„Ott van forradalom, ahol elzárják a békés hatalomváltás lehetőségeit” – erről beszélt Márki-Zay Péter a hódmezővásárhelyi március 15-i ünnepségen. Vasárnap délelőtt a Kossuth téren emlékezett meg a város az 1848-as történelmi eseményekről. A polgármester beszédében történelmi párhuzamokkal, irodalmi idézetekkel és aktuálpolitikai utalásokkal idézte fel a 178 évvel ezelőtti történések hagyatékát.
Az ünnepségen elmondott beszédében Márki-Zay Péter először is történelmi példákon keresztül értelmezte a forradalom jelentését és szerepét. Mint fogalmazott, 1848 öröksége nem csupán egy történelmi emlék, hanem olyan tapasztalat, amely a jelen politikai folyamataira is rávilágít.
Beszédében külön kitért arra, mit is jelent valójában a forradalom. Mint mondta, definíció szerint „a fennálló rend erőszakos megdöntése”, amely azonban nem feltétlenül jár fegyveres harccal.
A polgármester szerint a magyar történelem több ilyen fordulópontot is ismer, mint fogalmazott: „Ez volt a célja 1848-nak, 1956-nak és 1990-nek is, mindegyik forradalmunknak.”
Ezek közül 1848-ban az úrbéri viszonyok felszámolása és a feudalizmus leváltása volt a cél, vagyis egy polgári berendezkedés megteremtése. 1956-ban a diktatúra és a tervutasításos gazdaság ellen lázadt fel a társadalom, a cél a szabadság és a magántulajdon helyreállítása volt. 1990-ben pedig, a rendszerváltás során, a demokrácia, a jogállam és a piacgazdaság kiépítése, valamint a keleti blokkból való kilépés és az európai integráció jelentette a fordulatot.
A beszédében hangsúlyozta: a társadalmi igazságtalanságok és a különbségek gyakran vezetnek robbanáshoz. „A társadalmi különbségek hajlamosak feszíteni a húrokat” – mondta, majd több történelmi példát is említett.
A polgármester ugyanakkor aláhúzta: demokratikus berendezkedésben elvileg nincs szükség forradalomra. A demokrácia lényege ugyanis szerinte az, hogy a hatalom békésen leváltható: „Ha ott panaszkodnak a hatalmon lévőkre, akkor egyszerűen leváltják őket” – fogalmazott, vagyis
ott van forradalom, ahol elzárják a békés hatalomváltás lehetőségeit.
Kiemelte: ha egy hatalom korlátozza a szabadságjogokat, elhallgattatja az ellenvéleményeket vagy torzítja a politikai versenyt, az hosszú távon elkerülhetetlenül változáshoz vezet. “A változás megállíthatatlan”, még akkor is, ha azt egy ideig késleltetni lehet.
A polgármester ezt követően párhuzamot vont a 178 évvel ezelőtti történések és a jelen politikai helyzete között. Élesen bírálta a jelenlegi magyar kormányt, amely szerinte „hatalmával visszaélt, loptak, csaltak, hazudtak”, és a politikai rendszer átalakításával igyekszik tartósan hatalmon maradni. Szerinte a hatalom a választási szabályok módosításával, a médiarendszer átalakításával és propagandaeszközökkel próbálja biztosítani pozícióját.
„Az ellenzéki sajtót fölvásárolják, bezárják, cenzúrázzák. Választási rendszert, törvényeket, alkotmányt módosítanak a hatalmon maradás érdekében” – mondta.
Márki-Zay Péter a közelgő választásokat történelmi jelentőségűnek nevezte. Úgy fogalmazott:
2026. április 12. egy békés, vértelen forradalom lehetősége a hazának.
Szerinte a mai magyar politikai küzdelem már nem fegyverekkel zajlik. A jelenlegi hatalom manipulációval és propagandával megy harcba, a társadalomnak azonban vannak eszközei, hogy mindez ellen fellépjen:
„A családban, munkahelyen, kocsmában, közösségi médiában leplezzük le és nevessük ki a mesterséges intelligenciával készült hamisítványokat” – kért mindenkit.
A beszéd végén Márki-Zay Péter Petőfi Sándor sorait idézte, aki A nemzethez című versében fogalmazta meg azt a gondolatot, hogy vannak történelmi helyzetek, amikor nem lehet csendben maradni. Petőfi sem tudta, mi lesz a küzdelem vége, emelte ki a polgármester, „de azt tudta, hogy hallgatni nem lehet”.
A politikus így fogalmazott: a történelemben nincs veszélyesebb pillanat annál, „amikor egy nemzet már érzi a bajt, de még nem mozdul”.
Most, amikor 178 év elteltével 1848. március 15-ére emlékezünk, ez a kérdés áll előttünk is: hallgatunk-e, vagy felébredünk végre…
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés.
Válasszatok!
– zárta beszédét Márki-Zay Péter.
Az ünnepségen Sándor Vince Tamás, a Petőfi szavalóverseny egyik résztvevője adta elő Arany János Nyalka huszár című versét, az Árendás Néptáncegyüttes pedig a Dűvő zenekar kíséretével adott látványos műsort.
A rendezvény végén a Kossuth-szobornál koszorút, illetve az emlékezés virágait helyezte el a hódmezővásárhelyi önkormányzat, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, a Mindenki Magyarországa Néppárt, a fegyveres testületek képviselői, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a Hódvilág Tisza Sziget, a Tiszta Vásárhelyért Egyesület, a Hódmezővásárhelyi Nyugdíjas Szövetség, a 112. Kubinyi Zoltán Cserkészcsapat és a Pálffy Huszár Egyesület.
Hozzászólások lezárva.