Szijjártó szerint sértheti a magyar külügy érdekeit, ezért nem adják ki a csádi katonai misszió szerződéseit

Közérdekű adatigényléssel sem adja ki a tervezett, majd egyelőre elkaszált csádi katonai misszió szerződéseit a Külügyminisztérium, mivel a bíróság szerint Szijjártó Péter véleménye nem írható felül vagyis az adatok kiadása sértené a külügyi érdekeket.

A 444 beszámolója szerint az adatigényléssel bíróságra is mentek, ami első fokon kötelezte a Hungary Helps Zrt.-t, hogy adja ki a kért szerződéseket és mellékleteiket anonim formában (személyes adatokat kitakarva). Másodfokon azonban a Hungary Helps azzal érvelt, hogy a külügyminiszter adott egy „zártan kezelt véleményt”, amely szerint az adatok kiadása sértené a külügy érdekeit. Az első fok tartalmilag is megvizsgálta a véleményt, megnézve, valóban kárt okoznának-e, ha ezek nyilvánosságra kerülnének. A bíróság szerint a Hungary Helps csak általánosságban hivatkozott veszélyekre, az indokok nem voltak elég konkrétak, így a 444 javára ítéltek.

A másodfokú bíróság azonban azt mondta, hogy a kért adatok egy külföldi misszióhoz kapcsolódnak, az ügy szükségszerűen külpolitikai kérdés, ezért automatikusan a Takarékos törvény 3/A. §-a szerinti korlátozás alá esik. Így nem is ellenőrizheti a vélemény tartalmát. A másodfok megváltoztatta az ítéletet és elutasította az adatigénylést.

Ez alapján ha a külügyminiszter azt mondja, külpolitikai érdek sérülhet az adatok kiadásával, akkor a bíróság nem is vizsgálhatja érdemben annak valóságtartalmát.

Eredetileg a csádi elnök, a hatalmat apjától 2021-ben átvevő Mahamat Déby kereste fel Magyarországot azzal, hogy erősítsék a csádi hadsereg képességeit, ebből nőtt ki az Orbán Viktor fiának először titkos bevonását is érintő terv, amely szerint Magyarország 200 katonát telepítene az Afrikából Európába tartó egyik migrációs út vonalába eső Csádba, abban a reményben, hogy ez hatással lehet a migrációt segítő embercsempészek működésének korlátozására.

Idén júniusban azonban az afrikai ország vezetése felfüggesztette a magyar kormánnyal zajló tárgyalásokat, így a csádi parlament sem ratifikálja a haderők jogállásáról szóló megállapodást. Ennek hiányában nincsen meg a jogi keret ahhoz, hogy az országba telepítendő magyar katonák tevékenykedjenek.