Hat jó hírt jelentett be Márki-Zay Péter

Márki-Zay Péter polgármester online sajtótájékoztatót tartott kedden délután, amely során hat pontban foglalta össze a város legfrissebb eredményeit, amelyeket „hat jó hírként, győzelemként” ismertetett. A bejelentések között fejlesztési, jogi és együttműködési témák is szerepeltek.

Hódmezővásárhely esélyt kapott a Versenyképes Járások program következő fordulójában való részvételre.

Márki-Zay Péter elsőként arról számolt be, hogy Hódmezővásárhely „hosszú és nehéz egyeztetési folyamat” után ismét bekerült a versenyképes járások programjába. A várost korábban politikai döntés alapján kivették ebből a fejlesztési körből, ami a polgármester szerint „komoly hátrányt jelentett, hiszen ez a program az egyik legfontosabb forrása a helyi gazdasági és infrastrukturális beruházásoknak”.

Elmondása szerint a visszakerüléshez „fél év kitartó tárgyalásra, utánajárásra és lobbimunkára volt szükség”.

„Nem adtuk fel. Újra és újra jeleztük, hogy Hódmezővásárhely is jogosult ezekre a forrásokra. Most végre sikerült elérni, hogy a város ismét része legyen a programnak”

– mondta Márki-Zay, majd hozzátette, hogy nem csak Vásárhellyel „babráltak ki”, Nagykanizsa példáját hozta fel, ahol mindössze 50 milliót kapott a település és egy állami feladatot láttak el belőle, a mentőállomás felújítását.

A polgármester kiemelte, hogy a 2026-os Versenyképes Járások Programnak köszönhetően megvalósulhat a Vásárhely–Mártély–Mindszent közötti kerékpárút, amelyet fontos fejlesztésnek nevezett.

„Ez nemcsak a turizmus, hanem a helyi közlekedés szempontjából is nagy előrelépés lesz”

– tette hozzá.

A polgármester úgy fogalmazott, hogy „azt, hogy most a három polgármester is egy tisztességes ajánlattal jött hozzám, ezt én győzelemként ünnepelem. Szerintem győzelem nekik is, őnekik sem mindegy, hogy egy rendszerváltás után ki tudnak-e menni az utcára, és tisztességgel bele tudnak-e nézni a polgártársaik szemébe.”

Hangsúlyozta, hogy bár korábban kritizálta őket, most a legnagyobb tisztelettel fogadta Mártély, Székkutas és Mindszent polgármestereit hivatalában.

Fellépés a politikai forráselosztás ellen

A második pontban Márki-Zay arról beszélt, hogy a város nem hagyta szó nélkül a politikai alapon történő forrásmegvonásokat.

Elmondta: az önkormányzat panaszt nyújtott be, és jogi eszközökkel is igyekezett fellépni az ellen a gyakorlat ellen, hogy „a kormány politikai szimpátia alapján dönti el, mely települések kaphatnak támogatást”.

„Elfogadhatatlan, hogy egy város csak azért maradjon ki pályázatokból, vagy támogatási programokból, mert az emberek nem a kormánypárti jelöltre szavaztak”

– mondta. Hozzátette: „Ez nemcsak igazságtalan, hanem törvénysértő is. A mi feladatunk az, hogy minden törvényes eszközzel védjük Hódmezővásárhely érdekeit.”

A polgármester szerint a fellépés célja nem a konfrontáció volt, hanem az, hogy a jövőben „ne lehessen a politikai lojalitást mércének használni a támogatások elosztásában”. „Mi nem a kormány ellen, hanem a tisztességes bánásmódért küzdünk” – fogalmazott.

Közösségi tulajdonban marad a szabadkígyósi kastély

A harmadik bejelentés a szabadkígyósi Wenckheim-kastély sorsát érintette. Márki-Zay Péter elmondta, sikerült elérni, hogy a kastély ne kerüljön magánkézbe, hanem közösségi tulajdonban maradjon.

„A szabadkígyósi kastély a magyar épített örökség egyik legértékesebb darabja. Nem hagyhattuk, hogy magánkézbe kerüljön”

– mondta.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a város és több partner közös fellépésével sikerült megakadályozni a privatizációt, és így a kastély megőrizheti közösségi, kulturális szerepét. Úgy fogalmazott: „Sikerült elérni, hogy a szabadkígyósi Wenckheim-kastély ne kerüljön magánkézbe, ne legyen belőle vadászkastély, vagy magánrezidencia. Ez a magyar kulturális örökség része, közösségi térként kell megőriznünk, nem egy szűk kör luxusának.”

