Tojásfát díszítettek, nyuszit simogattak a gyerekek a vásárhelyi húsvétolón

Rengetegen vettek részt szombaton délelőtt az Árpád utcai tájház húsvétolóján, ahol a gyerekek tojásfát díszíthettek, tojást festhettek, és nyuszikat is simogathattak, valamint érdekes programok tanúi és résztvevői lehettek.

A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ hagyományos húsvétolója fellépőinek sorát a Kankalin Néptáncegyüttes legkisebb, Tápai Mariann vezette tagjai nyitották meg tavaszköszöntő műsorukkal. A kicsik hangosan énekeltek és ügyesen táncoltak a nézők, zömükben a szüleik és nagyszüleik szeme láttára. Majd, mielőtt a Grimm Busz Színház tagjai belekezdtek volna Az okos nyuszi című vidám előadásukba, a gyerekek fel is díszítették a tájház udvarán álló tojásfát. Alapos munkát végeztek: a nagyobbak létrák tetejéről, a kisebbek a szüleik nyakából dolgoztak, a tojásfán gyorsan majd csak több lett a dísz, mint amennyi a levél volt.

Miközben az udvaron és a tájház előtti kirakodóvásáron folyt a móka, addig a tájházban készült a fonott kalács, melynek megalkotási folyamatába a gyerekeket és a felnőtteket Sipos Róbert vezette be, hogy az elkészült kalácsok bekerüljenek a kemencébe, és amikor kisültek, mindenki megkapja azt, amelyet maga készített.

– A kalácsot ilyenkor, böjt idején fogyasztják az emberek, így ez egy kicsit tartalmasabb, mint a fehér foszlós kenyér. Az ünnepi ételeknél is próbálták a kiegészítőkkel emelni az ünnep fényét. Ezért a kalács egy sokkal dúsabb, tojással és zsírral készített, dagasztott tészta, amely különböző formákat ölthet – nemcsak egyszerűeket, hanem egyedieket is, amilyet én is most fogok készíteni. Körkalácsot készítek kis rózsával, ünnepi díszítéssel – ilyet bárki asztalára lehet tenni – mondta Sipos Róbert, aki azt is elárulta, hogy ahhoz, hogy valóban jó kalácsunk legyen, a hőmérséklet nagyon fontos. – A tészta könnyen „megfázik”, ezért oda kell figyelni rá. Ezt a tésztát például már reggel 6 órakor bedagasztottam, hogy délre szép foszlós kalács legyen belőle. Hosszú érési idő kell neki, és minél több munkát végzünk vele, annál jobb lesz. A tészta egy élő „szervezet”: minél több energiát fektetünk bele, annál lazább és lágyabb, foszlósabb lesz. Az időt tehát nem lehet megspórolni. A kalács pont olyan, mint maga az ünnep: meg kell adni a módját – árulta el.

– Ezek a jeles napok mindig megihletnek bennünket, és talán ez a legszebb mind közül. Nagy öröm a gyerekeknek örömet okozni. Ilyenkor állatsimogatót és különböző élményelemeket is bevonunk a hagyományőrzésbe. Ami pedig számomra a legfontosabb: a végén mindig meg szoktam őket verseltetni és énekeltetni. Csodálatos élmény, ahogy a locsolóverseiket mikrofonba mondják, és természetesen mindenért jutalomcsokikat kapnak, ami külön motiváció számukra – mondta Sonkoly Ágnes.

A BMFK igazgatóhelyettese azt mondta, hogy a népi hagyományok szerint a tojás elsősorban az élet, a termékenység és a szaporodás jelképe. Tavasszal különösen fontos szimbólum, hiszen ilyenkor indul meg az új élet: a költöző madarak visszatérnek, és tojást raknak, az udvarokban pedig a tyúkok is ekkor tojnak a legtöbbet. Így a tojás egyértelműen az újrakezdést jelképezi. A nyuszi később került a képbe. Az unokám például azt mondja, hogy a nyuszik az ünnep segítői – talán azért, mert olyan gyorsak.

– Hagyományőrző szempontból azonban a nyúl szerepe új keletű. Leginkább úgy kapcsolható az ünnephez, hogy rendkívül szapora állat, így szintén a tavaszi megújulást, az újjáéledést és az új kezdetet szimbolizálja – tette hozzá.

A húsvétolón részt vevő gyerekek kipróbálhatták az írókázást, azaz a tojásfestés hagyományos módját is, de részt vehettek a nyusziolimpián, a húsvéti asztaldísz-készítésen, a locsolóvers-versenyen, de akár a húsvéti kvízjátékon is.

A húsvétolón osztották ki Márki-Zay Péter és segítői a Szent Ferenc Programban résztvevőknek azt a hatvan húsvéti ajándékcsomagot, amelyben frissen sütött kalács, édesség, sonka, torma és száraztészta is volt, az önkormányzat, a cigány nemzetiségi önkormányzat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vásárhelyi szervezete, a családsegítő szolgálat, a Kapcsolat Központ, valamint a hódmezővásárhelyi Caritas jóvoltából. Márki-Zay Péter elmondta, hogy ha a programban részt vevő, szociális bérlakásban élők együttműködnek a mentorral, rendben tartják a lakásukat, és a gyerekeik legalább 3-as tanulók, akkor lakbérkedvezményt kapnak. Három családnak így egyáltalán nem is kell lakbért fizetnie.

A kalácsmustrára összesen ketten jelentkeztek, így holtversenyben első helyezést ért el, és kapott bonbont és oklevelet is édes, körfonatos kalácsáért a 9 éves Imre Kamilla, valamint édes minikalácsáért a 10 éves Törökgyörgy Lili.