Tisztább utcák, jobb élet – közmeghallgatás a szelektív hulladékgyűjtésről és a Szent Ferenc Programról

Kedden délután közmeghallgatást szervezett a város két témában is: a szelektív hulladékszigetek használatáról és az éppen egy éve indult Szent Ferenc programról hallhattunk beszámolót a témák gazdájától, Dr. Laczkó Judit csoportvezetőtől. Az elhangzottakat a polgármester egészítette ki azzal az ígérettel, hogy még idén eljuttatnak minden háztartásba egy kiadványt, amiből mindenki számára egyértelművé válik, milyen hulladékot hol helyezhetünk el és mikor.

Hódmezővásárhely keddi közmeghallgatása két kiemelten fontos témát járt körül részletesen: a szelektív hulladékgyűjtés helyzetét és a Szent Ferenc Program eredményeit. Mindkét területért dr. Laczkó Judit irodavezető felel, aki átfogó, tényekkel alátámasztott beszámolót tartott a város állapotáról és az elmúlt évek előrelépéseiről.

Dr. Laczkó Judit beszámolója egyszerre világított rá a javuló tendenciákra és azokra a területekre, ahol még mindig szemléletváltásra, vagy szigorúbb fellépésre van szükség.

A város öt szelektív hulladékgyűjtő szigetet üzemeltet – a Szegfű, a Dr. Banner, a Németh László, a Hóvirág és a Batthyány utcákban. Az elmúlt időszakban használt olaj- és ruhagyűjtő konténerekkel bővítették a rendszert, amelyek látványos javulást hoztak, különösen a textilhulladék kezelésében. Ennek ellenére a szabályszegések továbbra is jelentős terhet rónak a városra.

„Sajnos azt tapasztaljuk, hogy nem mindenki él ezzel a lehetőséggel, mert nagyon sok olyan önkormányzati rendeletbe ütköző tevékenységet követtek el a lakosok, amelyet mi büntetünk”

– fogalmazott dr. Laczkó Judit, aki fényképekkel is szemléltette, milyen mértékű és jellegű illegális lerakásokkal kell nap mint nap megküzdeniük.

A Németh László utcai gyűjtőpont különösen problémás, ezért két kamerát is felszereltek, amelyek már rövid idő alatt látványos eredményt hoztak: szeptember óta 14 közigazgatási eljárás indult, több mint 1,1 millió forint értékben. A legtöbb bírság 50 ezer forint, de akadt kirívó szabálysértés is.

„Egy autó egy hétvégén háromszor is lerakott nagy mennyiségű hulladékot, ezért 200 ezer forintos büntetést kapott”

– mondta az irodavezető.

A Hóvirág utcai szigetnél elsősorban üveghulladékot raknak le szabálytalanul, így ide is kamerákat telepítenek. A városvezetés arra kéri a lakosokat, hogy nagyobb, háztartási tárgyakat – bútorokat, gumiabroncsot, gépeket, fáradt olajat – a Szántó Kovács János utca végén található hulladékudvarba vigyék, amelyet 2022-ben nyitottak meg és lakcímkártyával ingyenes.

„Ott jó helyen van a hulladék, tényleg minden elképzelhető hulladékot átvesznek”

– tette hozzá az irodavezető.

A közmeghallgatás második témája, a Szent Ferenc Program, amely éppen egy éve indult. Célja egy olyan hiánypótló, teljes körű szociális szolgáltatási rendszer kialakítása, amely képes olyan rászorulókat is elérni, akik „nem feltétlenül vállalják, hogy rászorulók”. A program szoros együttműködésen alapul a helyi szociális intézményekkel, egyházakkal, civil szervezetekkel, valamint a rendőrséggel és a tűzoltósággal.

A programnak két ága van: a szociális és a közbiztonsági. A szociális ágon belül elsőként a lakhatási támogatást indították el az önkormányzati bérlakásokban élők számára. A támogatás három feltételen alapul: a lakók környezetük rendezettségét biztosítsák, a gyermekek járjanak iskolába és „minimum közepes átlageredménnyel rendelkezzenek”, valamint tartsák be a közösségi együttélés szabályait. Jelenleg 56 család vesz részt a programban, számukra az önkormányzat több mint 3,7 millió forint támogatást nyújtott idén, és három családnak lakbért sem kell fizetnie.

A családokkal mentorok foglalkoznak, akik a Hódmezővásárhelyi Kapcsolat Központ munkatársai. A program szoros együttműködésben valósul meg több nagy szervezettel, köztük a Máltai Szeretetszolgálattal, a Vöröskereszttel és a Caritasszal. Idén az iskolakezdési és a karácsonyi támogatási akciók összehangolása is ennek keretében zajlik.

