Ünnepélyes keretek között avatták fel a Tóalj utcai parkban Leszja Ukrajinszka mellszobrát. A szobrot Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete és Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere közösen leplezték le, ezzel is erősítve a két nép közötti kulturális és történelmi kapcsolatokat.
A most felavatott emlékmű egy korábbi megállapodás eredménye: a nagykövet és a polgármester még október végén egyeztek meg arról, hogy a városban szobrot állítanak egy ismert ukrán költőnőnek. Az avatáson azt is bejelentették, hogy a gesztus viszonzásaként Ukrajnában is készül egy magyar vonatkozású emlékmű: a Ternopil megyei Berezán várában rövidesen II. Rákóczi Ferenc tiszteletére állítanak szobrot.
A rendezvényen elhangzott, hogy Leszja Ukrajinszka nem csupán a 19. század kiemelkedő költője volt, hanem a nők jogaiért, az ukrán nép szabadságáért és az ukrán nyelv elismeréséért is küzdött. A cári Oroszország elnyomása idején ezekért az eszmékért harcolt, és olyan értékeket képviselt, amelyek ma is meghatározzák Ukrajna identitását.
Márki-Zay Péter beszéde kezdetén külön köszöntötte a jelen lévő „kormánypárti politikusokat és sajtót”, arra kérte őket, hogy csatlakozzanak hozzá és az ukrán nagykövethez a temetőben a kommunizmus áldozatainak koszorúzásához, illetve ítéljék el közösen velük együtt „a korábbi és a mostani kommunisták, a KGB volt és jelenlegi vezetőinek gyilkosságait” mert amikor ezt az emlékművet közösen megkoszorúzzák minden áldozatra emlékeznek.
Beszédében kiemelte: Ukrajnán kívül eddig tíz helyen állítottak szobrot a költőnőnek, a hódmezővásárhelyi emlékmű azonban különösen fontos, hiszen a jelenlegi, háborúval terhelt időszakban a kulturális együttműködés és a szolidaritás üzenetét hordozza.
Felidézte, hogy amikor a közgyűlés döntött a szobor elhelyezéséről, akkor az egyetlen megjelent kormánypárti képviselő azt is kifogásolta, hogy Leszja Ukrajinka feminista volt. Márki-Zay úgy fogalmazott, hogy büszke arra, hogy egy olyan költőnő szobra áll majd Vásárhelyen, aki a nők jogaiért küzdött. Szomorúnak tartja, hogy van olyan kormány a világon, amelynek egyetlen nő sem tagja. Úgy véli, a vásárhelyi szobor tisztelgés minden vásárhelyi és magyar nő előtt is.
Elismerően beszélt arról, hogy a Fidesz-kormány példásan támogatta az ukrán menekülteket, akik Putyin agressziója elől menekültek. Beszédében említést tett arról is, hogy ugyanez a Fidesz olyan mesterséges intelligenciával gyártott videóval riogatja a magyarokat, amiben náci egyenruhába öltözött orosz katona lövi főbe a magyar apákat.
Miután méltatta a vásárhelyi menekültek ellátásában résztvevő Magyar Vöröskeresztet és a helyi civileket, arra kérte a jelenlévő jobboldali politikusokat és a sajtó munkatársait, hogy a szobor jelenlétét ne tegyék pártpolitikai vagy választási küzdelem témájává. Hangsúlyozta, a szobor az ukrán és a magyar nép közötti szeretet és szolidaritás jelképe.
Sándor Fegyir beszédében hangsúlyozta: több dolog köti össze a magyar és az ukrán népet, mint amennyi elválasztja őket. Emlékeztetett arra is, hogy Bartók Béla első koncertjét a kárpátaljai Nagyszőlősön adta, de felsorolta azokat az Ukrajna területén élő világhírű magyarokat, akikre mindenki büszke lehet. Arra is kitért, hogy Leszja Ukrajinszka kutatásai során Egyiptomban egy olyan közösséget is vizsgált, amelynek tagjai magyar eredetűek – az úgynevezett „magyarabok”.
Háláját fejezte ki azért is, mert a Márki-Zay Péterrel történő szoborállítás megbeszélésekor nem csak Vásárhely kapott egy új szobrot, hanem Kárpátalja is, ahogyan Sándor Fegyir fogalmazott: ajándékot kapott Vásárhelytől, egy II. Rákóczi Ferenc tiszteletére állított szobrot, amelyet a Ternopil megyei Berezán várában állítanak majd fel.
Az ünnepségen jelen volt a költőnő testvérének unokája, Bartai Ariadne is, aki Magyarországon él zongoratanárként, és családi örökségként ápolja a költőnő emlékét.
Beszédet mondott Berényi Károly alpolgármester, aki a menekültellátásért felel az önkormányzatnál. Az alpolgármester arról szólt, hogy a kultúra és a szabadság összeköti a népeket, és a közös értékek révén mindannyian gazdagabbak lehetünk.
Az ünnepség egyik megható pillanata volt, amikor Szavoljuk Veronika, ukrán és alig hallható akcentussal magyar nyelven szavalta el Leszja Ukrajinka Remény című versét. A kislány és anyukája a háború elől menekült, itt tanult meg magyarul, jelenleg egy szegedi gimnáziumban tanul. Az általa szavalt versből egy részlet:
„Se sorsom, se szabadságom nincs nekem;
Reményem maradt meg, remény, mindenem:
Hogy megtérek Ukrajna földjére még,
Hogy meglátom Ukrajna földjét, egét –
……………………………………………..
Még egyszer a Dnyipro kék hulláma int,
Akkor meghalok tán, vagy élek megint!”
A szobor leleplezése után a résztvevők közösen imádkoztak a békéért, amely véget vethetne a négy éve tartó háborúnak Ukrajnában.
A leleplezett szobor tövében elhelyezték az emlékezés – és a remény – koszorúit, virágait és egy banduraművész játékát is élvezhették.
Az ünnepséget itt nézhetik meg:
Hozzászólások lezárva.