Hiába esett a hó és az eső, csak a talaj felső részén ázott fel a talaj Vásárhely határában

A tél folyamán átlagos mennyiségű csapadék hullott, ami megkegyelmezett az őszi vetésű növényeknek. Ennek ellenére a Dél-Alföld ezen részén, sőt országosan is jelentős csapadékhiány maradt, így komoly vízhiány tapasztalható a talajokban. Csak egy méterig ázott fel a talaj, az alatta lévő két méter csontszáraz maradt.

– Ez jelenleg azt jelenti, hogy körülbelül egy méter mélységig ázott át a talaj, majd mintegy kétméteres száraz réteg következik, és csak ezután kezdődik a talajvízszint. Ideális esetben a kapilláris vízemeléssel megemelkedett nedves talajréteg és a felülről nedvességet kapott réteg találkozna egymással, így a növények gyökerei akadálytalanul fejlődhetnének – mondta Hódi László növényorvos. A SZTE Mezőgazdasági Kar címzetes főiskolai tanára hozzátette, hogy egyelőre nem tudható, hogyan alakul az idei év. Elképzelhető, hogy érkezik elegendő csapadék, de az is benne van a pakliban, hogy 2026-ban szerényebb csapadékmennyiség hullik majd.

– Nemrég egy gazda panaszkodott nekem, hogy szilvafát már alig érdemes ültetni, mert a gyökerek nem érnek le a megfelelő mélységbe. A hétvégén a Kopáncsi Tanyamúzeumnál mintegy 160 gyümölcsfát telepítettek. Valószínűleg ott megmaradnak a fák, hiszen öntözni fogják őket. Kedden én is láttam az új telepítésű gyümölcsöst. Eljutottunk arra a szintre, hogy öntözés nélkül ma már sok növénykultúrát nem érdemes termeszteni. A klasszikus értelemben vett alföldi kultúrák, például a fűszerpaprika vagy a vöröshagyma öntözés nélkül gyakorlatilag esélytelenek ezen a vidéken. De ide tartozik a kukorica is. Elképzelhető, hogy az idei év lesz az, amikor Magyarországon nagyobb területen vetnek napraforgót, mint kukoricát. Régebben a kukorica vetésterülete elérte az 1,3 millió hektárt, mára azonban 700 ezer hektár alá csökkent. Így is bátrak azok a gazdálkodók, akik az Alföld ezen részén öntözés nélkül kukoricát vetnek – mondta.

A szakember úgy látja, hogy a napraforgónak sincsenek túl jó kilátásai; az is meghálálja az öntözést. Bár öntözve többet terem, kevesebb csapadék mellett talán jobban hasznosítja a rendelkezésre álló nedvességet, és némi jövedelmet még biztosíthat. A kukorica viszont, ha főként június–júliusban aszály éri, szinte biztosan nem hoz hasznot.

– Bízom benne, hogy a gabonafélék legalább az aratást megérik. Az árpatáblán is megfigyelhető, hogy a gabonák gyengén, vagy közepesen fejlettek. Későn keltek ki, mivel száraz volt az ősz, és csak november végétől érkezett számottevő csapadék. Ezzel szemben a gyomok kiválóan érzik magukat. Az országos gyomfelvételezések alapján például a tyúkhúr előretörő fajnak számít. Amikor ökológiai változás megy végbe, mindig vannak fajok, amelyek ezt előnyükre tudják fordítani, míg mások háttérbe szorulnak. Sajnos a termesztett növényeink esetében is ezt tapasztaljuk – vetítette előre a klímaváltozás miatti szomorú jövőt.