A program következő nagy eleme a bölcsődei támogatási rendszer, amelyet a közgyűlés a közmeghallgatás napján fogadott el. A gondozási díjakat egységesen 600 forintra emelték, de azok a családok, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 120 ezer forintot, napi maximum 290 forintos támogatást igényelhetnek a Szent Ferenc Program keretében. A kifizetések február 15-én indulnak, a csatlakozás pedig folyamatos.

A program közbiztonsági ága a helyi rendőrséggel és tűzoltósággal együttműködve több közösségi eseményt is szervezett, köztük májusban egy gyermekeknek szóló baleset-megelőzési délutánt az Európa-parkban, ahol a gyerekek ügyességi feladatokon keresztül sajátíthatták el a biztonságos közlekedés alapjait.

„A cél az, hogy ne történjen egyetlen baleset sem”

– hangsúlyozta Dr. Laczkó Judit.

A beszámolóban elhangzott, hogy augusztus 30-án tartották a Kéklámpások Napját, amelyen több mint 500 látogató vett részt a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ előtt. A rendkívül gazdag programban baleseti szimuláció, füstsátor és újraélesztési bemutató is szerepelt. „Egy nagyon színes és tényleg hasznos délutánt tudott eltölteni mindenki, aki ezen részt vett” – fogalmazott Dr. Laczkó. A rendezvényen jelen volt a családsegítő szolgálat, a Máltai Szeretetszolgálat és a Vöröskereszt is, a saját szakterületével támogatva a lakosságot.

A polgármester hangsúlyozta, hogy a Szent Ferenc Programnak két nagy pillére van: a szociális támogatás és a közbiztonság. A szociális célokról így beszélt:

„A legszegényebb családokban születő tehetséges gyermekeknek ugyan olyan lehetőségek nyíljanak az életben, mint a leggazdagabb családokban születő gyerekeknek.”

Finnország példáját említve hozzátette: ott a gyermekek tehetsége 95%-ban határozza meg a jövőjüket, míg Magyarországon a szociális háttér dominál.

„Magyarország nem a mi felelősségünk, de Hódmezővásárhely igen”

– mondta.

A város olyan programokkal támogatja a fiatalokat, mint az ingyenes tízujjas vakon gépelés tanfolyam, angol nyelvű foglalkozások, kulcsprogramok, olvasásfejlesztési kezdeményezések és ifjúsági klubok. Ezek célja, hogy a hiányzó otthoni lehetőségeket pótolják. Emellett a szociális támogatási rendszer is ösztönzi a jó tanulmányi eredményeket: a Szent Ferenc Programban részt vevő családok gyermekenként havi 1000 forint lakbérkedvezményt kapnak 3,5-ös tanulmányi átlagtól, 3,8 felett pedig 2000 forintot.

A program másik alappillére a biztonság. Márki-Zay Péter kiemelte, hogy a kábítószer-használat minden társadalmi réteget érint, és a városnak kötelessége fellépni ellene. Ugyanilyen fontos a közlekedésbiztonság fejlesztése: „Mindannyian úgy engedhessük el a gyermekeinket, lassan már unokáinkat itt a városban, biztos tudattal, hogy hazaérnek.” A polgármester olyan eszközöket sorolt, mint a trafiboxok, az okoszebrák, a kerékpáros áthaladások biztonságosabbá tétele, a jó közvilágítás és a kátyúmentes utak.

A tűzvédelemmel kapcsolatban kiemelte az önkormányzat által vásárolt és az önkéntes tűzoltóknak adományozott füstsátrat, amelyben a gyerekek játékos formában tanulhatják meg, hogyan kell viselkedni tűz esetén.

„Az is megmutatja nekik, hogy ha Isten ne adja egyszer ilyen helyzetbe kerülnek, akkor mit kell tenni”

– fogalmazott.

A bölcsődei díjak kapcsán is új támogatási forma lépett életbe, amely azoknak a családoknak kíván segítséget nyújtani, akiket az emelés aránytalanul érintene.

A közmeghallgatás másik nagy témájára is reflektált Márki-Zay Péter, aki elmondta hogy a kabinet egy új szóróanyag összeállítását készíti elő, amely minden háztartásba eljut majd, és részletesen bemutatja a Szentesi úti hulladékudvar nyitvatartását, a beszállítható hulladéktípusokat és mennyiségi korlátokat, valamint azt is, mely anyagokat lehet – ha szükséges – térítés ellenében elhelyezni. A cél, hogy minden vásárhelyi egyszerűen, egyértelműen eligazodjon a hulladékkezelési lehetőségek között.

