Parádés gálaműsor a Művészeti Díj átadásán

Két, még pályája elején álló fiatal, tehetséges művész: Benedek Lili jazzénekesnő, Varga-Tóth Attila operaénekes, valamint a már hosszú, sikeres múltat maga mögött tudó Molnár Dixieland Band együttes vehette át vasárnap este a Vásárhelyi Művészeti Díjat a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ színháztermében. Az idei díjazottak lebilincselő előadása mellett, mint mindig, most is felléptek az előző évek kitüntetettjei is. Márki-Zay Péter a műsort megnyitó beszédében hangsúlyozta: büszke arra, hogy ennek a díjnak az odaítélésében soha nem játszott szerepet a pártpolitika.

Telt ház mellett zajlott vasárnap este a BFMK-ban a Vásárhelyi Művészeti Díj – korábban Bessenyei-Díj – átadója, és bár a közönség soraiban nagyrészt Vásárhely idősebb korosztálya képviseltette magát, fiatalabbakat, sőt, itt-ott gyerekeket is lehetett látni.

Márki-Zay Péter a műsort megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy büszke arra, hogy ennek a díjnak az odaítélése – legalábbis az ő polgármestersége óta biztosan – mentes minden pártpolitikától, és általában abban is egyetértés szokott lenni a képviselők között, ki kapja az elismerést. Különös örömét fejezte ki amiatt is, hogy fiatalokat is díjaztak, akik még pályájuk elején állnak, viszont máris bámulatos tehetségüket villantották meg.

A tehetség az felelősség is […] ismerjük el azt, hogy óriási munka van a tehetség mögött. Itt nem pusztán az istenáldotta tehetségeket ünnepeljük, hanem azokat, akik beletették a munkát is abba, hogy ezt az istenáldotta tehetséget ne elássák, hanem megcsillantsák, bemutassák nekünk

– fogalmazott a polgármester.

Benedek Lili a díj átvételekor háláját fejezi ki tanárainak és támogatóinak, hangsúlyozva, hogy az elismerés közös munka eredménye. Kedves epizódként és meglepetésként lejátszottak neki egy rövid videót, melyen volt óvónénije és egy gyerekcsoport adta elő neki kedvenc dalát: A tavaszi szél vizet áraszt-ot. Lili elmondta: a zenét és az előadó-művészetet hivatásának és életútjának tekinti, amelyen keresztül értéket, örömet és szeretetet szeretne továbbadni a közönségnek és tanítványainak. A díjat annak jeleként értelmezi, hogy jó irányba halad, és ezt az utat kívánja folytatni. Gondolatait a japán „ikigai” fogalmával zárta, amely számára a zene értelmét és az élet motivációját jelenti.

Varga-Tóth Attila sajnos nem tudott személyesen részt venni az átadón, mert épp a Versailles Opera színpadán lépett fel, így helyette öccse vette át az elismerést. A művész a vásárhelyieknek küldött videóüzenetében – ahol énekesi pályája egy-egy mozzanatát bemutatva csodás hangját is megcsillantotta – háláját fejezi ki a városnak, ahol zenei pályája kezdődött, valamint tanárainak és családjának a támogatásáért. Elmondta, hogy a kezdeti csellista tanulmányokból a konzervatóriumban vált igazán énekessé, és ezért különösen sokat jelent számára a díj. Márki-Zay Péter pedig elárulta, hogy a művész -akit „a vásárhelyi Caruso„-nak nevezett – lesz az idei Szent István-Napok egyik sztárfellépője.

A Molnár Dixieland Band nevében Molnár Gyula vette át a díjat, és hangsúlyozta: annak ellenére, hogy zenekara szegedi, ezer szállal kötődnek Vásárhelyhez: az együttes működése óta számos helyi zenész játszott már a bandában, sok koncert és közös élmény köti őket a városhoz. Felolvasta azoknak a vásárhelyi tagoknak a nevét, akik a 61 év alatt a zenekarban játszottak, és kiemelte: már ez a lista is bizonyítja, milyen színvonalas a város zeneoktatása és könnyűzenei élete. Az is kiderült, hogy a műsor szervezése alatt kerültek kapcsolatba Benedek Lilivel, akivel máris megállapodtak abban, hogy lesznek közös fellépéseik – ebből a legelsővel már a mostani díjátadón megörvendeztették a közönséget.

