Még nem döntött a törvényszék a vásárhelyi Fidesz kastélyos beadványáról

A Szegedi Törvényszékhez fordult a Fidesz-KDNP vásárhelyi szervezete, miután a Helyi Választási Bizottság április 14-i ülésén nem hitelesítette a kastélyos népszavazási kezdeményezését. A Fidesz a törvényszékhez fordult jogorvoslatért, ám az még nem döntött az ügyben.

Még március 27-én nyújtotta be Szél István és Markó Csaba, a Fidesz–KDNP települési képviselői a Helyi Választási Iroda vezetőjének, Angyal Zsoltnak azt a népszavazási kezdeményezést, amelyben azt kérdeznék a vásárhelyiektől:

„Ön egyetért-e azzal, hogy a szabadkígyósi Wenckheim-kastély Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába kerüljön, és az erre irányuló szerződéseket a közgyűlés jóváhagyja?”

A Szél István, Nagy Enikő Diána, Szeibel Máté és Markó Csaba által kezdeményezett népszavazási kezdeményezés áll a hátterében annak, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium kezdeményezte a már Vásárhelynek ítélt tulajdonjog visszavonását. Igaz, éppen egy nappal azelőtt, hogy a képviselők benyújtották volna hivatalosan a kezdeményezést. Mindez annak ellenére történt, hogy Lázár János korábban egy Facebook-videóban bejelentette: a városa, azaz a hódmezővásárhelyi önkormányzat kapja meg a kastélyt, miután annak pályázatát elfogadták. Később a minisztérium közölte, hogy tudomásukra jutott a helyi népszavazás kezdeményezése, ezért a kastélyátadást felfüggesztették. Ezzel kapcsolatban azonban azóta sem kapott hivatalos értesítést a vásárhelyi önkormányzat.

A dr. Kis András elnökölte Helyi Választási Bizottság április 14-i, városházi ülésén egyhangú határozattal megtagadta a kérdés hitelesítését, azzal az indokkal, hogy az nem felel meg a kérdés egyértelműségének követelményének. Dr. Kis András a döntés indoklásakor – mintegy negyedórán át ismertetve a beadványt és a népszavazásokkal kapcsolatos kúriai döntéseket – hangsúlyozta: a kérdésnek egyértelműnek kell lennie az átlagosan tájékozott választópolgár számára is. Emellett van egy jogalkalmazói és jogalkotói egyértelműség is, amely a közgyűlésre vonatkozik. A szerződés titkos részeit azonban még a közgyűlés sem ismeri.

– Azt kell vizsgálni, hogy a választópolgár rendelkezik-e minden fontos és lényeges információval, amikor döntést hoz – mondta akkor. – Ha a népszavazás érvényes és eredményes, akkor az kötelezné a közgyűlést, de még az sem világos teljesen, mit takar a „kastély tulajdonba kerülése” kitétel, mert a pályázati anyag egy része titkos. A tulajdonszerzés nem automatikus: először egy átmeneti időszak következne, majd a miniszter döntene a végleges tulajdonba adásról. Így az is előfordulhat, hogy a vásárhelyiek többsége hiába szavaz igennel, három-négy év múlva mégsem szerez tulajdont a közgyűlés. Az sem világos az átlagosan tájékozott választópolgár számára, hogy milyen szerződéses konstrukcióban, jogcímen, pénzügyi feltételekkel, jogokkal és kötelezettségekkel járna mindez. A kastélyt fenn kell tartani, majd fel is kell újítani tíz éven belül. Nem egyértelmű az sem, hogy ennek mi lenne a forrása: az önkormányzat rendeletéből, állami támogatásból vagy más módon történne-e. Mindezek alapján a Helyi Választási Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, ezért megtagadta a hitelesítését – sorolta a döntéskor mérlegelt körülményeket a bizottság elnöke.

A népszavazást kezdeményezők nem nyugodtak bele a Helyi Választási Bizottság döntésébe, az adott határidőn belül, azaz április 29-én délután 4 óráig eljuttatták a Szegedi Törvényszékhez felülvizsgálati kérelmüket.

Erről azonban a Szegedi Törvényszék még nem döntött. Kérdésünkre közölték, hogy „… az eljárásban döntés még nem született. A bíróság az irányadó törvényi rendelkezéseknek megfelelően felhívta a kérelmezettet a védirat előterjesztésére, a kérelemről a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése alapján a védirat beérkeztét követően nem peres eljárásban, tárgyaláson kívül dönt a törvényben írt határidőben.”

A védirat ez esetben a beadvány ténybeli és jogi érvek előadása, valamint bizonyítékok megjelölése.