„Együtt megélt történelem” – vásárhelyi életeket keresnek egy különleges interjúsorozathoz

Hogyan éltek Hódmezővásárhelyen a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években? Milyen volt itt gyereknek lenni, dolgozni, szórakozni, közösségekhez tartozni? Ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a helytörténeti gyűjtőmunkában, amelynek célja a vásárhelyi mindennapok megörökítése – az itt élők saját emlékein keresztül.

A kezdeményezés abból a gondolatból indult ki, hogy egy város történetét nemcsak a nagy események és ismert nevek formálják, hanem azok az emberek is, akik „csak” itt éltek, dolgoztak, családot alapítottak, és működtették a várost a hétköznapokban. Az ő életútjuk, tapasztalataik és személyes emlékeik nélkül Hódmezővásárhely múltja nem lehet teljes.

A kezdeményezés ötlete Nahimi Pétertől, a múzeum korábbi igazgatójától származik, aki egy másik településen már sikerrel valósított meg hasonló gyűjtést. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a személyes életutakra épülő beszélgetések nemcsak hiteles képet adnak egy város múltjáról, hanem olyan részleteket is megőriznek, amelyek más forrásokból nem rekonstruálhatók. Bár Nahimi Péter időközben már nem vezeti az intézményt, a gyűjtőmunka nem szakadt meg, és továbbra is az eredeti szellemiségben folytatódik.

A beszélgetések kötetlen, nyugodt formában zajlanak, jellemzően egy-másfél órában. Az interjúk során a résztvevők gyerekkorukról, családi hátterükről, tanulmányaikról, munkájukról, közösségi életükről és mindarról mesélhetnek, amit fontosnak tartanak az életükből. A cél nem politikai állásfoglalások rögzítése, hanem az egyéni sorsok és a megélt hétköznapok bemutatása. A felvételek készülhetnek képpel és hanggal, vagy az érintettek kérésére kizárólag hanganyagként is. Az adatkezelés minden esetben írásos nyilatkozattal történik, a résztvevők maguk dönthetnek arról is, hogy az anyag kizárólag kutatási célra maradjon meg, vagy később nyilvánosságra is hozható legyen.

Az interjúkat Kissné Urgyán Mária, a Nyugdíjas Szövetség elnöke vezeti, aki hosszú évek óta jól ismeri a város közösségeit, és személyes hangvételű beszélgetésekben segíti az emlékek felidézését. A gyűjtőmunka már 2024 nyarán elindult, és azóta számos vásárhelyi mesélte el az életét: egykori gyári dolgozók, vállalkozók, pedagógusok, közösségi szereplők, akik különböző oldalról, mégis közösen rajzolják ki a város múltját. Már készült interjú például Bagi Pál nótagyűjtővel, Gila Andrásné volt szociális intézményvezetővel, de Szakál László citerakészítővel, Fejes Péter volt képviselővel is, ahogyan Nagyillés Mihállyal, Juhász Nagy Mihállyal, Berei Erzsébettel, vagy Czuprák Lászlóval is beszélgettek.

Azoknak az idősebb vásárhelyieknek a jelentkezését várják, akik életük jelentős részét Hódmezővásárhelyen töltötték, és szívesen beszélnének gyerekkorukról, munkájukról, a város egykori arcáról. Nem feltétel az ismertség vagy a „különleges” életút – inkább az a fontos, hogy a hétköznapi történetek is megmaradjanak az utókornak.

Jelentkezni folyamatosan lehet Kissné Urgyán Máriánál telefonon a 06-70/603-8451 számon, vagy e-mailben az urgyanmarika@gmail.com címen.