04. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: választási bizottság) pénteki ülésén Gy. D. azon kifogását, melyben a bejelentő azt kérte, hogy a bizottság állapítsa meg a jogsértést a „Fidesz Makó” Facebook-oldallal szemben „A Ferenczi Gábor bujkál a választók elől” bejegyzése miatt tiltsa el ettől, és szabjon ki ellene bírságot.

A választási bizottság helyt adott H. M. L. magánszemély kifogásának, aki azért fordult a testülethez, mert azt látta, hogy Czirbus Gábor, a vásárhelyi Kinizsi utca 29-es számú ház előtti villanyoszlopon elhelyezett választási plakátját ismeretlen(ek) megrongáltá(k), egy képet ragasztva a Fidesz jelöltje két szeme közé. A bizottság megállapította, hogy a tettese(k) ezzel megsértette(k) a választási törvény a választás tisztaságának megóvása és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.

A választási bizottság helyt adott Sz. T. kifogásának, aki azért fordult a testülethez, mert leszedte és a földre dobta valaki Czirbus Gábor, a vásárhelyi Damjanich utca 113. számmal szembeni villanyoszlopra elhelyezett plakátját.

A választási bizottság helyt adott Sz. M. kifogásának, és megállapította, hogy ismeretlen személy (személyek) megsértette (megsértették) a választási törvény a választás tisztaságának megóvása és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket azzal, hogy Czirbus Gábort a vásárhelyi Nádor utca 34. szám előtti villanyoszlopra szabályosan felhelyezett plakátjára egy másik jelölő szervezet plakátját helyezté(k) el, és ezáltal azt eltakarták.

A választási bizottság elutasította dr. M. Cs. beadványát, aki a Vásárhelyi Valóság című sajtótermék 2026. április 5-i lapszámában megjelent „Polgármesteri Hírlevél: Csuklyás huligánok és választási csalás” című írás kapcsán dr. Márki-Zay Péter polgármester és a Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft., mint a sajtótermék kiadója ellen nyújtotta be kifogását.

A beadvány szerint a kifogásolt lapszám a hivatalos kampányidőszakban, ingyenesen, a város lakosságához széles körben eljuttatva jelent meg, és olyan tartalmakat közölt, amelyek a választási kampány részének minősülnek, alkalmasak a választópolgári akarat befolyásolására, és emiatt sértik a választási eljárás alapelveit.

Dr. M. Cs. szerint a lapszámban több, álláspontja szerint az egyik politikai oldalra nézve kifejezetten kedvezőtlen, negatív hangvételű írás jelent meg, és ezek összhatásukban már nem tekinthetők egyszerű helyi közéleti tájékoztatásnak, hanem választási kampánytevékenységként értékelendők. A kifogás különösen arra helyez hangsúlyt, hogy a lapszám egyes cikkei a Fideszre, illetve a kormánypárti politikai szereplőkre nézve kritikus, elutasító, erősen értékelő szóhasználattal élnek, és a kifogástevő szerint ezáltal a kiadvány a kampányidőszakban a választópolgári akarat befolyásolására törekszik.

A kifogás külön kiemelte, hogy a kiadvány kiadója, a Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft., a csatolt cégkivonat szerint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Dr. M. Cs. ebből azt a következtetést vonja le, hogy a kiadvány nem tekinthető egyszerű piaci sajtóterméknek, hanem önkormányzati kötődésű, közpénzből működtetett médiumnak, amellyel szemben a kampányidőszakban fokozott semlegességi követelmény támasztható. A kifogás érvelése szerint az ilyen helyi kiadványban megjelenő, valamely politikai oldal ellen irányuló szerkesztési gyakorlat alkalmas a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megbontására.

Beadványozó külön is nevesíti Márki-Zay Péter polgármestert, és előadja, hogy a „Polgármesteri Hírlevél” rovatban közölt, általa jegyzett írás polgármesteri minőségben megfogalmazott politikai tartalom, amely szerinte önmagában is kampánytevékenységnek minősül. A kifogás szerint a polgármester ilyen módon nem egyszerű magánvéleményt közölt, hanem polgármesteri szerepkörével összekapcsolva, önkormányzati kötődésű médiumban tett közzé választási hatás kiváltására alkalmas politikai értékítéleteket. Beadványozó ezért a polgármesterrel szemben is a jogsértés megállapítását, a további jogsértéstől való eltiltást és bírság kiszabását kérte. A kérelem szerint Márki-Zay Péterrel szemben 500 ezer Ft, valamint a Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft.-vel szemben is 500 ezer Ft bírság kiszabása indokolt.

