Nagy Márton minisztériuma a bankok adójának jelentős emelésére tesz javaslatot a kormánynak

Ugyanis a választási osztogatós ígéretekhez nem szeretnének hozzányúlni, de a nemzetgazdasági miniszter egy, újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, ezekkel viszont már nem tarthatók az eddigi hiánycélok.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már úgy kalkulál, hogy az idei és a jövő évi költségvetési hiány is 5 százalékos lesz. Ez a költségvetés elfogadásakor még 3,7 százalék volt, majd lett 4,1, végül legutóbb már 4-4,5 százalék lett a kormányzati tervben. Ez lehet most 5 körül.

Ezzel szemben a gazdasági növekedésnek is 3,7 százalékot mondtak, ez mára körülbelül 0,5 százalékra csökkent. Nagy Márton szerint a költségvetésnek szembe kell ezzel néznie, igaz, jövőre a remények szerint 3,1 százalékra gyorsul a növekedés. A gyengébb GDP ugyanúgy emeli a hiányt, mint a vártnál magasabb infláció, előbbi például a kevesebb befizetett adó, utóbbi a nagyobb nyugdíjkiadások miatt.

A választás előtt az NGM számára kőbe vésettek a népszerű, azaz szavazatgyűjtő intézkedések, így a lakossági és vállalati adócsökkentések, a 3 százalékos Otthon Start lakáshitel és a hasonló kamatozású céges hitel, a nyugdíjemelések, vagyis a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első etapja, amely az első felvonásban egy heti plusz nyugdíjat jelent a 14. hónapból.

A minisztérium arra törekszik, hogy a GDP-arányos államadósság „ne nőjön, ha már csökkenni nem tud”.

Viszont a megemelt hiánycél még nem fedez minden jóléti kiadást, ahhoz további forrásra is szüksége van a költségvetésnek, ezért növelnék duplájára a bankadót. Ezt részben az általános tartalékok zárolásából, részben pedig a bankadó olyan emeléséből jönne össze, hogy a 2026-ra tervezett 180 milliárd forint ténylegesen befolyó adó helyett 360 milliárd forint beérkezését szeretné elérni az NGM.

Forrás: Telex