Hunyadiról is szó lesz a vásárhelyi Történelemtudományi Találkozón

Szombaton a Mátyás utcai Olvasókörben kezdődött meg a Vásárhelyi Történelmi Kör 18. Történelemtudományi Találkozója, melynek egy hetében érdekesebbnél érdekesebb vásárhelyi és más tematikájú előadások hangzanak el 56 előadótól. Hunyadi Jánosról is szól lesz!

Ötvenhat előadó hatvankét előadása hangzik el az idei, immár 18. alkalommal megrendezett Történelemtudományi Találkozón. Az előadók igencsak változatos témakörökben végzett kutatásaikról számolnak be, közérthetően.

– A konferencián az előadók a saját friss kutatásaikat mutatják be az érdeklődőknek. Kialakult egyfajta tematikai csomópont ebből a 62 előadásból, hiszen szombaton önálló szervezésű blokk volt Tormay Cécile, illetve Klebelsberg Kuno évfordulója kapcsán. De emellett irodalomtörténeti blokk is megtalálható, és személyes szándékom is volt Németh Lászlóra emlékezni, így három előadás fog elhangzani róla. Tegnap az esszéíró Németh Lászlót mutatta be Domonkos László, hétfőn pedig Sipka Rózsa is fog róla beszélni, illetve Sipka Sándor gyűjteményes Németh László-kötetéről szól Nahimi Péter – mondta Diószegi Szabó Pál, a Vásárhelyi Történelmi Kör társelnöke. – A konferencia minden egyes napja verssel, felolvasással, szavalattal, vagy zenével kezdődik, ilyen értelemben az irodalomtörténet is jelen van, de egy előadás erejéig Madách Imre is felbukkan. A találkozó gerincét idén a jelenkor témái adják, de a Hunyadi-filmsorozat révén a nándorfehérvári diadalról is szó lesz – tette hozzá.

Diószegi Szabó Pál kiemelte, hogy a Történelemtudományi Találkozó úgymond nagykorúságba lépett, és regionális konferenciává vált, amelynek szervezése tavasszal kezdődött. – Sokszor az előadók megelőznek bennünket azzal, hogy szeretnének úgy szabadságot kivenni, hogy ide eljussanak, mivel ennek a légköre más, mint az egy-két napra összezsúfolt konferenciáké. Azaz van egy erős igény az előadók részéről is, akik gyakran kis tematikus blokkokat szerkesztve jönnek hozzánk – mondta. A konferencia kisebb költségvetésű rendezvény, tehát nem pályázati projektek eredménye.

A szombati előadások között volt a pécsi Borjáti Balázsé is, aki A Vilniusból származó Maislis család története és híres szülötteinek életútja címmel tartott előadást, amely a 18. század végétől az I. világháború végéig tartó korszakot ölelte fel.

– 2018 óta zsidó temetőket kutatok, s ahányszor idegen városba utazom, mindig felkeresem azokat. 2024 nyarán, amikor először voltam itt, ellátogattam a vásárhelyi zsidó temetőbe, ahol belebotlottam egy olyan síremlékbe, amelyen egy olyan személy neve szerepelt, akinek igen ritka a családneve a magyar zsidóság körében. Ezért gyanút fogtam, hogy szigetvári származású lehetett. Kiderült, hogy dr. Maislis Mór budapesti ügyvéd síremlékére bukkantam, akiről kiderült, hogy ő az első szigetvári rabbi, Raffael Maislis fia, aki fényes ügyvédi karriert futott be Budapesten, de betegsége miatt – orvosa javaslatára – Vásárhelyre költözött – vélhetőleg felesége családja révén –, ahol másfél év múlva elhunyt.

A Pécsi Tudományegyetem másodéves doktorandusz hallgatója nemcsak a néhai ügyvéd családjának Vilniusból eredő szálaival, hanem leszármazottaival is foglalkozott, s kutatási eredményeit meg is osztotta a konferencia érdeklődő közönségével.

Egy másik érdekességet a nemrégiben Vásárhelyre költözött Balogh Gyula irodalomtörténész előadásából tudott meg a közönség, mégpedig azt, hogy a múlt század elején a „szecesszió” kifejezést – ma már igencsak meglepő módon – a sportra is használták.

– Nemcsak az általunk ismert stílustörténeti, vagy mentalitástörténeti, illetve közismert értelemben, de például a jog, a politika, illetve a sport területén is. Ez kutatásom egy kezdődő részterülete: azt vizsgálom, mit jelentett a „szecesszió” kifejezés a sportban a 20. század legelején. Ez egyébként a professzionalizálódás egyik lépcsőfoka: azt jelenti, hogy a profi sportolók kiszakadnak az addig egységes országos ligákból – mondta a kutató, aki sokat foglalkozott tanulmányai során, azaz az elmúlt 15 évben a szecesszióval, felkutatva, hogy a korabeli sajtó ezt a kifejezést konkrétan mire is használta az 1900-as évek első néhány évében.

A Mátyás utcai Olvasókörben zajló találkozó nyitott, azaz bárki beülhet bármely előadásra. A pontos program itt olvasható.