Középiskolai felvételik: nem voltak könnyűek, de meg lehetett őket oldani

Mintegy 70 ezer diák (52 ezer nyolcadikos, 11 ezer hatodikos és több mint 6 ezer negyedikes) írta meg tegnap délelőtt 10 órától központi felvételi vizsgáját matematikából és magyarból. Az Eduline kíváncsi volt néhány diák és a szaktanárok véleményére is.

Nem volt könnyűek az idei középiskolai felvételi feladatsorok, és ez igaz mind a matematikára, mind a magyar nyelv és irodalomra. Az Eduline portál szokása szerint több diákot és szakértőt is megszólaltatott a témák nehézségét illetően.

Egy Linda nevű nyolcadikos diák azt árulta el, hogy mind a magyar, mind a matematika feladatsor összességében könnyű volt, bár – ha választani kellett – a matek egy kicsit nehezebbnek bizonyult. Ott két feladatot emelt ki, mint ahogy többen is. Az egyikben egy dolgozó éves jövedelmét kellett értelmezni: a fizetés 100 tallérból és egy munkaruhából állt, azonban a férfi hét hónap után felmondott, így végül mindössze 20 tallért és a ruhát kapta meg. A feladat azt kérdezte, mennyibe került a munkaruha. Míg a másikban arányszámításra épülő példát kaptak a diákok, amelyben különböző életkorokat kellett kiszámítani.

Hanna kifejezetten nehéznek találta a magyarban a versel kapcsolatos feladatot: „aki nem emlékszik a verselésre szótagok alapján, az a versrésznél teljesen elveszett – mint én is, de voltak egyszerűbb feladatok”- mondta.

Kamilla meg volt elégedve a magyar felvételijével, matekból neki is a fentebb leírt hatos feladat okozott gondot, a tízest viszont szerencsére jól megoldotta.

Bár a magyar írásbelin akadtak kifejezetten barátságos, a diákok szerint is könnyebb feladatok, több olyan kérdés is szerepelt, amely komoly nehézséget okozhatott. Ilyen volt már az első feladat is, ahol „madárnyelven” írt szavak jelentését kellett megfejteni, mondta Kovács Krisztina, a Webkurzus magyartanára. Szerinte nem feltétlenül szerencsés egy ennyire a szokásostól eltérő feladattal indítani a feladatsort, mert ez az egész írásbeli megoldását befolyásolhatta.

Idén Lackfi János versét kaptak a diákok, ami kifejezetten üdítő és játékos szöveg volt, viszont a hozzá kapcsolt feladat a tanár szerint megint csak nehézre sikerült: ha a diák nem jött rá arra a kis nyelvi finomságra, hogy találja meg az igét, akkor ezt a feladatot nem tudta megoldani.

Tovább megjegyezte, hogy az egyik feladatra, ahol hexametert kellett építeniük, sok diák nyolcadikban még nincs felvértezve.

Schiller Mariann tanár a hatodikosok és negyedikesek feladatsoráról azt mondta, hogy azok sajnos hosszúnak bizonyulhattak.

A szaktanár szerint a feladatlapok jelentős része továbbra is nagy hangsúlyt helyez a helyesírásra, a szólások ismeretére, valamint az ábécérend és a betűrend pontos alkalmazására. Ezek olyan készségek, amelyek elsajátíthatók, ugyanakkor kevéssé árulkodnak arról, hogyan gondolkodik egy gyerek, mennyire tud tanulni vagy problémát megoldani. Ugyanakkor a szövegértési feladatokat jónak értékelte.

A magyar érettségivel kapcsolatban az volt a vélemény, hogy a legnagyobb gond továbbra is az, hogy a tesztek rendkívül hosszúak, és aránytalanul nagy hangsúlyt fektetnek a lexikális tudásra és a mechanikus készségekre. A fontosabb tudásukat véleményük szerint a szövegértéssel és szövegalkotással lehetne kihozni belőlük.

Töreky Szilvia, a Webkurzus matektanára szerint a három évfolyam számára jelentős fejtörőket okozhattak a matek feladatok. Volt ahol viszont épp a végére jutottak a nehezebb, összetettebb feladatok, amikor a diák már igen elcsigázott lehetett.

Összegző véleményében elmondta, hogy a negyedikeseknél a tavalyihoz képest vizuálisan a sok szöveg, ábra, felsorolás miatt elsőre ijesztő lehetett egy tízévesnek még akkor is, ha matematikailag nem volt nehéz őket megoldani. A hatodikos vizsgasor könnyebbnek tűnt, viszont lényegesen több volt benne a jó logikai képességet igénylő feladat.

A nyolcadikosok által írt feladatsorokat itt tudják megnézni. A 6 és 8 osztályos gimnáziumokba felvételizők feladatsorait pedig itt olvashatják.