A választási bizottság döntése indokolásában leírta, hogy bár dr. M. Cs. szerint a kifogásolt lapszám politikai tartalma egyoldalú, a Fideszre és a kormánypárti politikai szereplőkre nézve kritikus, ezért a helyi, önkormányzati kötődésű sajtótermék a kampányidőszakban elvesztette semleges pozícióját, ami önmagában alkalmas a választási verseny torzítására, és a polgármesteri minőségben jegyzett cikk önmagában megalapozza a választási alapelvek sérelmét, de a választási bizottság szerint ez az álláspont sem a Médiacentrum, sem a polgármester tekintetében nem fogadható el. A kifogás nem tartalmaz olyan konkrét tényt vagy bizonyítékot, amelyből megállapítható lenne, hogy valamely jelölt, vagy jelölő szervezet a választási versenyben objektív értelemben hátrányos helyzetbe került volna. Nem mutatja meg például, hogy a kiadvány valamely konkrét jelölt kampányeszközévé vált volna, hogy más jelöltek, vagy jelölő szervezetek számára rendszeresen megtagadta volna a megjelenést, vagy hogy valamely szereplő részére olyan, strukturálisan elérhetetlen kommunikációs előnyt biztosított volna, amely a választási esélyeket ténylegesen torzította. A kifogás teljes egészében a lapszám politikai összhatására épül, ami a választási törvény megjelölt cikkeinek sérelméhez önmagában nem elegendő. Másodszor, a kifogásolt lapszám tartalma – még a beadványozó által idézett részletek alapján is – politikai értékítéleteket, kritikát és erősen véleményes hangvételű közléseket tartalmaz. A politikai vélemény egyoldalúsága azonban nem azonos az esélyegyenlőségi jogsértéssel. A politikai újságírás természetszerűleg értékel, szelektál, hangsúlyoz és kritizál; ezek a jellemzők a sajtószabadság körébe tartoznak. A választási jogorvoslat nem alakítható át olyan fórummá, amely egy teljes lapszám politikai tónusát önmagában szankcionálható körülményként kezeli. Az Alkotmánybíróság idézett határozata éppen arra figyelmeztet, hogy a választási eljárás alapelveiből nem lehet új, törvényben nem szereplő tartalmi korlátot képezni. A polgármester vonatkozásában sem állapítható meg konkrét esélyegyenlőségi sérelem. A kifogás abból indul ki, hogy mivel a „Polgármesteri Hírlevél” rovatban jelent meg egy cikk, ezért a polgármester polgármesteri minőségét felhasználva választási jogsértést valósított meg. Ebből azonban önmagában nem következik a választási törvény sérelme. A beadvány nem mutatja meg, hogy a polgármester cikke mely jelölt vagy jelölő szervezet számára biztosított volna olyan objektív előnyt, amely mások számára nem volt elérhető, és azt sem, hogy a polgármester e közlés révén a választási verseny feltételeit konkrétan torzította volna. A politikai kritika és a választási jogi esélyegyenlőségi sérelem között a jelen ügyben hiányzik a bizonyított oksági kapcsolat. A kifogástevő által hivatkozott kúriai számú döntésből nem az következik, hogy bármely önkormányzati kötődésű lap minden, politikailag egyoldalú vagy kritikus tartalma automatikusan alapelvsértő. A kúriai gyakorlatból az következik, hogy a jogsértés megállapításához a konkrét ügyben azt kellene igazolni, hogy a médium valamely jelölt, vagy jelölő szervezet egyértelmű kampánycsatornájává vált, és a többiek számára azonos feltételek mellett nem biztosított hozzáférést. A jelen kifogás ilyen többletbizonyítást nem tartalmaz – írta a bizottság.

A választási bizottság szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme sem megalapozott. A kúriai és alkotmánybírósági gyakorlat szerint nem elegendő az, hogy valamely szereplő politikailag vitatható, vagy egyik oldal számára kedvezőtlen tartalmat közöl. E körben valamilyen visszaélésszerűséget, a jogintézmény céljával való nyilvánvaló ellentétet, vagy az eljárási keretek rendeltetésének torzítását kellene bizonyítani. A Médiacentrum tekintetében a kifogás azonban nem jelöli meg pontosan, hogy a kiadó mely jogintézménnyel élt volna vissza. A beadvány valójában ismét ugyanarra a körülményre hivatkozik, mint az esélyegyenlőség sérelménél: a lapszám egyoldalú és politikailag kritikus.

A választási bizottság elutasította Sz. M. kifogását is, aki azért fordult a testülethez, mert a Vásárhelyi Valóság április 5-i lapszáma összességében a Fidesszel szemben azonosíthatóan kritikus, negatív hangvételű politikai kommunikációt valósít meg, ezért ez véleménye szerint sérti az esélyegyenlőséget, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Sz. M. kifogásában több konkrét cikkcímet is megjelöl („Áradt a Tisza”, „Ukránok, kordonok és füttyeső”, „A Tisza Pártot akarták bedönteni”, „Pénzzel, droggal, fenyegetéssel”, „Polgármesteri Hírlevél: csuklyás huligános és választási csalás”, „Békepárti agresszió”, „Narancs-kampány, beszóltak nekik”, valamint „Ingyen sör és politikai gegparádé”), amelyek álláspontja szerint kampányeszközként értékelendők.