Pénteken délután A cigány nyelv világnapja alkalmából rendeztek immár második alkalommal konferenciát Vásárhelyen, a Kalyi Jag Nemzetiségi Iskolában. A roma nyelvet ugyan egyre kevesebben használják az élőbeszédben, az intézmény, és a köré épülő közösség azonban nagy hangsúlyt fektet a cigány népesség autentikus nyelvének, és a kulturális hagyományoknak a megőrzésére, ápolására.
Megtelt a Nyár utcai Kalyi Jag Nemzetiségi Iskola legnagyobb terme fiatalokkal, illetve gyermekes családokkal, akik eljöttek meghallgatni azt a – zenés fellépőkkel színesített – roma nyelvi konferenciát, melyet immár másodjára rendeztek meg Hódmezővásárhelyen – nem a város önkormányzata, hanem a roma közösség, akik önszerveződő módon egyre gyakrabban hívnak életre a kultúrájukat megőrző, népszerűsítő eseményeket.
Kokovay Amarilla, a Kalyi Jag igazgatója köszöntőjében arról a rengeteg erőfeszítésről, a felújításokról számolt be, amely ahhoz vezetett, hogy végül minden engedélyt megkapott, és megnyílhatott a Nyár utcán a nemzetiségi iskola. Megemlítette azt is, hogy az intézményben nagyon fontos szerepet tölt be az idegen nyelv oktatása, a cigány nyelv mellett angolt is tanítanak – ez utóbbit egy nemrégiben érkezett angol nyelvi lektor segítségével, aki immár szintén az intézmény pedagógusa.
Fontos, hogy generációról generációra átöröklődjön a roma nyelv, hiszen nyelvében él a nemzet – kezdte roma és magyar nyelven elmondott köszöntőjét Varga Gusztáv, a Kalyi Jag elnöke. Elmondta, a romák Magyarországon is nemzetalkotó nép, és fontos küldetésük, hogy azt az országot, ahol születtek és élnek, teljes energiával fejlesszék. Ma már a törvényalkotásba is beleszólhatnak, és „nagyon fontos, hogy ezt minden olyan nyelven tudjuk tolmácsolni, hogy a saját anyanyelvünket közben nem szabad elfelejteni. […] Nagyon fontosnak tartom, hogy az oktatási intézményünk teret biztosítson minden olyan megmozdulásnak, amely a jövőt táplálja és segíti. Bízom benne, hogy ez az intézmény olyanná fogja kinőni magát, ahova szívesen jönnek, és látják ezt a mozgalmat, és részt vesznek abban a tudományfejlődésben és -átadásban, amit szeretnénk önökkel megosztani” – fogalmazott.
Ez a rendezvény is azt üzeni, hogy mi értékeljük azt, ahogy a helyi cigányság gazdagítja a hódmezővásárhelyi közéletet, a kultúrát, és megbecsüljük azt a közel tíz, tizenöt százalékos réteget, akik cigány származásúak Vásárhelyen
– hangsúlyozta a konferenciára ellátogató Márki-Zay Péter polgármester a Médiacentrumnak. Elmondta, a nyelv akkor is fontos része a közöségnek, ha ma már nagyon kevesen beszélik a cigány, a lovári nyelvet.
„Én azt gondolom, hogy a többségi társadalom is becsülje meg azt a kulturális örökséget, amit a cigányság hozott ide Magyarországra, a cigányok pedig legyenek büszkék arra, hogy ők annyival többek – nem kevesebbek, hanem többek – hogy magyarok és cigányok is egyben” – emelte ki.
A szerteágazó témájú előadások között a konferencia résztvevői hallhatták egy – nem cigány származású – romológus-nyelvoktató – Balogh Zoltánné Borbála – tapasztalatait, de a nyelvi aspektusok mellett megszólaltak a cigány népesség, a roma gyerekek és fiatalok integrációjában és felzárkóztatásában szerepet vállaló szakemberek is, mint Dombi Boglárka, az ötletfa Tanoda vezetője, vagy Rostás Aranka a Fényhozók Alapítványtól.
A Szegedi Tudományegyetem kutatója, Mezei Tímea egy az egész Dél-Alföldet érintő kutatásának eredményéről számolt be, amely arra keresi a választ, milyen élmény a roma gyerekeknek az iskolában lenni, szeretnek-e iskolába járni, milyen ott a teljesítményük, és milyen a kapcsolathálójuk az iskolán belül. A hiánypótló kutatás keretén belül azt is vizsgálják, hogy milyen terveik vannak a gyerekeknek a tanulás terén, de a magánéletben is, tehát hogy szeretnének-e családot alapítani, vagy nem, szeretnének-e gyereket, és hányat.
Rafael Balázs jogász, nyelvoktató szeptember óta tanítja a Kalyi Jag iskolában a roma nyelvet, így közvetlen benyomásai vannak arról, hogyan él a közösségen belül az anyanyelvük. Tapasztalata szerint nagy az érdeklődés az iskolába jelentkezők között a nyelvtanulás iránt, melynek jelentőségét így öntötte szavakba:
„Sajnos úgy alakult az életük során, hogy otthon a szülők nem beszélik a lovári roma nyelvet, de úgy látom, hogy fogékonyak arra, hogy ők ezt megtanulják, és nagyon bízom benne, hogy sikerül nekik a tudást átadni, és fogják beszélni a nyelvet, és nem hagyjuk, hogy ez az utolsó nagy hagyományunk is elvesszen a történelem során„. A nyelvoktató úgy látja, nagyon fogékonyak a fiatalok a roma nyelv tanulására, talán még fogékonyabban is, mint a többi tárgyra.
Az érdekfeszítő előadások előtt, közben és után az intézmény diákjai, a Luma Bit tehetséges zenészei és a Kalyi Jag együttes produkciói tették teljessé a közösségi élményt.
Hozzászólások lezárva.