Meszlényi Viktória első önálló kiállítása nyílt meg az Ifjúsági Klubban

A fiatal vásárhelyi alkotó grafikáit és festményeit mutatta be az érdeklődő közönségnek csütörtök délután az Ifjúsági Klubban. Viki gyerekként azért kezdett alkotni, hogy legyenek képek a falán, legkedveltebb motívuma pedig a pillangó és a koponya – de absztrakt műveket is fest.

A megjelent érdeklődőket először Bozsér Zsolt grafikusművész, Meszlényi Viki volt rajztanára köszöntötte, aki megnyitójában különösen egykori tanítványa grafikáit dicsérte: “Egy kiérlelt, teljes egész karaktert mutat, egy különleges világba hív minket, elvarázsol, rabul ejt. Egy alkotó legfontosabb ismérve ez, van-e önálló íze a rajzainak, van-e olyan jellege, ami csak rá jellemző, máshol nem található meg.[…]A festményeinél érzem azt, hogy ott kísérletezik, sokfelé elindul, ott nem egységes a hangvétel. Ez nem baj, fontos az útkeresés..” – fogalmazott. Szerinte Viki grafikus alkat, a lírai énje mellett keresi a konfliktust az alkotásaiban: „Az ellentét teszik tehetséges alkotóvá, aki előtt kitartó munkával szép jövő állhat” – méltatta a fiatal művészt.

A köszöntést követően Viki az érdeklődő közönséggel egyenként ment végig minden egyes kiállított alkotáson, néhány szót, magyarázatot fűzve mindegyikükhöz. Megtudhattuk, műveiben egyaránt tükröződnek vissza animációs film-élményei, mint ahogyan a mindennapokban megélt örömei vagy nehézségei, kapcsolati tapasztalatai is: például a harag és a csalódás.

Csak tíz éves kora után kezdett el komolyabban rajzzal foglalkozni: “Nagyon vicces egyébként, mert ez nálam úgy kezdődött kisebb koromban, hogy nem volt otthon nyomtatónk, és én szerettem volna képeket a falamra. És így jött az ötlet, hogy jó, akkor rajzolok. És akkor az évek folyamán egyre jobb és jobb rajzok születtek” – mesélt portálunknak a kiállításmegnyitó margóján pályája kezdetéről. 

Középiskoláját egyébként az Eötvös József Technikumban végezte kozmetikus szakon, azonban, ahogy meséli, hamar elvesztette érdeklődését a szakma iránt. Később műkörmözés tanulása közben – itt szintén megjelenik a festészet, a kisminták festése – hívták fel a figyelmét arra, hogy tehetséges. Viki végül maradt az Eötvösben, jelenleg felnőttképzésben végzi a pénzügy szakot. Azt mondja, valószínűleg hobbi marad számára a festészet és a grafika, igaz, a mostani kiállítás megint adott neki egy lökést, hogy hosszabb szünet után visszatérjen a rajzoláshoz.

A fiatal alkotó szívesen fest vagy rajzol pillangókat, koponyákat – ezek több képén is megjelennek. „Az absztrakt műveket is szeretem, mert ott nem kell figyelnem arra, hogy tökéletes legyen, inkább az érzés vezeti az ecsetet vagy a tollat” – fűzi hozzá.

Érdekesség, hogy képeinek mindig angol címet ad. Hogy miért? “Az angol nyelv valahogy biztonságosabb érzés. Nem tudom pontosan megmagyarázni. Ha valami kényelmetlen, azt könnyebben fejezem ki angolul. Valahogy belsőségesebb számomra.”

A kiállítás látogatóinak végül arra is lehetőségük nyílik, hogy egy falra kihelyezett papírlapon jelöljék, melyik kép tetszett nekik a legjobban: “Az volt az elképzelés, hogy szülessen egy közös műalkotás a nézőkkel. Hogy tegyenek kis jelölést, rajzot, szívecskét, írást – bármit” – magyarázza a szimpatikus fiatal művész, akinek hamarosan egy szűkebb körű kiállítása az iskolájában, az Eötvösben is megtekinthető lesz.

Végül azt is megtudjuk, Viki az írásban is tehetséges: a klub berkeiben működő Timeless Stúdió eddig gyártott három kisfilmjének egyikéhez, a nemrég bemutatott Melódia címűhöz ő írta a forgatókönyvet.

A kiállítás március 19-ig tekinthető meg.