Czutor Béla emléknapot szervezett az 1 Magyarország Egyesület, hogy letegyék az alapkövét egy olyan stratégiának, ami a romák integrációját, illetve az emlékezetpolitikájuk egyik alapelemét, az értékek megmutatását célozza.
Czutor Béla prímás vásárhelyi születésű, és soha nem is ment el a városból, pedig többször csábították Pestre. 1863. február 2-án született és rá pontosan 46 évre hunyt el tüdőbajban. A vezérprímásként muzsikáló művész számos vásárhelyi vendéglőben fordult meg, kitűnő szervező és fejlesztő ember volt, országos hírnévre tett szert – mondta el az alpolgármester. Dankó Pistával örök barátságot kötött, aki később gyógyítására szervezett bált Vásárhelyen. A vásárhelyi sétatéren Béla Cigány muzsikál című nótát Dankó Pista írta nagy barátjának, aki nagyon támogatta a vásárhelyi cigányokat. Kenéz Heka Etelka adománya Béla Cigány domborműve, amelyet a híres hegedűvirtuóz emlékére a Fekete Sas épületének sarkán helyeztek el. Itt rótta le kegyeletét és helyezték el az emlékezés koszorúit a szervező 1 Magyarország Egyesület, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, miután Varga Dóra tolmácsolásában megismerhettük Czutor Béla életét és munkásságát. A hegedűszó és Vörösmarty Mihály illetve Daróczi József versei méltó módon emelték a megemlékezés színvonalát.
A Czutor emléknap a Csúcsi Olvasókör épületében folytatódott, ahol Varga Gusztáv, a Kalyi Jag elnöke ünnepi beszédében elmondta, hogy a roma kultúra értékeit becsülni kell, meg kell mutatni és dicsérni nemcsak azokat kell, akik művelik, hanem azokat is, akik nem engedik a feledés homályába veszni azt. Kihangsúlyozta, nemcsak egy-egy részét kell átadni a roma kulturális hagyatéknak, hanem törekedni kell a teljes egészének megőrzésére és átadására. Elmondta: nincs alá- vagy fölérendelt kultúra, ami jobb vagy rosszabb a másiknál, minden kultúra érték.
Márki-Zay Péter polgármester üdvözölte a kezdeményezést és kihangsúlyozta, a város azért dolgozik, hogy mindenkinek egyenlő esélyei legyenek, ne a bőrszín határozza meg azt, hogy kiből mi lesz.
„A cigány szót is azért használjuk, mert a szó nem szabad semmilyen negatívumot tartalmazzon” – mondta, majd vázolta a Szent Ferenc program célkitűzéseit, amelyek szintén – többek között – a felzárkóztatást és integrálást célozzák. Aláhúzta, nem asszimilálni, hanem integrálni kell a cigányokat, azaz legyen mindenki büszke saját kultúrájára, saját identitását fel nem adva vigye tovább a kultúrát.
Czutor Béla az akkori kor Azahriah-ja volt
– emelte ki Márki-Zay Péter, aki elmondta, mindig ott lesz, ha valakit bántanak származása miatt, és a város mindig minden jó kezdeményezést támogat lehetőségei szerint.
Ferkovics Menyhért, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is mondott köszöntő beszédet, amely során bejelentette: készülőben van egy könyv, amelyben generációkra visszamenőleg összegyűjtik azokat a muzsikusokat, akik Vásárhelyhez és környékéhez kötődnek.
A Czutor Béla emléknap szervezője, az 1 Magyarország Egyesület nevében Kállai András szobrász köszöntötte a résztvevőket és kihangsúlyozta a hiteles emlékezetpolitika fontosságát, amely politikamentesen mindenkinek érdeke. Azt mondta, nem hidat kell építeni, hiszen a híd már megépült, Czutor, a 48-as, 56-os romák már megépítették. Kiemelte, hogy ahogyan az 1990-es marosvásárhelyi események során, amikor Puczi Béla vezetésével a románok által megtámadott magyarok segítségére siettek a cigányok, olyan hittel és tisztelettel kell megemlékezni azokról a magyarokról is, akik sokat tettek a romákért.
„Azokat is tisztelni kell, akik a magyar identitásunkat erősítik, mert nekünk kettős aranypánt van a homlokunkon az egyik a magyarság, a másik a cigányság” – fogalmazott.
A rendezvény fiatalok előadásával folytatódott, ahol az autentikus cigányzene hallatán többen táncra perdültek. Közben roma fotókiállítást is megtekinthettek az érdeklődők, ahogyan azokat a rajzokat is megcsodálhatták a jelenlévők, amelyek a „Helyi roma hőseink” rajzpályázatra érkeztek.
Hozzászólások lezárva.