„Ez kulturális és erkölcsi szempontból is fontos döntés. Megmutattuk, hogy nem minden eladó, különösen nem az, ami közös értékünk

– tette hozzá Márki-Zay.

A víziközművagyon megőrzése és a fejlesztési ígéret

Negyedik jó hírként a polgármester a város víziközművagyonának megőrzését említette. Elmondta, hogy a kormány kérte az önkormányzatokat, adják át a vízhálózatot az államnak, ám a vásárhelyi városvezetés ezt nem fogadta el.

„A kormány azt kérte, hogy adjuk át a hálózatot ingyen, miközben nem vállalta át a hozzá tartozó, több milliárdos hitelt. Ez azt jelentette volna, hogy odaadjuk a vagyonunkat, de megtartjuk az adósságot. Ezt felelős városvezetés nem tehette meg”

– mondta Márki-Zay. A döntés értelmében a víziközművagyon a város tulajdonában marad, és továbbra is a helyi önkormányzat gondoskodik a működtetéséről.

A polgármester hozzátette: ígéretet kaptak arra, hogy a szennyvíztelep fejlesztése bekerül a következő fejlesztési programok közé. Bár kifejtette, nem ez az első ígéret a szennyvíztelep fejlesztésére, sőt, volt már rá EU-s forrás is, a város meg is pályáztatta, egy profi nemzetközi cég nyerte 4 milliárdért, majd amikor az állam „átvette„, és ők pályáztatták meg, akkor Mészáros Lőrinc nyerte meg 16 milliárdért.

„Négyszeres túlárazás, amikor Mészáros csinál valamit, és nem egy profi nemzetközi cég. Ezt láttuk, nyilván ez fenyeget bennünket a versenyképes járások programban, és nem tudjuk, ki fogja megépíteni például ezt a kerékpárutat, de reméljük, tisztességes áron teszi majd.”

– hangsúlyozta.

Összességében a polgármester szerint Hódmezővásárhely megőrizte a víziközművagyonát, saját forrásból fejleszt, és az állami fejlesztésekből is jogosan részesül, így biztosítva a város hosszú távú fenntarthatóságát:

„És az a győzelem, hogy megvédtük Vásárhely anyagi érdekeit, nem adtuk át úgy a víziközművet, hogy közben a kivásárlásáért évekkel ezelőtt felvett hitelt még mindig nekünk kelljen fizetni. Győzelem győzelem hátán.”

„Ez nem látványos beruházás, de az egyik legfontosabb lesz a város működése szempontjából”

– tette hozzá, majd kiemelte, a város saját forrásból fejleszti a vízhálózatot, és konkrétan a víztorony alépítményének felújítását említette, valamint a jövőbeni terveket a teljes hálózat megújítására.

Az egyházak által oktatásra használat épületek továbbra is önkormányzati tulajdonban maradnak

Az ötödik pontban Márki-Zay Péter az egyházi használatú, de önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokról beszélt. Elmondta, hogy a város jogi úton védte meg ezeket az épületeket, így azok továbbra is a város tulajdonában maradnak.

„A kormány és az egyházak között zajló tárgyalások során egyértelmű nyomás volt arra, hogy az épületek kerüljenek át egyházi tulajdonba. Mi ezt nem támogattuk”

– mondta. Hangsúlyozta: „Nem az egyházak ellen, hanem a város vagyonáért léptünk fel. A városé marad az ingatlan, az egyház pedig továbbra is használhatja. Ez a tisztességes megoldás.”

A polgármester szerint ez a döntés „a közvagyon védelmét szolgálja”, és példát mutat más települések számára is.

Megállapodás a hódmezővásárhelyi zsidó hitközséggel

Hatodik jó hírként Márki-Zay a zsidó hitközséggel kötött megállapodást említette. Elmondta, hogy a város tulajdonában marad a zsinagóga és a holokauszt-emlékhely, de a MAZSIHISZ 50 évre haszonélvezeti jogot kapott rájuk.

„A megállapodás biztosítja, hogy a zsinagóga közösségi és kulturális tér maradjon, miközben a hitközség gondoskodik a fenntartásáról és megóvásáról” – mondta a polgármester.

„Ez minden fél számára előnyös megoldás: a város tehermentesül, a közösség pedig gondoskodik arról, hogy az épület méltó módon fennmaradjon”

– mondta a polgármester. Márki-Zay hozzátette: „Hódmezővásárhely mindig is a tolerancia városa volt. A zsinagóga kulturális és emlékhelyi szerepe továbbra is megmarad.”