A Szabadság téri óvodában hétfőn nemcsak leszüretelték a szőlőt, hanem fel is dolgozták, hogy a levéből mindjárt kóstolót is vehessenek. A gyerekek még csőszházat is építettek.
„Nincs olyan része a szőlőnek, amelyet ne lehetne hasznosítani” – ezt tanulták meg délelőtt a Szabadság téri óvodások az udvaron. Nemcsak leszüretelték a „tőkéről” az édessé érett szőlőfürtöket, hanem fel is dolgozták azokat szőlőlévé és lekvárrá.
A Klímanócskák a leszedett termést alaposan megmosták, majd kézzel összezúzták a szemeket. Az Árpád utcai tájházból kölcsönkapott szőlőprések is előkerültek, és az óvó nénik szoros felügyelete mellett a gyerekek maguk préselték ki a szőlő levét. Olyan nagy kedvvel csinálták mindezt, mintha otthon, szüleik mellett valódi szőlősgazdák lennének.
A fiúk – és persze a lányok is – kukoricából egy igazi csőszházat építettek.
– Szőlőt szüreteltem, majd abból szőlőlevet és szőlőlekvárt készítettünk – mesélte Vejonivocs Lara, aki társaival együtt kézzel préselte ki a levet a szőlőszemekből.
Amit a gyerekek nem tudtak másra hasznosítani, az sem veszett kárba: a szőlőfürt megmaradt része az udvari komposztálóba került.
– A klímaváltozás miatt egyre korábban érik be a szőlő, és a nagyfokú szárazság az évek során megváltoztatta a minőségét és a cukortartalmát is. A mostani nagycsoportos Klímanócskák azt tapasztalták, hogy amikor először óvodába kerültek, még kabátban és sapkában szüreteltünk, most pedig, szinte amint elkezdődik a bevelési év, már itt is a szüret ideje. Nagyon fontos, hogy a klímaváltozás jelenségein és a néphagyományok megismerésén keresztül a gyerekek megtanulják, hogy mennyire lényeges a hazai gyümölcsök feldolgozása és szeretete, mennyire egészséges, ha hazait fogyasztunk. Azt is láthatják, hogy a szőlő minden részét felhasználták régen is – hívta fel a figyelmet Bozókiné Szabó Ildikó mesterpedagógus. – A szőlőből szőlőlé és must készül, később a felnőtteknek bor, illetve szőlőlekvár is. Így a gyerekek megtanulják, milyen sokféle szőlő létezik, és hogy a különböző fajtákat mire lehet felhasználni – tette hozzá a Klímanócskák program szakmai vezetője, aki hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartják, hogy a gyerekek a szüret és a szőlőfeldolgozás fázisait valamint azok hagyományos eszközetit maguk ismerjék meg.
Az 50 Klímanócska jó része az előző nevelési év végén elballagott, azaz szeptember óta már iskolás, így a csoportjukat most 14 kiscsoportos erősíti, akik ugyanúgy nyakig belevetették magukat a szüretbe és a szőlőfeldolgozásba, ahogy azt a nagyobbak tették.
És persze a mustot is minden gyerek megkóstolta.
Hozzászólások lezárva.