Kétszázezer vagy kétmillió? Még ezt sem tudni pontosan, pedig nyolcvanegy éve történt. Az emlékezők szerint mindannyiunk feladata, hogy még egyszer ne fordulhasson elő semmi hasonló. De még azt sem tudjuk, hányan élnek ma ebben a kis országban.
Szombaton a holokauszt hódmezővásárhelyi roma áldozatairól emlékezett meg a város. Délelőtt Márki-Zay Péter polgármester, Ferkovics Menyhért, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, illetve Tóth István nemzetiségi referens koszorúzták meg a római katolikus temető ravatalozója mellett felállított emléktáblát, amely a Porajmos, vagyis a roma holokauszt vásárhelyi áldozatainak a mementója. Ezt követően a Zsinagóga falán elhelyezett emléktáblánál is fejet hajtottak.
16 órakor a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban folytatták a megemlékezést. Az eseményt a Búza Péter által előadott, hangszerrel kísért cigány himnusz nyitotta meg, majd Ferkovics Menyhért mondott beszédet, amelyben a zsidó áldozatokra is kitért. „Körülbelül háromszázezer roma honfitársunkat pusztították el a zsidó honfitársainkkal együtt.”
Az ördög nem alszik. Napjainkban is vannak olyan eszement emberek, akik csak azért, mert más a bőrszín, más a vallás, ezért kirekesztenek, megölnek embereket. Értelmetlen halál
– fogalmazott a CNÖ vármegyei elnöke, aki hangsúlyozta, hogy az a feladatuk, hogy ápolják a hagyományaikat, és emlékezzenek az áldozatokra, hogy olyan soha többé ne fordulhasson elő, mint 1944-45-ben.
A beszéd után Rind-Polyák Teréz holokauszt oktatási szakértő előadásában felvázolta a történelmi kontextust, amelyben a nemzetből való kirekesztés ilyen fokon végbe tudott menni. Illusztrációként korabeli újságcikkeket, karikatúrákat és a lágerekben készült fotókat is vetített. Azt is elárulta, hogy a roma áldozatokat még annyira sem tartották nyilván, mint a zsidókat, így annyit lehet tudni, hogy valahol kétszázezer és kétmillió közötti emberéletet követelt a Porajmos.
Beszélt a magyarországi cigányság 20. századi, illetve a mai helyzetéről: 2003-ban született meg az esélyegyenlőségi törvény, 2009-ben nyertek meg először egy hazai szegregációs pert a cigányok, a szakértő azért hozzátette, ma sem tudni pontosan, mekkora a cigányság lélekszáma Magyarországon.
Zárásképp Atyimov Mirella felolvasott egy verset, majd Búza Péter előadott egy szerzeményt, amelyet előtte soha nem játszott el senkinek, kifejezetten erre az alkalomra készült.
1944. augusztus 3-ra virradó éjjel számolták fel a nácik az auschwitz–birkenaui lágerben kialakított cigány családi tábort. Közel háromezer férfit, nőt és gyermeket pusztítottak el a gázkamrákban. Városunkból 1944-ben 737 zsidót és romát deportáltak.
Hozzászólások lezárva.