Az est további részében az idei év és az előző évek díjazottjainak – köztük Borsos Annamária zongoraművész és Zoltán Péter klarinétművész, Lányi Lala énekes, az Árendás és a Kankalin Néptáncegyüttes -, valamint a Szegedi Nemzeti Színház művészei, Kónya Krisztina és Szélpál Szilveszter színvonalas, lebilincselő előadását követhette végig a műkedvelő közönség, amely újra meg újra óriási tapssal jutalmazta az élményt. Némileg kilógott a zenei impressziók sorából a fiatal Pletka Levente Attila, a Bessenyei Színkör tagjának szavalata, aki Andrássy Réka: Lehetetlen bakancslista című versét adta elő mély átérzéssel.

Az átadó estje ismét megmutatta, hogy Vásárhelyen rengeteg tehetség bontakozik ki, és a kultúra nem csak a színpadon létezik: a lelkes közönség jelenléte, a tapsok és a közös élmények mind azt bizonyítják, hogy a városnak igazi művészeti közössége van.

Benedek Lili

Hódmezővásárhelyen a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolában kezdte meg tanulmányaimat. Délutánonként klarinét, zongora és ének külön órákra járt, így magasabb szinten kezdett zenét tanulni. Stabil technikai alapot teremtett számára az éneklésben, hogy a Szegedi Nemzeti Színház kiváló énekművészeitől tanulhatott. Az érettségi után már egyértelmű volt számára, hogy a zene lesz az ő útja, ezért jelentkezett a székesfehérvári Kodolányi János Egyetemre, ahol jazz-énekművészként szerezett diplomát 2018-ban. 2017-ben tanárai ajánlásával már elkezdett éneket oktatni a bodajki Hang-Szín-Tér Művészeti Iskolában, ahol máig főállású ének tanárként dolgozik.

Bár ő maga is még fiatal, fontosnak tartja az ifjú tehetségek felfedezését, tanítását és a pályán való elindítását. Ezért Budapesten, Székesfehérváron és Velencén is tanít növendékeket. Szeretne példaképként pozitív jövőképet felállítani előttük a zene művészetéről. A tanítás mellett aktív zenészként járja az országot és koncertezik. Eddigi pályafutása során saját zenekarai mellett számos elismert együttessel szerepelhetett meghívott vendégművészként. (Füred Dixieland Band, KFT, Sárik Péter Trió, Gájer Bálint, Tamás Gábor, Amadinda Percussion Group és még sokan mások) 2019 nyarán a nagysikerű budapesti Szabadság koncerten a Liszt Ferenc Kamarazenekar kórusának tagjaként léptett fel és énekelhetett több tízezres tömegnek a Hősök terén felállított nagyszínpadon. Szakmai sikernek élte meg háttér énekesi munkáit is, olyan zenekarok meghívott énekeseként, mint a nagy népszerűségnek örvendő KFT együttes vagy az erdélyi származású Tamás Gábor, akivel a 2019-es Kolozsvári Magyar Napok nagyszínpadán, több mint 25 000 ember előtt léphetett fel. A teljesség igénye nélkül énekelhetett már a Művészetek Palotája, a Budapest Park, az Opus Jazz Club, a Budapest Jazz Club, a MOMKult, az A38 Hajó, az Orfeum- a pesti mulató és a Liszt Ferenc Zeneakadémia Solti- és Nagytermének színpadán is.

Varga -Tóth Attila

Zenei tanulmányait szülővárosában, Hódmezővásárhelyen, a Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskolában kezdte, ahol korán megmutatkozott zenei érzékenysége és előadói tehetsége. Innen vette fel cselló szakra Pechan Zoltán tanár úr, akinél megalapozta zenei és hangszeres tudását. Tanulmányait a Szegedi Vántus István Konzervatóriumban folytatta, majd a Debreceni Kodály Zoltán Konzervatóriumban kezdett el énekelni, ahol hamar kiderült, hogy igazi hivatása a klasszikus éneklés. 2021-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, és még abban az évben bemutatkozott a Magyar Állami Operaház színpadán Monteverdi Poppea megkoronázása című operájában, Libertino és Lucano szerepében. Pályája azóta nemzetközi irányt vett: a Purcell Kórus szólistájaként dolgozott Vashegyi György vezetésével, énekelt Händel Theodora című oratóriumában, majd 2022-ben részt vett a Filharmónia Magyarország és a Centre de musique baroque de Versailles által szervezett 38. Régi Zenei Napokon Vácon, amely meghívást jelentett számára a versailles-i Centre de musique baroque de Versailles továbbképzésére. A Versailles-i Királyi Opera Akadémiáján számos főszerepet alakított, többek között Purcell Dido and Aeneas című operájában (Aeneas, Boszorkány és Tengerész), valamint Charpentier Actéon című művében a címszerepet. Lemezfelvételei között szerepel Rameau Castor et Pollux (Alpha Classics) és Charpentier Messe à 4 choeurs (Château de Versailles Spectacles). Bizet Carmen című operájában Remendado szerepét énekelte a Versailles-i Királyi Operában, a produkcióval Vietnámban, Hanoiban is turnézott, és Donizetti A Regiment lánya (La Fille du Régiment) című operájában is fellépett a versailles-i társulat előadásában.

