Szombaton délelőtt koszorúzták meg a katolikus temetőben lévő, majd a zsinagóga falán elhelyezett emléktáblát. Az utóbbi helyszínen a mai rasszizmus veszélyeire is felhívták a figyelmet az emlékezők.
Márki-Zay Péter polgármester, Ferkovics Menyhért, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, valamint Tóth István nemzetiségi referens szombaton délelőtt koszorúzta meg a római katolikus temető ravatalozója mellett lévő, a roma holokauszt áldozatainak állított emléktáblát.
A megemlékezés a zsinagógánál folytatódott, ahol a cigány himnusszal kezdődött az ünnepség. A zsinagóga falán négy éve tábla őrzi a roma áldozatok emlékét.
– Itt nemcsak Szent II. János Pál pápának és a zsidóságot mentő vásárhelyieknek van emléktáblája, hanem a cigányság fájdalmának is itt állítottunk emléket négy évvel ezelőtt, s azóta minden augusztus 2-án megemlékezünk a roma holokausztról – mondta Márki-Zay Péter, aki felidézte: fiatal korában kevés szó esett a holokausztról, a cigányokéról pedig még kevesebb. Hozzátette, hogy a rasszizmus mai újraéledése miatt különösen fontos az ellene való fellépés.
– Ez az üldöztetés és a rasszizmus nem új keletű: ennek már 1944-ben is komoly áldozatai voltak. 1944. augusztus 2-án számolták fel végleg az auschwitz–birkenaui cigánytábort; az utolsó 3000 lakót ekkor vezették a gázkamrába. 1972. óta ezen a napon van a hivatalos emléknapja a porajmosnak, azaz a roma holokausztnak. A múlt el nem feledése, a múltról való beszédnek rendkívül fontos funkciója az, hogy mindig emlékeztessük a ma élőket és a következő generációkat – az újabb és újabb felnövekvő fiatalokat – arra, hogy a gyűlölet öl. Nem szép dolog valakit bőrszíne, származása, szociális háttere, vagy vallása miatt üldözni, illetve bármilyen módon kigúnyolni, hátrányos helyzetbe sorolni. Ennek a legsúlyosabb következményei vannak. Hiszen ahogy a zsidók, úgy a roma holokauszt is abban a gyűlöletben gyökerezik, amelyet évszázadokon, évtizedeken keresztül fokozatosan engedett meg magának a társadalom. Szó nélkül, vagy csak nagyon kevesek által szóvá téve követték el ezeket a tetteket generációkon át. A gyűlölet nem bocsánatos bűn; a rasszizmus és a származási, vallási, bőrszín szerinti megkülönböztetés elfogadhatatlan. Amikor most fejet hajtunk a cigányság áldozatai előtt, és kiállunk a cigányság egyenjogúsága mellett, akkor minden rasszizmussal szemben lépünk fel – hangsúlyozta.
– Több mint félmillió cigány testvérünket semmisítették meg, gyilkolták le: gyerekeket, várandósokat, édesanyákat, édesapákat, nagyszülőket, időseket – válogatás nélkül, kegyetlenül. Ők nem háborút vívtak, nem voltak katonák, nem fenyegettek senkit, nem voltak bűnösök. Nem tetteik, vagy életútjuk miatt üldözték őket, mégis vonatra tették őket – mondta Békésiné Kovács Nikolett, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat képviselője, aki hangsúlyozta: nem volt búcsújuk, nem volt sírjuk, nem volt igazságuk. – Sokuk neve nem maradt fenn, arcukat nem őrizte meg sem fénykép, sem emléktábla. Az ő fájdalmuk bennünk is tovább él – fogalmazott. – Emlékeznünk kell rájuk, mert az ő történetük a mi történetünk is. De emlékezni nem elég: nekünk, akik ma élünk, kötelességünk tenni azért, hogy soha többé ne történhessen meg hasonló tragédia. Hogy ne a bőrszín, ne a származás, a vallási vagy politikai nézet határozza meg, kinek van helye ebben az országban, ebben a világban. Kötelességünk megtanítani a gyermekeinknek, mi történt, és miért nem szabad, hogy valaha is megismétlődjék ez a borzalom. Isten nyugtassa ártatlan halottainkat – zárta beszédét.
Erdős László, a vásárhelyi zsidó hitközség elnöke elmondta: előre megírt beszédét összetépte, miután két mai hír megrázta. Az egyik, hogy izraeli zászlóval érkező fiatalokat nem engedtek be Auschwitzba – holott korábban beengedték őket –, a másik pedig, hogy Magyarországon vannak olyan települések, ahova nem lehet szabadon beköltözni.
– Nem szoktam politizálni, de számomra ez megdöbbentő. Kiírták ugyanis, hogy bizonyos iskolai végzettség alatt nem lehet odaköltözni. Ez így kezdődött valamikor: hogy ő nem költözhet, mert nem olyan a bőrszíne; ő nem költözhet, mert horgas az orra; nem lehet iskolába járni, nem lehet tanulni, nem lehet semmit sem csinálni, mert másodrendű polgárokká válunk. És ez engem felháborít. 2025-ben, Magyarországon és Európában hogyan lehet ilyen diszkriminatív dolgokat megengedni? Szerencsére Hódmezővásárhelyen nem küszködünk ilyen problémával. Az önkormányzat minden problémánkban segít – ahogy a cigányok is segítettek, amikor a júniusi vihar százmilliós kárt okozott a temetőnkben. Tanítani kell, oktatni kell, el kell mondani, mert el fogják felejteni, mi történt 1944-ben és 1945-ben. Egyre kevesebben leszünk, és ha nem tanítjuk, nem emlékeztetünk, akkor el fog veszni minden. Eljöhet egy „rablókorszak”, amikor mindenki mindenkinek ellensége lehet bőrszíne, vagy vallása miatt. Ezt meg kell állítani. Itt, ebben a városban békességben élünk, de ha kilépünk Vásárhelyről, máshol, Magyarországon vagy Európában, esetleg a világ más részein, békétlenséget látunk. A mi feladatunk, hogy a leszármazottainknak megtanítsuk és elmondjuk: mi történt, és miért nem szabad, hogy újra megtörténjen. Emlékezni és emlékeztetni ma fontosabb, mint valaha – fogalmazott.
Az emléktáblánál koszorút helyeztek el a városi önkormányzat, a cigány nemzetiségi önkormányzat és a zsidó hitközség képviselői.
1944. augusztus 3-ra virradó éjjel számolták fel a nácik az auschwitz–birkenaui lágerben kialakított cigány családi tábort. Közel háromezer férfit, nőt és gyermeket pusztítottak el a gázkamrákban. Mivel a cigányság kevésbé volt szervezett, mint a zsidóság, és mivel sokukat nyilvántartásba vétel nélkül gyilkolták meg, az áldozatok számát nehéz pontosan megállapítani: a becslések 200 ezertől akár 2 millió főig terjednek. Velük együtt ezen a napon a második világháború alatt Európa-szerte meggyilkolt szintikre és romákra is emlékeznek. A porajmos a második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás neve.
Szombaton délután 4 órakor a roma holokausztra emlékeznek vetítéssel és zenével a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében.
Hozzászólások lezárva.