Halász Noémi: digitális honfoglalás vagy adatkiadás?

Az adatok eljuthatnak olyan országokba is, ahol az adatvédelmi szabályozás nem feltétlenül olyan szigorú, mint az unióban.

A hétvégén Orbán Viktor bejelentette a „digitális honfoglalást”. „Alapból is elég extrém ez a megfogalmazás, de a DPK adatkezelési tájékoztatója felveti annak a kérdését is, hogy vajon mi foglalunk hont vagy másokat engedünk be hont foglalni?” – tette fel közösségi oldalán a kérdést Halász Noémi, a szegedi Momentum korábbi elnöke.

A vármegyei 2-es számú választókerület képviselőjelöltje kiemelte, hogy az adatkezelésiben szerepel olyan tétel, hogy „Az Adatkezelő a harmadik országbeli adatfeldolgozói részére továbbíthat harmadik országba személyes adatokat”. Ez azt jelenti, hogy a megadott személyes adatok – név, e-mail-cím, lakcím, életkor és telefonszám – kiadhatóak olyan cégeknek vagy személyeknek, amelyek az Európai Gazdasági Térségen kívül működnek. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy az adatok eljuthatnak olyan országokba, ahol az adatvédelmi szabályozás nem feltétlenül olyan szigorú, mint az EU-n belül.

„Bár alapvetően nem tiltott dologról van szó, de mivel kétségeket vethet fel az idézett pont, annak pontosítása szükséges lenne a transzparencia  jegyében. Ez a mondat így inkább egy jelzés, hogy adatokat harmadik országba továbbíthatnak, de a GDPR szerinti teljes körű és átlátható tájékoztatás hiányzik.

Ezért hivatalos levelet küldtem ma reggel az adatvédelmi tisztviselőnek, hogy tisztázza, mely országokra terjed ki az adatátadás, és milyen garanciák mellett történik mindez. Az adatvédelmi szabályozás értelmében a szervezetnek egy hónapon belül válaszolnia kell, így várjuk a választ legkésőbb augusztus 27-ig

– közölte a jövő évi választásokon függetlenként induló politikus, aki szerint „addig is érdemes átgondolni, hogy a digitális honfoglalás üzenete mögött milyen valós adatkezelési gyakorlatok húzódnak meg, és hogy ezek mennyire szolgálják az állampolgárok érdekeit”.