A polgármester kiemelte, hogy az elmúlt években jelentősen bővült a város szelektív gyűjtési infrastruktúrája.

„Visszaállítottuk itt Vásárhelyen, aztán még a fém, papír, műanyagot kiegészítettük előbb üveggel, azután használt olajjal, fáradt olajjal, és végül legutóbb ruhagyűjtő konténerekkel is”

– mondta. A szelektív kukák már nemcsak a kertvárosban, hanem minden emeletes házban elérhetőek. A lakosság többsége – fogalmazott – jól használja ezeket, „hál’ Istennek, szeretnénk ebben élen járni mindenképpen”.

Ugyanakkor komoly problémát jelentenek azok, akik visszaélnek a rendszerrel. Különösen a Német László utca környéke vált a szabálytalan hulladéklerakás gócpontjává. Ennek oka, hogy a Liszt Ferencről áttelepített gyűjtőpont

„egy olyan helyre került, ahova sokan azt mondják, különösen feltűnés nélkül tudnak szabálytalanul is hulladékot elhelyezni”.

A város kénytelen volt kamerát felszerelni a helyszínre. A felvételek alapján gyakran visszatérő autósok hordják oda a nem odavaló hulladékot.

A polgármester megdöbbenéssel számolt be arról, hogy a lakók messze túlterhelik a gyűjtőket:

„Valaki nem rendeltetésszerűen használja… olyan üveg hulladékot, üveg törmeléket zúdított bele a kék színű üveges kukába, hogy annak még a kereke és a lába is kitört.”

A kuka nem építési törmelék vagy ipari üveg fogadására készült, így tönkre is ment. Mások mosógépet, elektronikai hulladékot, vagy zöldhulladékot helyeznek a konténerek mellé – ezek mind a Szentesi úti hulladékudvarban adhatók le szabályosan.

A rossz gyakorlatok visszaszorítására a város jelentősen szigorított.

„Szeptember óta 14 közigazgatási eljárásban 1,1 millió forintos bírságot szabtunk ki”

– közölte a polgármester. Hozzátette: nem bevételi forrásról van szó, hanem elrettentésről. Volt rá példa, hogy valaki „egy napon belül háromszor fordulva hordta ki az elhunyt nagymamának a komplett háztartását az utcára”, ami teljesen szabálytalan. A hajléktalanokkal szemben ugyanígy fellépnek, ismételt szabálysértés után akár három hónapra is kitilthatják őket a területről.

A város az idei évben is nagy hangsúlyt helyez a tisztaságra és a lakossági együttműködésre. A hétvégi ügyeletek a DTKH-val és a koncesszorral közösen dolgoznak azon, hogy a közterek rendezettek maradjanak – különösen hétvégi éjszakák után.

„Mindenkit arra szeretnék biztatni, hogy a kulturált viselkedési szokást sajátítsák el. Ne dobjanak el, még egy csikket se dobjanak el Vásárhelyen”

– hangsúlyozta Márki-Zay.

Felidézte Szingapúr példáját, ahol 500 dollár egy eldobott csikk bírsága, és hozzátette:

„Itt még nem tartunk, de 50 ezer forintig igen, és 50 ezer forinttól bírságolható akár egy csikk eldobása is.”

A cél, hogy a város utcáin ne gyűljenek fel a szeméttel fújt darabkák, és a meglévő sok kukát rendszeresen, rendeltetésszerűen használják az emberek.

Márki-Zay Péter hangsúlyozta: „A svédek vagy a németek nem úgy születtek, hogy soha nem szemetelnek… olyan szigorú szabályok vannak, hogy emiatt megtanulták.” A magyarokkal sincs ez másként, a városvezető szerint igenis lehet javítani a magatartásmintákon. Példaként hozta a gyalogosok zebrán való átengedését, amely mára szinte általános gyakorlattá vált, holott 20–30 éve még ritkaságszámba ment.

Kérdések ezúttal nem érkeztek a lakosságtól.

A közmeghallgatás tanulsága egyértelmű: Hódmezővásárhely sokat fejlődött, de a tiszta, rendezett városért minden lakosnak tennie kell. Ebben pedig kulcsszerepe van annak a következetes szakmai munkának, amelyet dr. Laczkó Judit és csapata évek óta végez – a város tisztább, biztonságosabb és felelősebb működéséért.