A velencei Teatro La Fenicében szólistaként énekelte Charpentier Te Deum című művét Hervé Niquet vezényletével, élő rádióközvetítés keretében, majd a Berkeley Community Chorus & Orchestra együttessel Saint-Saëns Requiem című művét adta elő szólistaként Versailles-ban és Párizsban. Az akadémia elvégzése után csatlakozott Les Arts Florissants világhírű együttese fiatal művészeket támogató akadémiájához, a Les Jardins des Voix 12-höz William Christie irányításával, ahol Charpentier Les Arts Florissants és La Descente d’Orphée aux Enfers című műveiben szerepel, jelenleg nemzetközi turnén. Emellett énekelte Ubaldo szerepét Haydn Armida című operájában az Esterházy-kastélyban Vashegyi György és a Haydneum közreműködésével, valamint a Jupiter Ensemble-lal és Thomas Dunforddal Händel Theodora című oratóriumával turnézott Spanyolországban.

2026-ban Charpentier Atys című operájában Phantasme szerepében, valamint Bach – János passiójának tenor szólistájaként lép majd színpadra.

A Molnár Dixieland Band

Magyarország legrégebben fennálló, legismertebb és legelismertebb, nem Budapesthez kötődő jazz-formációja. A zenekar 1964-ben alakult egyetemistákból, amatőr zenészekből. A közönség gyorsan a szívébe fogadta az együttest, de nem kellett sokat várni a hivatalos elismerésekre sem: az korszak legnagyobb hazai könnyűzenei seregszemléjén, a salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, ’67-ben és ’69-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyert.

Legnagyobb önálló műsoruk a Dixie-Mix, amely egy 11 számot magában foglaló, 40 perces moziklip. Itthon 1964 óta az egész országot bejárták. Különféle jazz-fesztiválokon, klubokban, egyetemeken, kultúrházakban léptek-lépnek fel, évi 50-100 alkalommal. 2009-ben 45-50-65 címmel indulnak országos és külföldi koncertkörútra.

A Molnár Dixieland Band külföldön 1972 óta szerepelt rendszeresen, az első években Szeged Oldtimers néven. Első, a határokon túlra vezető zenei kirándulásuk a csehszlovákiai Prerovba vezetett, ahol a világhírű klarinétos, Albert Nicholas vezette zsűritől elnyerték az Európa Klasszis-díjat. Ezt követően a szovjet blokk összes országában felléptek és turnéztak magában a Szovjetunióban is. Ám nem csupán Kelet irányában terjeszkedett a szegedi dixieland muzsika, hanem Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Norvégiában, Svédországban, a Kanári-szigeteken és az Amerikai Egyesült Államokban is szerzett magának híveket. A mai napig a Molnár Dixieland Band ötvennél is több alkalommal képviselte hazánkat (sikerrel!) külföldi jazz-fesztiválokon.

Számos hazai és külföldi ismert zenésszel léptek közösen színpadra. Saját ötletből, saját szervezésben, kulturális diplomáciai ügyességük folytán sikerült létrehozni a Dóm Dixie Gála című nagyszabású műsort, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán 1998-tól 2007-ig évente rendeztek meg. Ez a gála a műfaj legelőkelőbb és egyedülálló bemutatója volt hazánkban, amely európai összehasonlításban is megállja a helyét. A zenekar első nagylemeze 1978-ban jelent meg. Ezt öt újabb korong követte. A legismertebb európai jazz-szövetség, a Német Jazz Föderáció szerkeszti a tradicionális jazz európai családfáját, ahol a Molnár Dixieland Band az előkelő legfelső régióban helyezkedik el, a szólistákról készült családfán pedig Magyarországról Molnár Gyulát és Garay Mártát is a magasabb szinteken helyezték el. Az együttes az EMERTON-díjat 2001-ben kapta meg. Korábban (1994-ben) a Salgótarjáni Nemzetközi Dixieland Fesztiválok szervező házigazdájaként Pro Urbe-díjat, 1996-ban városában a Szegedért Emlékérmet kapta. 2004-ben a 40 éves jubileum alkalmából Szeged Város Aranyérmét vehették át. Az együttes vezetőjét, Molnár Gyulát Juhász Gyula-díjjal, majd EMERTON-díjjal ismerték el. A több, mint 60 év alatt több vásárhelyi zenész játszott a Molnár Dixieland Zenekarban.