Nehezített pályán fogadták el Vásárhely 2026-os költségvetését

Minősített többséggel fogadta el csütörtökön a közgyűlés Hódmezővásárhely 2026-os költségvetését. A 23,2 milliárd forintos főösszegű büdzsé kapcsán elhangzott felszólalásokban a város pénzügyi stabilitása, az állami elvonások és az uniós források késlekedése is központi téma volt. A polgármester szerint a város működése biztosított, de az önkormányzatok mozgástere országosan szűkül.

Nehezített feltételek mellett, az önkormányzati intézményekkel és cégekkel való többhónapos egyeztetési folyamat eredményeképpen született meg a város 2026-os költségvetése, melyet a csütörtöki közgyűlés fogadott el. A büdzsé főösszege 23,2 milliárd forint, azonban a városvezetés szerint a „valós működési keret” – a technikai tételek, például likviditási műveletek nélkül – mintegy 18,7 milliárd forint.

Szolidaritási hozzájárulás: idén már majd’ 700 millió

Kurucz Roland, a Közgazdasági Iroda vezetője prezentációja során hangsúlyozta, a város működési bevételei fedezik a működési kiadásokat, így az önkormányzat a fejlesztési forrásokat nem a működés finanszírozására fordítja.

A működési kiadások összege megközelíti a 11–12 milliárd forintot. A bevételek kétharmadát a helyi iparűzési adó adja, amelyből 2026-ban mintegy 3,3 milliárd forinttal számol a város, ez 3,5 százalékos növekedést jelent.

Az állami normatív támogatás nettó összege közel 4 milliárd forint, ugyanakkor a szolidaritási hozzájárulás mértéke jelentősen emelkedett az utóbbi években: 2026-ban már 691 millió forintot von el az állam. A városvezetés kiemelte, az elmúlt négy évben az állami támogatások növekményének 36 százalékát a szolidaritási hozzájárulás emelkedése vitte el, és a támogatások összege hiába emelkedett nominálisan, a szolidaritási hozzájárulás emelkedése és az infláció következtében a támogatások reálértéke csökkent – így az önkormányzat tényleges mozgástere szűkült.

Uniós források: csúszás és bizonytalanság

A költségvetésben 5,1 milliárd forint uniós forrással számolnak, ami a teljes bevétel 27 százalékát teszi ki. Ezek 90 százaléka konkrét fejlesztésekhez kapcsolódik.

Márki-Zay Péter felszólalásában élesen bírálta a források kifizetésének ütemét: „Különösen súlyos a jelenlegi kormány részéről az a teher, amivel nemhogy nem támogatják a városok fejlesztését, bennünket sem, hanem még az uniós pénzek felhasználását is akadályozzák.”

A polgármester szerint nemcsak Hódmezővásárhely érintett, hanem valamennyi megyei jogú város: a jelenlegi uniós ciklus hivatalosan jövőre zárul, ennek ellenére érdemi kifizetések nem történtek, rengeteg adminisztratív, és egyéb akadályt gördítenek a városok elé.

Önerőből azonban így is mindenképpen fejleszt Vásárhely: a 2026-os évre tervezett önerős fejlesztések mintegy 2,8 milliárd forintot tesznek ki, ebből 250 millió forint hitel, a fennmaradó rész saját forrás. A beruházások jelentős része út- és járdafelújítás, ingatlanvásárlások (főleg a Kodály Zoltán utca tervezett hosszabbításával kapcsolatban) valamint intézményi épületfelújítás.

Adósságszolgálat, hitelek visszafizetése

Az önkormányzat teljes adósságszolgálata – tőke- és kamattörlesztés együtt – 2026-ban mintegy 650 millió forint lesz.

Gyöngyösi Ferenc alpolgármester hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a hiteltörlesztés jelentős, de tervezhető teher, és a város az elmúlt években már jelentősen csökkentette adósságállományát. A költségvetésben szereplő 650 millió forintos összeg a hitelek és kamatok visszafizetését tartalmazza. Az önerős fejlesztésekhez terveznek további 250 millió forintos hitelt felvenni, de ez az összeg mérsékelt a teljes költségvetéshez képest.

Adópolitika és kötelező feladatok finanszírozása

Márki-Zay Péter a helyi adókról szólva kiemelte: „Az országban 67%-val emelkedtek az adók, ez alatt az idő alatt nálunk 11%-val csökkentnek az adók. Vásárhelyi vállalkozóink nagyon jól jártak.”

A polgármester ugyanakkor kitért arra is, hogy az állam az önkormányzatokra testált kötelező feladatok finanszírozásának csak 42 százalékát biztosítja, így a fennmaradó 58 százalékot a város saját bevételeiből kell fedezni.

Utalt arra is, hogy miközben a nagyobb városok forrásai szűkülnek, a 30 ezer fő alatti települések több célzott állami támogatásban részesülnek, ami eltérő finanszírozási helyzetet teremt az önkormányzatok között. Ilyen körülmények között minden területen meg kell húzni a nadrágszíjat: „Semmilyen felelőtlen költség nincsen” – fogalmazott a városvezető.

Végül a költségvetés elfogadását kérve hangsúlyozta: a nehéz körülmények ellenére is jelentős és komoly fejlesztések lesznek Vásárhelyen, nem kerül háttérbe a település fejlesztése, az utak állapotának javítása, karbantartása. Hozzátette, a közvilágítás fejlesztésének újabb üteme is hamarosan meg fog valósulni.

Úgyhogy tényleg büszkék lehetünk arra, amit el tudunk érni, és nagyon reméljük, hogy a környezet is változni fog. Nem lesz Magyarország az egész unió legszegényebb, legkorruptabb, legkivándorlóbb országa

– fogalmazott bizakodón.

Végül köszönetet mondott a hivatal minden munkatársának, aki segítette a költségvetés összeállítását.