Barcsay-díjazott vásárhelyi egyetemista is faragott a Mártélyi Szabadiskolában

Tatár-Kiss Virág még a Bethlen gimnázium diákjaként vett részt először a Mártélyi Szabadiskola munkájában, ahol kezdetben ő is ecsetet ragadott. Mára, szobrász- és ipari formatervező szakos egyetemistaként, alaposan eltért a hagyományoktól, hiszen patkányokat ábrázoló domborművet faragott – nem is akármilyet.

– Idén ünnepeljük Barcsay Jenő szobrászművész születésének 125. évfordulóját. Ennek kapcsán a Képzőművészeti Egyetemen pályázatot írtak ki szobrászhallgatóknak. A főépületben egy szobor megalkotása, megtervezése volt a feladatunk. Ezen a pályázaton értem el harmadik helyezést – árulta el Tatár-Kiss Virág szobrászművész-hallgató, milyen szép eredményt ért el.

A Képzőművészeti Egyetem másodéves hallgatója – aki ezzel párhuzamosan harmadéves a BME Gépészmérnöki Karán, ahol ipari termék- és formatervezőnek tanul – ez alkalommal patkányokat faragott. – Egy domborművet készítek, a patkányokat mozgásukban ábrázolva. Egymás utáni képekként jelenik meg egy folyamat a domborművön – mutatta. – Izgalmasnak találom őket, és nagyon érdekes, hogy valóban szoktak ugrani. Fontos része a túlélésüknek, hogy milyen nagyot is tudnak.

Virág nem első alkalommal vett részt a tábor munkájában, hiszen még matek–fizika szakos bethlenes diákként is volt itt néhányszor. – Akkor még én is főként festéssel foglalkoztam, és így szépen lassan vettem csak a bátorságot arra, hogy ne csak festeni merjek. Mert a Mártélyi Szabadiskola akkor még nagyon festésorientált volt. Most azonban többféle műfajra is nyitottak.

– Nagyon jó barátokat találtam itt, és van, akire szinte második családtagként tekintek, úgyhogy nagyon jó volt mellettük – kvázi – így felnőni. Az itteni munka számomra a fejlődésről is, de elsősorban a közösségről szól: arról, hogy itt vagyunk együtt, beszélgetünk, diskurálunk, és ebből nagyon sokszor indulnak el gondolatok és ötletek, amelyeket később meg tudunk valósítani- tette hozzá.