Január 22-én, csütörtökön Hódmezővásárhelyre látogat Jeszenszky Géza, aki nyitóelőadást tart este 5 órakor a Városházán, a Márki-Zay Péter polgármester által alapított Hódmezővásárhelyi Közéleti Akadémián. Előadásának címe „Van-e mitől félniük a magyaroknak 2026-ban?” – elég sejtelmes és figyelemfelhívó.
A közelgő hódmezővásárhelyi látogatása kapcsán a volt külügyminisztert erről kérdeztük.
Kitől, mitől, illetve kell-e egyáltalán a magyaroknak félniük 2026-ban?
Az Orbán-kormány folyamatosan riogatja a magyar társadalmat azzal, hogy az EU, a „brüsszeli kígyófészek” háborút akar kirobbantani Oroszországgal. Elképzelhető-e, hogy józan emberek, felelős vezetők háborút akarnak kezdeni, ráadásul egy atomfegyverrel rendelkező hatalom ellen? Háborús veszélyt egyedül Oroszország és az őt támogató országok jelentenek Európa, így Magyarország számára is. Amennyiben nem sikerül Ukrajnában megállítani az orosz agressziót, akkor következhet Moldova, a balti államok – és ez már támadás a NATO ellen. Ma is érvényes a régi római mondás: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, azaz legyen olyan katonai erő, amely a támadási szándékot megfékezi.
Veszélyes vizeken evez a magyar kormány…
Rendkívül szomorú és szégyenteljes, hogy az 1956-os orosz agresszió áldozata, az Orbán Viktor által vezetett mai Magyarország nyíltan az agresszort, Putyint támogatja, mesterségesen hangulatot kelt a hősiesen védekező Ukrajnával szemben, és vétóval próbálja akadályozni Ukrajna európai integrációját. Az EU- tagságnak már a puszta perspektívája biztosította a Kárpátalján élő magyar kisebbség magyar nyelvű oktatásának a folytatását. Országunkra, magunkra és utódainkra veszélyt csak a jelenlegi kormány további regnálása jelent.
Ön egy jelentős történelmi időszakban volt Magyarország külügyminisztere, a kormány meghatározó tagja. Miként látja most a rendszerváltozást? Kellett volna-e valamit másként tennie az Antall-kormánynak, illetve tárcája területén Önnek?
Írtam egy könyvet a rendszerváltozás külpolitikájáról, ennek a második kiadása alapján megjelent az angol nyelvű változat is. Ez a memoár és az elemzés ötvözete: Kísérlet a trianoni trauma orvoslására. Magyarország szomszédsági politikája a rendszerváltozás éveiben (Budapest: Osiris, 2023). A rendszerváltozás külpolitikailag nagyon sikeres volt, megalapoztuk NATO- és EU-tagságunkat. Kisebbségvédelmi törekvéseink azonban elmaradtak a várakozásainktól. A ma is sok vitát kiváltó 1991-es magyar–ukrán szerződésre viszont külön is büszke vagyok, ordas hazugságokat terjesztenek róla.
A ’90-es években Nyugaton mindenki az úttörő magyarok és a lengyelek vállát veregette a kelet-közép-európai változások miatt. Most egyre inkább szégyenkeznünk kell.
Ez az Orbán-kormány egyik nagy bűne. Két világháborúban a vesztes oldalon álltunk, a másodikban egyértelműen a rosszon, és negatív volt az ország külföldi megítélése. 1956 „lemosta a gyalázatot”, a rendszerváltozásban vitt szerepünk pedig világszerte elismerést és népszerűséget hozott a magyar névnek. Ma még külföldi barátaink is azt kérdezik: hogyan lett az ország a keleti diktatúrák „trójai falova”, Putyin csatlósa?
Kajdi József, Antall József kabinetfőnöke tavaly Vásárhelyen járt, és interjút adott a Hódpressnek, amelyben határozott véleményt fogalmazott meg. Azt mondta: „ha Antall József ma élne, Orbán Viktor legnagyobb bírálója lenne”. Ön jól ismerte Antallt, hogy látja ezt?
Tizenöt éves koromtól ismertem Antallt. Előbb osztályfőnökömként, később barátként, majd feleségem révén rokonná válva, végül politikusként, államférfiként. A mai kormány politikájával, keleti orientációjával és a parlamentarizmus megcsúfolásával a legélesebben állna szemben. Ahogyan szemben állt a Kádár-rendszerrel is.
Mit gondol Magyar Péterről?
Minden elismerés megilleti a Tisza Párt elnökét azért, hogy hősiesen küzd az országot gazdaságilag is tönkretevő, korrupt kormány leváltásáért. Hívei és támogatói imponáló, önfeláldozó munkával segítik, hogy megmentsük a rendszerváltozás eredményeit, és megvalósítsuk annak céljait, amelyeket a sorstárs országok sok tekintetben már el is értek.
Ha egy mondatban kellene megfogalmaznia, mit tanácsolna Magyar Péternek, ha ő lenne a következő miniszterelnök?
Mutassa meg az Orbánra szavazóknak, hogy nem ellenségként tekint rájuk, hanem felvilágosítandó, meggyőzendő honfitársakként. De nincs is szüksége ilyen tanácsra, hiszen benne van a programjában, nyilatkozataiban. Tehát az én tanácsom: Vissza az európai demokráciák szövetségébe!
Hogy látja, a lehetséges új kormány külügyminiszterének lesz-e nehezebb dolga, vagy Önnek volt 1990-ben?
Sokkal nehezebb dolga lesz az utódomnak, mert jóvá kell tennie másfél évtized rossz politikájának következményeit. A mai Külügyminisztérium személyi állománya sokkal gyengébb, mint az 1990-ben átvett gárda volt. Ugyanakkor a demokratikus világ támogatni fogja az Orbán-rendszert leváltó kormányt.
Mint volt külügyminiszter, nagykövet, diplomáciában jártas ember, mit javasolna utódjának 2026-ban első lépésekként?
Sürgősen meg kellene szerveznie az új miniszterelnök villámlátogatásait, elsősorban Varsóba, Brüsszelbe, Berlinbe és Párizsba, Antall nyomában. A minisztérium állományába vissza kellene hívni a Szijjártó által eltávolított tapasztalt diplomatákat, és bőven meríteni kellene az alkalmas újakból is pályázatok és interjúk útján. Ebben – más régi külpolitikusokkal együtt – szívesen segíteném az új külügyminisztert.
Ha Orbán veszítene, átadná jogállami módon a hatalmát?
Ha kellő fölénnyel nyerne az ellenzék, akkor – remélem – igen. Szoros vereség esetén azonban megpróbálhatja az államfő és az Alkotmánybíróság segítségével megkérdőjelezni az eredményt. Veszedelmes az ország politikai megosztottsága. A kormány és propagandistái a legnemtelenebb módon és eszközökkel támadják azokat, akik véget próbálnak vetni az antidemokratikus módszereknek, a korrupciónak, a pazarlásnak, valamint a katasztrofális gazdaság- és külpolitikának. Minden alávalóságra fel kell készülnünk.
Jeszenszky Géza előadására a Hódmezővásárhelyi Közéleti Akadémián 2026. január 22-én este 5 órakor a városháza dísztermében kerül sor. A rendezvény nyitott és ingyenes, előregisztráció nem szükséges.
(Molnár Róbert)
Hozzászólások lezárva.