Július hetedike volt 2025 egyik legpusztítóbb napja Magyarország számára, hosszú évek óta nem látott vihar verte végig a hazát, s ezt sem a Dél-Alföld, sem Hódmezővásárhely nem úszta meg. Kidöntött fák, leszakadt vezetékek, cserépdarabok mindenfelé, no meg számos sérült autó, így nézett ki július elején a város. Sokan az idősebbek közül úgy fogalmaztak a hetedikei ítéletidő és az okozott károk kapcsán, hogy még soha nem láttak ilyet.
„A tegnapi vihar óriási pusztítást végzett Hódmezővásárhelyen, rengeteg ház tetőjét rongálta meg, a Kása-erdőben de városszerte is több száz fa dőlt ki, sokat tövestől kicsavart a szél” – így számolt be a nevezetes vihar másnapján Márki-Zay Péter polgármester. Több száz házban 24 óra alatt sem állt helyre az áramszolgáltatás, egyes városrészekben akár két napig is eltartott, mire rendbe jött. Az áramszolgáltatás problémái miatt a vízzel is adódtak nehézségek, a vihar miatt a Kása-erdőben lévő kilenc kútból három kiesett, így lecsökkent a víznyomás, illetve a magasházas övezetekben átmeneti vízhiány is keletkezett. Az Alföldvíz munkatársai a károkat másnapra helyreállították.
A városi intézményeket sem kímélte a vihar, ezek közül a strandot sújtotta legsúlyosabban, így az másnap nem zárva is tartott. A Kertvárosi óvodánál és bölcsődében is komoly károk keletkeztek, ott egy nyárfa dőlt a kerítésre, illetve egy platánág zuhant rá. A Petőfi 6. szám alatti iskolaépületnél két autót zúzott szét egy kidőlt fa, de az Alföldi Galéria udvarán is megrongálódott az önkormányzat két munkatársának magánautója, illetve sok ezer lakossági kár is keletkezett.
A legnagyobb károk a Takács Ferenc és a Zrínyi utcákon keletkeztek, a vihar megrongálta a villanyoszlopokat is. Az Ady Endre utcán pedig leszakadt a felsővezeték a tram-train vonalán, így a vasútvillamos sem járt a városban, a járatok Szeged, Rókus vasútállomástól a Hódmezővásárhely, Népkert megállóig közlekedtek.
A lakosoknak akkor saját házuk környékén, az udvarokon maguknak kellett elhárítani a károkat, de ezen felül önkéntes csapatok is segítettek a közterületek megtisztításában. Gyöngyösi Ferenc alpolgármester és baráti köre pélédául „láncfűvésszel járták a várost”. A vármegye tűzoltó egységei pedig többszáz hívást fogadtak a vihar napján, illetve másnapján megyeszerte. Valamilyen mértékben mindenki igyekezett kivenni a részét a kármentésekből, a Kossuth Kifli Kávézó vezetése például örömét is kifejezte, hogy sok civil napi több kávéra is meghívta a javításokon, takarításokon dolgozó munkásokat.
Alapvetően a városnak nem lett volna kötelessége segíteni a magántulajdonok károsodása esetén, mégis találtak rá módot. Az egyik az volt, hogy a város mozgósította azokat a partnereit, akik tetőjavítással foglalkoznak, ezeket összegyűjtötték a város honlapján, ahol bárki számára elérhetők voltak. Ezen kívül a város úgy döntött, hogy átlagosan körülbelül 30 ezer forintot tudnak adni tetőjavításra, a sérült autók esetében maximum 200 ezer, épületre pedig maximum 500.000 Ft-os segélyt fognak tudnak adni rászorultsági alapon, amennyiben a biztosító nem fizet. A nem szociálisan rászorulók esetében pedig 340.000 Ft/fő jövedelemhatárig tudnak segíteni, mindezt akkor az önkormányzatnál kellett igényelni.
Hozzászólások lezárva.